This HTML5 document contains 78 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
n16http://www.mnh.si.edu/mna/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
n14http://www.rmef.org/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
n15http://www.departments.bucknell.edu/biology/resources/msw3/
n18http://www.azgfd.gov/h_f/
n13http://www.nps.gov/archive/wica/Sounds/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n4http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n6http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Vapiti
rdfs:label
Vapiti
owl:sameAs
freebase:m.026545k
dct:subject
n6:Bhután_emlősei n6:Cervus n6:Tibet_emlősei n6:A_palearktikus_ökozóna_élővilága n6:Ausztrália_betelepített_emlősei n6:Vadászható_fajok_Kanadában n6:Az_USA_emlősei n6:Argentína_betelepített_emlősei n6:A_nearktikus_ökozóna_élővilága n6:Chile_betelepített_emlősei n6:Kína_emlősei n6:Inváziós_fajok n6:Mongólia_emlősei n6:Emlősfajok n6:Kanada_emlősei n6:Oroszország_emlősei n6:Új-Zéland_betelepített_emlősei n6:Észak-Korea_emlősei
dbo:wikiPageID
543822
dbo:wikiPageRevisionID
23707065
dbo:wikiPageExternalLink
n13:Elk_Bugling.wav n14: n15:browse.asp%3Fid=14200352 n16:image_info.cfm%3Fspecies_id=33 n18:game_elk.shtml
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n4:Taxobox n4:Fordítás n4:Kiemelt n4:Jegyzetek n4:En n4:Taxonbar n4:Evolúciós_időszak n4:Portál
prop-hu:name
Vapiti
prop-hu:image
Cervus canadensis .jpg
prop-hu:imageCaption
Vapiti bika
prop-hu:classis
dbpedia-hu:Emlősök
prop-hu:familia
dbpedia-hu:Szarvasfélék
prop-hu:infraclassis
dbpedia-hu:Méhlepényesek
prop-hu:infraclassis+_
Eutheria
prop-hu:ordo
dbpedia-hu:Párosujjú_patások
prop-hu:phylum
dbpedia-hu:Gerinchúrosok
prop-hu:regnum
dbpedia-hu:Állatok
prop-hu:subclassis
dbpedia-hu:Elevenszülő_emlősök
prop-hu:subphylum
dbpedia-hu:Gerincesek
prop-hu:superclassis
dbpedia-hu:Négylábúak
prop-hu:superordo
Laurasiatheria
prop-hu:wikicommonscat
Cervus canadensis
prop-hu:wikispecies
Cervus canadensis
prop-hu:binomial
Cervus canadensis
prop-hu:binomialAuthority
prop-hu:fossilRange
Kora pleisztocén - jelen
prop-hu:genus
Cervus
prop-hu:image2Caption
Vapiti tehén
prop-hu:infraordo
Pecora
prop-hu:ordo+++_
Scrotifera
prop-hu:ordo++_
Ferungulata
prop-hu:ordo+_
dbpedia-hu:Patások
prop-hu:rangeMap
Range map cervus canadensis.svg
prop-hu:rangeMapCaption
Elterjedési területe
prop-hu:species
C. canadensis
prop-hu:status
NE
prop-hu:subfamilia
dbpedia-hu:Szarvasformák
prop-hu:subgenus
Cervus
prop-hu:subordo
dbpedia-hu:Kérődzők
prop-hu:subordo+++_
Artiofabula
prop-hu:subordo++_
Cetruminantia
prop-hu:subordo+_
Ruminantiamorpha
prop-hu:superfamilia
Cervoidea
prop-hu:tribus
Cervini
dbo:abstract
A vapiti (Cervus canadensis) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és a szarvasformák (Cervinae) alcsaládjába tartozó faj. A vapiti a világ egyik legnagyobb szarvasféléje, Észak-Amerika és Kelet-Ázsia legnagyobb emlőseinek egyike. A szarvasfélék családjában csak a jávorszarvas nagyobb nála, a számbárszarvas pedig méretben közelíti meg. A vapiti igen hasonlít a gímszarvasra, emiatt sokáig azt hitték, hogy ennek alfaja, de a mitokondriális DNS vizsgálat óta, amelyet 2004-ben végeztek el, a két állatot két külön fajnak tartják. Az állat az erdőket és az erdőszéleket kedveli, itt füvekkel, lágy szárú növényekkel, levelekkel és kérgekkel táplálkozik. Habár Észak-Amerika és Kelet-Ázsia őshonos állata, a vapiti jól beilleszkedett az olyan országokba is, ahová betelepítették, például Új-Zélandra és Argentínába. A jó alkalmazkodóképessége veszélyezteti az új élőhelyeket és azok endemikus élőlényeit. A vapiti bikáknak nagy agancsaik vannak, amelyeket évente lecserélnek. Az üzekedési időszakban a bikák egymásnak és a teheneknek mutogatják magukat, ha egyforma méretűek, akkor összeakasztják agancsaikat és hangosan hallatják hangjukat, ezt nevezzük szarvasbőgésnek. A vapitibőgés azon természetes hangok egyike, amelyet az ember könnyen felismerhet. A vapiti állomány nagyon érzékeny néhány fertőző betegségre, amelyet átadhat a szarvasmarháknak és a juhoknak is. Sajnos az embernek azon törekvései, hogy a fertőző betegségeket megsemmisítse, eddig csak részleges sikerrel jártak. Egyes kultúrákban imádják a vapitit, mivel úgy vélik, hogy az állat szellemi erőt ad nekik. Ázsia egyes részein az agancsokat és az agancsháncsot a használják. Az állatot húsáért is vadásszák; a húsa jobb minőségű és több fehérjét tartalmaz, mint a háziállatoké, például szarvasmarháé és a csirkéé.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Vapiti?oldid=23707065&ns=0
dbo:wikiPageLength
56273
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Vapiti
Subject Item
dbpedia-hu:Cervus_canadensis
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Vapiti
Subject Item
wikipedia-hu:Vapiti
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Vapiti