This HTML5 document contains 12 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n4http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n7http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Válság_(gazdaság)
rdfs:label
Válság (gazdaság)
owl:sameAs
freebase:m.088p1q
dct:subject
n7:Gazdaságtörténet
dbo:wikiPageID
1161617
dbo:wikiPageRevisionID
22204236
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n4:Pallas n4:Nemzetközi_katalógusok
dbo:abstract
A válság (krízis) a termelésnek, a forgalomnak és a fogyasztásnak zavaraiból keletkező gazdasági baj, mely mindig értékek megsemmisítését vonja maga után. A munkamegosztás rendszere mellett minden gazdálkodó egyénnek számítania kell mások gazdasági tevékenységére; ha e számítások nem válnak be, a gazdasági életben zavarok keletkeznek, s ha ezen zavarokat általánosan érzik, válságnak mondják a bajt. A gazdasági élet különböző tevékenységeinek egymással helyes arányban kell lenniük, nevezetesen a termelésnek a fogyasztás mértékéhez és irányához kell alkalmazkodnia, a forgalomnak pedig a termelés és fogyasztás szolgálatában kell állnia. Ha a gazdasági tevékenységek valamelyike nagyobb arányú működést fejt ki, mint amekkorára a többi ágnak szüksége van, vagy megfordítva nem képes a többiek szükségleteinek megfelelni, akkor ez az aránytalanság valamelyik gazdasági körben vagyoni veszteségeket okoz, s ez a válság. Okaik szerint megkülönböztetik: a termelési, a hitel-, a pénz-, a forgalmi és az üzérkedési válságokat. Elterjedésüket tekintve vannak helyi, országos és világválságok. A termelési válságok vagy mezőgazdasági, vagy ipari eredetűek, s okaikat a túltermelésben keresik. A hitelválságok a bizalom megrendüléséből származnak, amikor ti. a hitelszükséglet nem talál kielégítést s így az adósok nem tudván kötelezettségeiknek megfelelni, sorra csődbe kerülnek; miután árukészleteikre s vagyonukra nem kínálkozik vevő: általános áresés következik belőle. A forgalmi válság lehet kereskedelmi, vagy közlekedési természetű; a kereskedelmi válság úgy keletkezik, hogy a kereskedők a fogyasztók vásárlási képességeit túlbecsülve, olyan nagy készleteket halmoztak fel raktáraikban, hogy azokat még elviselhető veszteséggel sem képesek akkorra eladni, mikorra tartozásaik esedékessé válnak; így aztán a kereskedelmi válság maga után vonja a hitelválságot is. A közlekedési válság a közlekedési eszközök felesleges szaporítása által keletkezik, de előállhat még úgy is, hogy a közlekedés irányának megváltozása folytán, vagy pedig technikai tökéletesítések miatt a régi közlekedési eszközök és vállalatok tétlenül kénytelenek vesztegelni. A pénzválság a pénz anyagának értékhullámzásából, vagy az érmek megrontásából, vagy a pénz szerfölötti bőségéből és hiányából állhat elő. Az üzérkedési válság végül a hitelközvetítők túlságos vérmes spekulációja által keletkezik, s legtöbbnyire börzei értékek és alapítási vállalkozások körül fejlődik ki, ezért néha tőzsdeválságnak is nevezik. A válság kérdését különösen a 19. század eleje óta vizsgálja szorgosan a tudomány, s ma már úgy előjeleit, valamint lefolyását, következményeit és orvosszereit eléggé pontosan ismerik, csakhogy a gyakorlati életben még sem lehet mindig ez orvosszereket alkalmazni. A válságok közeledését jelzik a nagy és merész üzérkedés, a gazdagodási vágy általános jelentkezése, a fényűzésnek és a játékszenvedélynek terjedése, az élelmiszerek, fényűzési cikkek és telkek árának, a munkabéreknek és a kamatlábaknak emelkedése, a tőzsdei árfolyamok esése. Maga a válság rövid lefolyású baj, s csak addig tart, amíg a felborult gazdasági egyensúly helyreállhat; néha egy-egy váratlan politikai vagy gazdasági hír hatása alatt keletkezik egy-egy tőzsdei válság, amely pár óra alatt véget ér, az ilyen válságot pániknak, ijedelemnek nevezik. A válság orvosszerei között vannak olyanok, amelyekkel meg lehet azokat akadályozni, s olyanok, amelyekkel azok lefolyását lehet gyorsítani és káros hatásukat csökkenteni. A preventív intézkedések közé tartoznak a helyes gazdasági és társadalmi politika, a kamaráknak és konzulátusoknak pontos felvilágosító szolgálatai, szóval gazdasági élet szervezése. A válság lefolyását enyhítik az okok elhárításával, így a hitelválság esetén nyújtott bő és olcsó hitel, termelési válság esetén nagy fogyasztó piacok feltárása, szállítási kedvezmények nyújtása stb. majdnem egészen elhárítják a válság káros hatásait. A válság tulajdonképpen úgy tekintendő, mint a rendetlen gazdasági állapot javulása, amely nagy és óriási veszteségekkel jár ugyan, de végeredménye mégis az, hogy a piac lázas helyzetét a normális egészségi állapotba vezeti vissza. Óvatosabb és kevesebb nyereséggel megelégedő népeknél a válságok ritkábbak és enyhébb lefolyásúak, mint az olyan népeknél, amelyek nagyobb nyeremények reményében kockázatosabb vállalatokba bocsátkoznak.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Válság_(gazdaság)?oldid=22204236&ns=0
dbo:wikiPageLength
4466
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Válság_(gazdaság)
Subject Item
wikipedia-hu:Válság_(gazdaság)
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Válság_(gazdaság)