This HTML5 document contains 15 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
n14https://web.archive.org/web/20090728094347/http:/md1.csa.com/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
n11http://www.cabi-publishing.org/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
n4https://web.archive.org/web/20150726174304/http:/www.ecology.uni-corvinus.hu/
n5http://
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n6https://web.archive.org/web/20100514195743/http:/www.biologybrowser.org/
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n8http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Állattársulástan
rdfs:label
Állattársulástan
dct:subject
n8:Zoológia
dbo:wikiPageID
68970
dbo:wikiPageRevisionID
22140015
dbo:wikiPageExternalLink
n4: n5:www.biosis.org n6: n11: n14:
dbo:abstract
Az állattársulástan vagy zoocönológia, a szünbiológiához tartozó tudományág, amely az legáltalánosabb értelemben az állati populációk koegzisztenciális (együtt előfordulási) viszonyaival foglalkozik. A zoocönológia leíró ága az állatföldrajzzal (biogeográfia) rokon, oknyomozó irányzatai pedig a közösségi ökológiával (régiesen synökológia) azonosak. A zoocönológia kiemelkedő hazai iskolateremtői voltak Balogh János és Szelényi Gusztáv. Más megfogalmazás szerint a zoocönológia az állat-együttesek féleség összetételével (például fajkompozíciójával) és annak tér-időbeli mintázatával foglalkozó ökológiai tudományág. Az állat-együttesek összetételének összehasonlító vizsgálata egy tipikusan sokváltozós probléma, amelynek módszertana még a mai napig sem kielégítően megoldott annak ellenére, hogy az első részletes és szintetizáló módszertani kézikönyvek már a 20. század ötvenes éveiben megjelentek (Allee et al 1949, Balogh 1953, 1958). Az élőlény–együttesek közösségszerkezeti paramétereinek vizsgálata becslési és mintázatelemzési célú megközelítéseket egyaránt igényel. A probléma középpontjában az élőlény-együttesek egyedeinek féleségtípusokon (mint diszkrét osztályokon) megmutatkozó gyakorisági eloszlása áll, amely térben és időben egyaránt rendkívül változékony. Az állat-együttesek legnagyobb részét az apró testméretű gerinctelen állatok teszik ki, így a zoocönológiai vizsgálatok is elsősorban ezekre koncentrálnak. Ezen gyakorisági viszonyok megismeréséhez valamiféle mintavételi eljárásra, mindenekelőtt valamilyen tömeges gyűjtésre alkalmas módszerre vagy módszerek kombinációjára van szükség. Ilyenek a különböző talaj-, fény-, és egyéb csapdák, a különböző futtatási (extrakciós) módszerek, területlezáráson és kigyűjtésen alapuló eljárások és a sokféle kézi hálózó vagy „kopogtató” technika. A különböző állatcsoportok gyűjtésére eltérő technikák váltak be legjobban, többségükre azonban érvényes néhány általános megállapítás: 1. * Az egyes állatfajok és féleségtípusok észlelhetősége, gyűjthetősége jelentős mértékben technikafüggő. Az egyes gyűjtési technikákkal a különféle élőlényféleségeket eltérő valószínűségekkel észlelhetjük és ezen valószínűségek ismeretlenek számunkra. 2. * Gyakorlati zootaxonómiai okok miatt (a lehetőségek mai szintjén) a gyűjtések általában nem lehetnek „visszatevéses jellegűek”, részben ebből is következően az egyazon élőhelyről gyűjtött több térbeli vagy időbeli „minta v. részminta” egymástól nem lehet független. 3. * ezzel szoros összefüggésben, valamint a közösség összetétel tér és időbeli heterogenitása miatt, statisztikai értelemben az így kapott „minták vagy részminták” egymásnak semmilyen tekintetben sem ismétlései, hiszen nyilvánvalóan nem is ugyanarra a sokaságra vonatkoznak. 4. * A vizsgálat céljaként megjelölendő alapsokaság „a priori” értelemben nem is definiálható, hanem csak a gyűjtési technika és a konkrét mintavételi-háló ismeretében, „a posteriori” írható körül. Azt mondhatjuk tehát, hogy vizsgálni kívánjuk egy adott vizsgálati terület és vizsgálati időszak, adott gyűjtési technikával és tér-időbeli mintavételi hálóval gyűjthető élőlényközösségének összetételét. (Itt az a furcsa helyzet áll elő, hogy maga a vizsgálat definiálja saját objektumát, aminek számos fontos következménye van..) 5. * A zoocönológiai vizsgálat mindig összehasonlító jellegű, az összehasonlítás jogosságát az azonos gyűjtési módszer és a lehetőleg hasonló tér-időbeli mintavételi háló jelentheti. Az összehasonlíthatóság és interpretálhatóság mindig korlátozott érvényű, inkább csak kívánatos többé-kevésbé megközelíthető cél.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Állattársulástan?oldid=22140015&ns=0
dbo:wikiPageLength
5431
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Állattársulástan
Subject Item
dbpedia-hu:Zoocönológia
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Állattársulástan
Subject Item
wikipedia-hu:Állattársulástan
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Állattársulástan