This HTML5 document contains 74 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n17http://hu.euronews.com/2018/04/16/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
n11http://lorrie.cranor.org/pubs/diss/
n9http://papers.ssrn.com/sol3/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n5http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
n6https://archive.org/details/
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n16http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Választási_rendszer
rdfs:label
Választási rendszer
owl:sameAs
freebase:m.07_63
dct:subject
n16:Választási_rendszerek
dbo:wikiPageID
65901
dbo:wikiPageRevisionID
23452553
dbo:wikiPageExternalLink
n6:seatsvotes00rein n9:papers.cfm%3Fabstract_id=159213 n11:node4.html n6:electoralsystems0000farr n17:tenyleg-lehet-europaban-a-szavazatok-felevel-ketharmadot-szerezni- n6:electoralsystems0000lijp n6:politicalconsequ0000raed
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n5:Refend n5:Politikai_fogalmak n5:Bővebben n5:Refbegin n5:Elavult_tartalom n5:Cite_web n5:Nemzetközi_katalógusok n5:Cite_book n5:Citation n5:Jegyzetek n5:Sfn n5:Cite_journal n5:ISBN
prop-hu:author
Farrell, David M.
prop-hu:first
Matthew S. Maurice Douglas W Rein Arend
prop-hu:isbn
978 0
prop-hu:last
Rae Duverger Shugart Taagapera Lijphart
prop-hu:location
Oxford London and New York New Haven New York
prop-hu:publisher
dbpedia-hu:Palgrave_Macmillan Oxford University Press Wiley Yale University Press St. Martin's Press
prop-hu:ref
harv
prop-hu:title
The Political Consequences of Electoral Laws Handbook of Electoral System Choice Political Parties Electoral Systems and Party Systems: A Study of Twenty-Seven Democracies, 1945–1990 Seats and Votes: The Effects and Determinants of Electoral Systems Electoral Systems: A Comparative Introduction
prop-hu:url
n6:politicalconsequ0000raed n6:electoralsystems0000farr n6:electoralsystems0000lijp n6:seatsvotes00rein
prop-hu:year
1994 1989 2001 2004 1954 1971
prop-hu:editorFirst
Josep M.
prop-hu:editorLast
Colomer
prop-hu:editorLink
Josep Colomer
dbo:abstract
A választási rendszer a politikai képviseleti viszony létrejöttének azon mechanizmusa, amikor a leadott szavazatok mandátumokká transzformálódnak. A választási rendszer nem semleges technika. Ugyanazon szavazatarány mellett, más-más mandátumszámítási technikák más-más választási végeredményt tudnak produkálni. A szavazórendszer meghatározza az érvényességet, a szavazatszámlálás módját és az eredmény kiszámítását. A legtöbbször használt rendszerek különféle altípusaikkal a , az arányos képviselet, és a győztes mindent visz elve. A formálisan definiált szavazórendszerek tudománya a választáselmélet, ami a matematika, a közgazdaságtan és a politológia közös részterülete. A választási rendszereket két fő csoportba szokás osztani: megkülönböztetünk arányos és többségi rendszereket. Míg az arányos választási rendszer fő célja a reprezentáció, azaz minél több választópolgár kapjon képviseletet, addig a többségi választási rendszerek a szétaprózottság elkerülését, ezáltal a kormányozhatóságot helyezik előtérbe. Léteznek vegyes választási rendszerek is, amelyekben a képviselők egy részét többségi, más részét arányossági elv alapján választják, így próbálva egyesíteni a két rendszer előnyeit és minimalizálni az „elveszett” szavazatokat. Akik csak a többségi elvet ismerik, azok gyakran meglepődnek azon, hogy más szavazórendszerek is léteznek, vagy hogy a szavazórendszerek mást értenek azon, hogy egy lehetőséget a többség támogat. A választott értelmezéstől függően a többségi szavazórendszerek olyan eredményeket is produkálhatnak, amelyet a többség valójában nem támogat. Ha mindig csak két lehetőség közül kellene választani, akkor a többségi elv elegendő lenne. Ha ennél több lehetőség van, előállhat az a helyzet, hogy egyik sem kapja meg a nyerő többséget. Az egyszerű választás esetén nem lehet sorrendet felállítani vagy pontozni. A különböző szavazórendszerek különböző eredményt adhatnak, különösen, ha nincs abszolút győztes.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Választási_rendszer?oldid=23452553&ns=0
dbo:wikiPageLength
93681
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Választási_rendszer
Subject Item
dbpedia-hu:Szavazási_rendszer
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Választási_rendszer
Subject Item
dbpedia-hu:Szavazórendszer
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Választási_rendszer
Subject Item
wikipedia-hu:Választási_rendszer
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Választási_rendszer