This HTML5 document contains 172 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n12http://wiki.konfuciuszintezet.hu/index.php/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
n13http://www.chinaknowledge.de/Literature/Historiography/
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n4http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
n5https://archive.org/details/
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n16http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:A_bűnök_elsöprésének_összegyűjtött_jegyzetei
prop-hu:ország
dbpedia-hu:Szung-dinasztia
dbo:country
dbpedia-hu:Szung-dinasztia
Subject Item
dbpedia-hu:A_hadművészeti_kánon_hét_könyve
prop-hu:ország
dbpedia-hu:Szung-dinasztia
dbo:country
dbpedia-hu:Szung-dinasztia
Subject Item
dbpedia-hu:Dzsanmadao
prop-hu:alkalmazásIdeje
dbpedia-hu:Szung-dinasztia
Subject Item
dbpedia-hu:Szu_Hszün
prop-hu:periódus
dbpedia-hu:Szung-dinasztia
dbo:era
dbpedia-hu:Szung-dinasztia
Subject Item
dbpedia-hu:Szung-dinasztia
rdfs:label
Szung-dinasztia
owl:sameAs
freebase:m.0fpv5
dct:subject
n16:Szung-dinasztia
dbo:wikiPageID
72479
dbo:wikiPageRevisionID
23682736
dbo:wikiPageExternalLink
n5:cambridgeillustr00ebre n5:eastasiacultural00ebre_0 n5:khubilaikhanhisl0000ross%7Cpublisher= n5:maritimetradesta0000hall n12:Song-dinasztia n13:songshi.html%7Ctitle=
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n4:Pinjin_és_magyaros n4:Cite_journal n4:Cite_book n4:Cite_web n4:CitLib n4:Commonskat n4:Kiemelt n4:Kínai_időtábla n4:Kína_történelme n4:Nemzetközi_katalógusok n4:Hely n4:En n4:Jegyzetek n4:Fordítás n4:Portál n4:Refhely n4:Kínai n4:Szám n4:ISBN
prop-hu:author
Elvin, Mark Polonyi Péter Sivin, Nathan dbpedia-hu:Polonyi_Péter Wang, Jiawei Dunnell, Ruth W. Needham, Joseph
prop-hu:cím
An Outline History of China Battlefronts Real and Imagined: War, Border, and Identity in the Chinese Middle Period, pp. 191-226 Battlefronts Real and Imagined: War, Border, and Identity in the Chinese Middle Period, pp. 59-74 Battlefronts Real and Imagined: War, Border, and Identity in the Chinese Middle Period, pp. 151-190
prop-hu:edition
1.0
prop-hu:fejezetcím
The Great Ditch of China and the Song-Liao Border 'Treacherous Factions': Shifting Frontier Alliances in the Breakdown of Sino-Vietnamese Relations on the Eve of the 1075 Border War Frustrated Empires: The Song-Tangut Xia War of 1038–1044
prop-hu:fejezetszerző
McGrath, Michael Lorge, Peter Anderson, James A.
prop-hu:first
Bamber Timothy Morris Robin Peter F. W. Kenneth David Andrew Jacques Anne Patricia Buckley James B.
prop-hu:hely
Peking New York
prop-hu:isbn
0 7 963 978 9630927217 963090795 9780520221543 91
prop-hu:kiadás
1
prop-hu:kiadó
Palgrave MacMillan Foreign Languages Press
prop-hu:language
svéd
prop-hu:last
Gascoigne Lorge Higham Gernet Hall Walthall Ebrey Graff Brook Mote Rossabi Palais
prop-hu:location
Harvard Honolulu Stockholm Berkeley Boulder Taipei Cambridge Budapest Brookfield, Vermont New York Boston Beijing Hawaii
prop-hu:pages
83
prop-hu:publisher
Panoráma Cambridge University Press Houghton Mifflin Gondolat Routledge Harvard University Press VARIORUM, Ashgate Publishing Kossuth Caves Books University of Hawaii Press China Intercontinental Press. University of California Press Westview Press Bonniers Kozmosz könyvek
prop-hu:szerző
dbpedia-hu:Paj_Sou-ji Fang Linggui–Gong Shuduo–Fhu Zhonggyu Don J. Wyatt Yang Zhao
prop-hu:title
Kína története Imperial China: 900–1800 'Science and Civilization in China Kína The Great State of White and High: Buddhism and State Formation in Eleventh-Century Xia Kínai filmkockák The Confusions of Pleasure: Commerce and Culture in Ming China Kina - Kejsare, dinastier och konstskatter Maritime trade and state development in early Southeast Asia War, Politics and Society in Early Modern China, 900–1795 Kína hétköznapjai a mongol hódítás előestéjén Fejlődés és stagnálás a kínai történelemben East Asia: A Cultural, Social, and Political History A Military History of China The Historical Status of China's Tibet The Cambridge Illustrated History of China Science in Ancient China Khubilai Khan: His Life and Times
prop-hu:url
n5:cambridgeillustr00ebre https://archive.org/details/khubilaikhanhisl0000ross|publisher= Berkeley: University of California Press. n5:maritimetradesta0000hall n5:eastasiacultural00ebre_0
prop-hu:year
1974 1980 1977 1988 1986 1985 1998 1999 1996 1995 2006 2005 2002 2001
prop-hu:év
2008 1982
dbo:abstract
A Szung-dinasztia (宋朝; pinjin, hangsúlyjelekkel: Sòng Cháo; Wade-Giles: Sung Ch'ao; IPA: sʊ̂ŋ tʂʰɑ̌ʊ̯) volt a Kínában 960 és 1279 között a hatalmat gyakorló uralkodóház. Uralkodását az öt dinasztia és a tíz királyság kora előzte meg, utána pedig a mongol Jüan (Yuan)-dinasztia vette át a hatalmat. A sinológusok a Tang-dinasztia aranykorához viszonyítva a középkori Kína „ezüstkorának” is nevezik. A Szung (Song)-dinasztia idején Kína hatalmas társadalmi-gazdasági fejlődésen ment keresztül. A rizstermelés elterjedésén alapuló demográfiai forradalom révén Kína a korabeli világ messze legnépesebb országa lett. Létrejött az egységes piac, ekkor és itt bocsátottak ki a világon első alkalommal papírpénzt. Felállították az első kínai állandó hadiflottát, először alkalmazták a puskaport katonai célokra, és megalkották az iránytűt az északi irány meghatározására. A gazdaság állami, központi ellenőrzése enyhült, a piacgazdasági erők önállóbban tudtak működni. A helyi közigazgatás és a földbirtokosok szerepe, aktivitása nőtt. A kinevezett hivatalnokok a korábbiaknál nagyobb mértékben támaszkodtak az iskolázottabb szakemberek tanácsaira. A társadalmi élet megélénkült, a gazdagok érdeklődtek a művészetek iránt és vásárlásaikkal támogatták az alkotókat. A lakosság széles rétegei vettek részt a nagy ünnepségeken. Terjedtek a magánjellegű klubok, a városokban szórakoztatóipari negyedek alakultak ki. Az irodalom terjedését nagyban elősegítette a már korábban feltalált nyomtatás elterjedése. A tudományok és a technika nagy fejlődésnek indult. A filozófusok (Cseng Ji (Cheng Yi), Csu Hszi (Zhu Xi)) buddhista hatást tükröző kommentárjaikkal megújították a konfucianizmust. A császári vizsgák már régebben létező rendszere a korábbiaknál fontosabb szerepet kapott a bürokrata-értelmiségi elit képzésében, lehetővé tette az egységes tisztviselői kar kialakulását. A korszak két szakaszra oszlik. Az Északi Szung (Song) idején (北宋, 960–1127), a főváros az észak-kínai Piencsing (Bianjing) (ma ) városában volt és a dinasztia hatalma kiterjedt a tulajdonképpeni Kína csaknem egész területére. A Déli Szung (Song) (南宋, 1127–1279) azért jött létre, mert Kína északi részét a dzsürcsi Csin-dinasztia (1115–1234) (Jin-dinasztia (1115–1234)) hódította meg, a Szung (Song) császárok hatalma visszaszorult a Jangcétől délre, fővárosa pedig Lin'an (a mai Hangcsou (Hangzhou)) lett. Bár elvesztette a kínai civilizáció egyik bölcsőjét, a Sárga-folyó vidékét, a Déli Szung (Song) gazdasága még virágzott, uralma kiterjedt a kínai lakosság mintegy 60%-ára és a művelhető területek nagy részére. Hangcsou (Hangzhou) egymilliós lakosságával a világ messze legnagyobb városa lett. A Déli Szung (Song) idején különösen megerősödött Kína tengeri hatalma, a flotta távoli vizekre is eljutott. A Szung (Song) uralkodóházat a hagyományos kínai történetírás gyengének tartotta, hiszen ez volt az első olyan dinasztia, amely behódolt a szomszédos barbár államoknak és lemondott egyes ősi kínai területek birtoklásáról. A Szung (Song)okra támadó „barbár” államok azonban számos területen átvették a kínai civilizáció vívmányait (főleg az államszervezésben és a haditechnikában), így a Szung (Song)oknak a sajátjukéhoz hasonló szervezettségű és haderejű, félig-meddig kínai államokkal kellett hadakozniuk.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Szung-dinasztia?oldid=23682736&ns=0
dbo:wikiPageLength
60957
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Szung-dinasztia
Subject Item
dbpedia-hu:Szung_su
dbo:country
dbpedia-hu:Szung-dinasztia
Subject Item
dbpedia-hu:Song-dinasztia
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Szung-dinasztia
Subject Item
dbpedia-hu:Szong-dinasztia
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Szung-dinasztia
Subject Item
wikipedia-hu:Szung-dinasztia
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Szung-dinasztia