A Vénusz terraformálása egy grandiózus elképzelés az égitest Földszer?vé alakításáról; a folyamat ? mint általában a terraformálás ? célja, hogy a végére a bolygó ?rruha nélkül járhatóvá és lakhatóvá váljék. A felszín lakhatóvá tétele a Vénusz légkörének er?teljes módosítását igényli: jelenleg nincs benne oxigén, az er?teljes üvegházhatás 450 °C körül tartja a h?mérsékletet, a légnyomás a földi 90-szerese. A bolygóról hiányzik továbbá a víz. Ezen problémák orvoslásával szinte mindegyik javaslat foglalkozik.

Property Value
dbo:abstract
  • A Vénusz terraformálása egy grandiózus elképzelés az égitest Földszerűvé alakításáról; a folyamat – mint általában a terraformálás – célja, hogy a végére a bolygó űrruha nélkül járhatóvá és lakhatóvá váljék. Az elsÅ‘ komoly terveket – még a Vénusz űrszondás felderítése elÅ‘tt – Carl Sagan vetette fel az 1961-es the Planet Venus című Science-cikkében. Miután azonban fény derült a meglehetÅ‘sen mostoha helyi viszonyokra, az érdeklÅ‘dés inkább a Hold és a Mars irányába tolódott el. A benépesítésre alternatív elképzelések is születtek, amelyek nem igénylik a felszíni környezet átalakítását, inkább a földihez hasonló nyomású és kedvezÅ‘ széljárású magaslégkörben képzelnek el lebegÅ‘ városokat, akár mint a terraformálás elsÅ‘ lépését. Ilyen megoldást vet fel például Geoffrey A. Landis 2003-as vagy 2008-as cikke. A felszín lakhatóvá tétele a Vénusz légkörének erÅ‘teljes módosítását igényli: jelenleg nincs benne oxigén, az erÅ‘teljes üvegházhatás 450 °C körül tartja a hÅ‘mérsékletet, a légnyomás a földi 90-szerese. A bolygóról hiányzik továbbá a víz. Ezen problémák orvoslásával szinte mindegyik javaslat foglalkozik. Egyes felvetések kitérnek még a bolygó lassú tengelyforgására (ami miatt két napkelte között nagyjából 117 földi nap telik el), amit a forgás felgyorsításával vagy tükörrendszer kiépítésével orvosolnának. A magaslégkör gyors áramlása a lebegÅ‘ városokat képessé tenné, hogy 4 földi nap alatt körbevitorlázzák a bolygót, ami már egy elviselhetÅ‘bb nappal-éjszaka ciklust eredményez. Természetes mágneses tér hiányában szintén felmerül a napszél és a kozmikus sugárzás elleni védelem szükségessége is. A Vénusz mint célpont értékét emeli, hogy mérete és tömegvonzása a Földéhez hasonló, továbbá hogy ez a legközelebbi bolygó, így gyorsabban elérhetÅ‘ a FöldrÅ‘l, mint a Mars. (hu)
  • A Vénusz terraformálása egy grandiózus elképzelés az égitest Földszerűvé alakításáról; a folyamat – mint általában a terraformálás – célja, hogy a végére a bolygó űrruha nélkül járhatóvá és lakhatóvá váljék. Az elsÅ‘ komoly terveket – még a Vénusz űrszondás felderítése elÅ‘tt – Carl Sagan vetette fel az 1961-es the Planet Venus című Science-cikkében. Miután azonban fény derült a meglehetÅ‘sen mostoha helyi viszonyokra, az érdeklÅ‘dés inkább a Hold és a Mars irányába tolódott el. A benépesítésre alternatív elképzelések is születtek, amelyek nem igénylik a felszíni környezet átalakítását, inkább a földihez hasonló nyomású és kedvezÅ‘ széljárású magaslégkörben képzelnek el lebegÅ‘ városokat, akár mint a terraformálás elsÅ‘ lépését. Ilyen megoldást vet fel például Geoffrey A. Landis 2003-as vagy 2008-as cikke. A felszín lakhatóvá tétele a Vénusz légkörének erÅ‘teljes módosítását igényli: jelenleg nincs benne oxigén, az erÅ‘teljes üvegházhatás 450 °C körül tartja a hÅ‘mérsékletet, a légnyomás a földi 90-szerese. A bolygóról hiányzik továbbá a víz. Ezen problémák orvoslásával szinte mindegyik javaslat foglalkozik. Egyes felvetések kitérnek még a bolygó lassú tengelyforgására (ami miatt két napkelte között nagyjából 117 földi nap telik el), amit a forgás felgyorsításával vagy tükörrendszer kiépítésével orvosolnának. A magaslégkör gyors áramlása a lebegÅ‘ városokat képessé tenné, hogy 4 földi nap alatt körbevitorlázzák a bolygót, ami már egy elviselhetÅ‘bb nappal-éjszaka ciklust eredményez. Természetes mágneses tér hiányában szintén felmerül a napszél és a kozmikus sugárzás elleni védelem szükségessége is. A Vénusz mint célpont értékét emeli, hogy mérete és tömegvonzása a Földéhez hasonló, továbbá hogy ez a legközelebbi bolygó, így gyorsabban elérhetÅ‘ a FöldrÅ‘l, mint a Mars. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 826387 (xsd:integer)
dbo:wikiPageInterLanguageLink
dbo:wikiPageLength
  • 15281 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23011918 (xsd:integer)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdfs:comment
  • A Vénusz terraformálása egy grandiózus elképzelés az égitest Földszerűvé alakításáról; a folyamat – mint általában a terraformálás – célja, hogy a végére a bolygó űrruha nélkül járhatóvá és lakhatóvá váljék. A felszín lakhatóvá tétele a Vénusz légkörének erÅ‘teljes módosítását igényli: jelenleg nincs benne oxigén, az erÅ‘teljes üvegházhatás 450 °C körül tartja a hÅ‘mérsékletet, a légnyomás a földi 90-szerese. A bolygóról hiányzik továbbá a víz. Ezen problémák orvoslásával szinte mindegyik javaslat foglalkozik. (hu)
  • A Vénusz terraformálása egy grandiózus elképzelés az égitest Földszerűvé alakításáról; a folyamat – mint általában a terraformálás – célja, hogy a végére a bolygó űrruha nélkül járhatóvá és lakhatóvá váljék. A felszín lakhatóvá tétele a Vénusz légkörének erÅ‘teljes módosítását igényli: jelenleg nincs benne oxigén, az erÅ‘teljes üvegházhatás 450 °C körül tartja a hÅ‘mérsékletet, a légnyomás a földi 90-szerese. A bolygóról hiányzik továbbá a víz. Ezen problémák orvoslásával szinte mindegyik javaslat foglalkozik. (hu)
rdfs:label
  • A Vénusz terraformálása (hu)
  • A Vénusz terraformálása (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is foaf:primaryTopic of