| dbo:abstract
|
- A Vénusz terraformálása egy grandiózus elképzelés az égitest Földszerűvé alakÃtásáról; a folyamat – mint általában a terraformálás – célja, hogy a végére a bolygó űrruha nélkül járhatóvá és lakhatóvá váljék. Az elsÅ‘ komoly terveket – még a Vénusz űrszondás felderÃtése elÅ‘tt – Carl Sagan vetette fel az 1961-es the Planet Venus cÃmű Science-cikkében. Miután azonban fény derült a meglehetÅ‘sen mostoha helyi viszonyokra, az érdeklÅ‘dés inkább a Hold és a Mars irányába tolódott el. A benépesÃtésre alternatÃv elképzelések is születtek, amelyek nem igénylik a felszÃni környezet átalakÃtását, inkább a földihez hasonló nyomású és kedvezÅ‘ széljárású magaslégkörben képzelnek el lebegÅ‘ városokat, akár mint a terraformálás elsÅ‘ lépését. Ilyen megoldást vet fel például Geoffrey A. Landis 2003-as vagy 2008-as cikke. A felszÃn lakhatóvá tétele a Vénusz légkörének erÅ‘teljes módosÃtását igényli: jelenleg nincs benne oxigén, az erÅ‘teljes üvegházhatás 450 °C körül tartja a hÅ‘mérsékletet, a légnyomás a földi 90-szerese. A bolygóról hiányzik továbbá a vÃz. Ezen problémák orvoslásával szinte mindegyik javaslat foglalkozik. Egyes felvetések kitérnek még a bolygó lassú tengelyforgására (ami miatt két napkelte között nagyjából 117 földi nap telik el), amit a forgás felgyorsÃtásával vagy tükörrendszer kiépÃtésével orvosolnának. A magaslégkör gyors áramlása a lebegÅ‘ városokat képessé tenné, hogy 4 földi nap alatt körbevitorlázzák a bolygót, ami már egy elviselhetÅ‘bb nappal-éjszaka ciklust eredményez. Természetes mágneses tér hiányában szintén felmerül a napszél és a kozmikus sugárzás elleni védelem szükségessége is. A Vénusz mint célpont értékét emeli, hogy mérete és tömegvonzása a Földéhez hasonló, továbbá hogy ez a legközelebbi bolygó, Ãgy gyorsabban elérhetÅ‘ a FöldrÅ‘l, mint a Mars. (hu)
- A Vénusz terraformálása egy grandiózus elképzelés az égitest Földszerűvé alakÃtásáról; a folyamat – mint általában a terraformálás – célja, hogy a végére a bolygó űrruha nélkül járhatóvá és lakhatóvá váljék. Az elsÅ‘ komoly terveket – még a Vénusz űrszondás felderÃtése elÅ‘tt – Carl Sagan vetette fel az 1961-es the Planet Venus cÃmű Science-cikkében. Miután azonban fény derült a meglehetÅ‘sen mostoha helyi viszonyokra, az érdeklÅ‘dés inkább a Hold és a Mars irányába tolódott el. A benépesÃtésre alternatÃv elképzelések is születtek, amelyek nem igénylik a felszÃni környezet átalakÃtását, inkább a földihez hasonló nyomású és kedvezÅ‘ széljárású magaslégkörben képzelnek el lebegÅ‘ városokat, akár mint a terraformálás elsÅ‘ lépését. Ilyen megoldást vet fel például Geoffrey A. Landis 2003-as vagy 2008-as cikke. A felszÃn lakhatóvá tétele a Vénusz légkörének erÅ‘teljes módosÃtását igényli: jelenleg nincs benne oxigén, az erÅ‘teljes üvegházhatás 450 °C körül tartja a hÅ‘mérsékletet, a légnyomás a földi 90-szerese. A bolygóról hiányzik továbbá a vÃz. Ezen problémák orvoslásával szinte mindegyik javaslat foglalkozik. Egyes felvetések kitérnek még a bolygó lassú tengelyforgására (ami miatt két napkelte között nagyjából 117 földi nap telik el), amit a forgás felgyorsÃtásával vagy tükörrendszer kiépÃtésével orvosolnának. A magaslégkör gyors áramlása a lebegÅ‘ városokat képessé tenné, hogy 4 földi nap alatt körbevitorlázzák a bolygót, ami már egy elviselhetÅ‘bb nappal-éjszaka ciklust eredményez. Természetes mágneses tér hiányában szintén felmerül a napszél és a kozmikus sugárzás elleni védelem szükségessége is. A Vénusz mint célpont értékét emeli, hogy mérete és tömegvonzása a Földéhez hasonló, továbbá hogy ez a legközelebbi bolygó, Ãgy gyorsabban elérhetÅ‘ a FöldrÅ‘l, mint a Mars. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- A Vénusz terraformálása egy grandiózus elképzelés az égitest Földszerűvé alakÃtásáról; a folyamat – mint általában a terraformálás – célja, hogy a végére a bolygó űrruha nélkül járhatóvá és lakhatóvá váljék. A felszÃn lakhatóvá tétele a Vénusz légkörének erÅ‘teljes módosÃtását igényli: jelenleg nincs benne oxigén, az erÅ‘teljes üvegházhatás 450 °C körül tartja a hÅ‘mérsékletet, a légnyomás a földi 90-szerese. A bolygóról hiányzik továbbá a vÃz. Ezen problémák orvoslásával szinte mindegyik javaslat foglalkozik. (hu)
- A Vénusz terraformálása egy grandiózus elképzelés az égitest Földszerűvé alakÃtásáról; a folyamat – mint általában a terraformálás – célja, hogy a végére a bolygó űrruha nélkül járhatóvá és lakhatóvá váljék. A felszÃn lakhatóvá tétele a Vénusz légkörének erÅ‘teljes módosÃtását igényli: jelenleg nincs benne oxigén, az erÅ‘teljes üvegházhatás 450 °C körül tartja a hÅ‘mérsékletet, a légnyomás a földi 90-szerese. A bolygóról hiányzik továbbá a vÃz. Ezen problémák orvoslásával szinte mindegyik javaslat foglalkozik. (hu)
|
