| dbo:abstract
|
- Az adórendszer közgazdasági és jogi fogalom is. Közgazdasági szempontból az állami , melynek befizetése kötelező, de az állam közvetlen nem nyújt az részére. A közvetett a költségvetésen keresztül és más jogviszonyokban jelentkezik, ezek azonban az adójogviszonytól függetlenek. Az fontos célt is szolgál a a főleg a lakosságot terhelő vagyon-, és fogyasztási adók a költségvetés oldalának megalapozói és az eltartására szolgálnak. Az adórendszer azoknak az az összessége, amelyeket egy adott államban együtt alkalmaznak. A gazdasági-pénzügyi politikai célok, nemcsak az egyes adókkal kapcsolatban tartalmazza a konkrét és elérendő szabályozási célokat, de mindig tekintettel van az egész adórendszerre, mert a gazdaságpolitikának a gazdasági összhatással is számolni kell, ami az adók külön-külön való alkalmazása révén egyes koncentráltan jelentkezik.Asz adórendszerben különböző szempontok szerint csoportosítják az adókat.
* A rendes és közötti megkülönböztetés alapja az, hogy a rendes adók állandó elemei az adórendszernek, míg a rendkívüliek alkalmazását különleges politikai és gazdasági szempontok indokolják.
* Személyi és tárgyi adók közül az előbbiek az egyéni életkörülményeit, vagy méltányolják a tárgyi adók szabályai csak az és az vonatkoznak (jövedéki adók)
* Az egyenes és közvetett adók közötti megkülönböztetés lényege, hogy az egyenes adó terhe a jogszabály szerinti adóalanynál jelentkezik, míg a közvetett adók terhét áthárítják. (áfa) Ezt a nemcsak megengedi, de egyenesen ezzel számol. Az adóalany, aki az adó megfizetésére kötelezett, e mellett az a másik személy, aki az adóterhet ténylegesen viseli az áthárítás folytán. Az egyes adók a legkülönfélébb szempontok szerint oszthatók be az egyes csoportokba. A közgazdasági szemlélet abban az alakban vizsgálja az adókat, ahogyan azt az állam a forrásnál megragadja. Az adók általában központosított , a helyi adók köre viszonylag szűk. Különbséget kell tenni a helyi adók és a között. Az első fogalom arra utal, hogy mely szerv költségvetési bevételi oldalát gyarapítják (központi bevétel, vagy bevétel), az utóbbi azt fejezi ki, hogy az önkormányzati szervek mely „új” adókat rendszeresíthetik. Az adórendszer jogi fogalmát nem határozzák meg (definiálják) jogszabályok. Az adóigazgatási szabályok előírhatják, hogy az egyes kötelező befizetéseket a jogszabályok szempontjából adónak, kell tekinteni.Az adójog rendszerébe tartoznak a jogszabályok által alkalmazható adónemekre vonatkozó anyagi és (több adóra közös) . A rendszer kialakítható adók közgazdasági csoportosítása szerint is: , stb. Célszerűbb azonban a gazdaságpolitika irányait követve az adóalanyok főbb csoportjait alapul véve. (Lásd jogszabály gyűjteményekben) (hu)
- Az adórendszer közgazdasági és jogi fogalom is. Közgazdasági szempontból az állami , melynek befizetése kötelező, de az állam közvetlen nem nyújt az részére. A közvetett a költségvetésen keresztül és más jogviszonyokban jelentkezik, ezek azonban az adójogviszonytól függetlenek. Az fontos célt is szolgál a a főleg a lakosságot terhelő vagyon-, és fogyasztási adók a költségvetés oldalának megalapozói és az eltartására szolgálnak. Az adórendszer azoknak az az összessége, amelyeket egy adott államban együtt alkalmaznak. A gazdasági-pénzügyi politikai célok, nemcsak az egyes adókkal kapcsolatban tartalmazza a konkrét és elérendő szabályozási célokat, de mindig tekintettel van az egész adórendszerre, mert a gazdaságpolitikának a gazdasági összhatással is számolni kell, ami az adók külön-külön való alkalmazása révén egyes koncentráltan jelentkezik.Az adórendszerben különböző szempontok szerint csoportosítják az adókat.
* A rendes és közötti megkülönböztetés alapja az, hogy a rendes adók állandó elemei az adórendszernek, míg a rendkívüliek alkalmazását különleges politikai és gazdasági szempontok indokolják.
* Személyi és tárgyi adók közül az előbbiek az egyéni életkörülményeit, vagy méltányolják a tárgyi adók szabályai csak az és az vonatkoznak (jövedéki adók)
* Az egyenes és közvetett adók közötti megkülönböztetés lényege, hogy az egyenes adó terhe a jogszabály szerinti adóalanynál jelentkezik, míg a közvetett adók terhét áthárítják. (áfa) Ezt a nemcsak megengedi, de egyenesen ezzel számol. Az adóalany, aki az adó megfizetésére kötelezett, e mellett az a másik személy, aki az adóterhet ténylegesen viseli az áthárítás folytán. Az egyes adók a legkülönfélébb szempontok szerint oszthatók be az egyes csoportokba. A közgazdasági szemlélet abban az alakban vizsgálja az adókat, ahogyan azt az állam a forrásnál megragadja. Az adók általában központosított , a helyi adók köre viszonylag szűk. Különbséget kell tenni a helyi adók és a között. Az első fogalom arra utal, hogy mely szerv költségvetési bevételi oldalát gyarapítják (központi bevétel, vagy önkormányzati bevétel), az utóbbi azt fejezi ki, hogy az önkormányzati szervek mely „új” adókat rendszeresíthetik. Az adórendszer jogi fogalmát nem határozzák meg (definiálják) jogszabályok. Az adóigazgatási szabályok előírhatják, hogy az egyes kötelező befizetéseket a jogszabályok szempontjából adónak, kell tekinteni.Az adójog rendszerébe tartoznak a jogszabályok által alkalmazható adónemekre vonatkozó anyagi és (több adóra közös) . A rendszer kialakítható adók közgazdasági csoportosítása szerint is: , stb. Célszerűbb azonban a gazdaságpolitika irányait követve az adóalanyok főbb csoportjait alapul véve. (Lásd jogszabály gyűjteményekben) (hu)
- <api batchcomplete="">Az adórendszer közgazdasági és jogi fogalom is. Közgazdasági szempontból az állami költségvetés bevétele, melynek befizetése kötelező, de az állam közvetlen ellenszolgáltatást nem nyújt az ad༿izetők részére. A közvetett szolgáltatás a költségvetésen keresztül és más jogviszonyokban jelentkezik, ezek azonban az adójogviszonytól függetlenek. Az adóztatás fontos osztálypolitikai célt is szolgál a polgári államokban a főleg a lakosságot terhelő vagyon-, és fogyasztási adók a költségvetés bevételi oldalának megalapozói és az államapparátus eltartására szolgálnak. Az adórendszer azoknak az adónemeknek az összessége, amelyeket egy adott államban együtt alkalmaznak.A gazdasági-pénzügyi politikai célok, nemcsak az egyes adókkal kapcsolatban tartalmazza a konkrét ad༾lveket és elérendő szabályozási célokat, de mindig tekintettel van az egész adórendszerre, mert a gazdaságpolitikának a gazdasági összhatással is számolni kell, ami az adók külön-külön való alkalmazása révén egyes ad༺lanyoknál koncentráltan jelentkezik.Az adórendszerben különböző szempontok szerint csoportosítják az adókat. A rendes és rendkívüli adók közötti megkülönböztetés alapja az, hogy a rendes adók állandó elemei az adórendszernek, míg a rendkívüliek alkalmazását különleges politikai és gazdasági szempontok indokolják.Személyi és tárgyi adók közül az eliek az alanyok egyéni életkörülményeit, vagy szociális helyzetét méltányolják (életkor, csalฝtagok száma, rokkantság) a tárgyi adók szabályai csak az ad༿orrásra és az adótárgyra vonatkoznak (jövedéki adók)Az egyenes és közvetett adók közötti megkülönböztetés lényege, hogy az egyenes adó terhe a jogszabály szerinti ad༺lanynál jelentkezik, míg a közvetett adók terhét áthárítják. () Ezt a jogalkotó nemcsak megengedi, de egyenesen ezzel számol.Az ad༺lany, aki az adó megfizetésére kötelezett, e mellett az a másik személy, aki az adóterhet ténylegesen viseli az áthárítás folytán.Az egyes adók a legkülönfél szempontok szerint oszthatók be az egyes csoportokba. A közgazdasági szemlélet abban az alakban vizsgálja az adókat, ahogyan azt az állam a forrásnál megragadja. Az adók általn központosított állami bevételek, a helyi adók köre viszonylag szűk. Különbséget kell tenni a helyi adók és a helyi adóztatási jog között. Az első fogalom arra utal, hogy mely szerv költségvetési bevételi oldalát gyarapítják (központi bevétel, vagy önkormányzati bevétel), az uti azt fejezi ki, hogy az önkormányzati szervek mely „új” adókat rendszeresíthetik.Az adórendszer jogi fogalmát nem határozzák meg (definiálják) jogszabályok. Az adóigazgatási szabályok előírhatják, hogy az egyes kötelező befizetéseket a jogszabályok szempontjปól adónak, kell tekinteni.Az adójog rendszer tartoznak a jogszabályok által alkalmazható adónemekre vonatkozó anyagi és (t adóra közös) eljárási szabályok. A rendszer kialakítható adók közgazdasági csoportosítása szerint is: vagyonadók, forgalmi adók jövedelemadók stb. Célszer𗆻 azonban a gazdaságpolitika irányait követve az ad༺lanyok f csoportjait alapul véve. (Lásd jogszabály gyűjteményekben) (hu)
- <api batchcomplete="">Az adórendszer közgazdasági és jogi fogalom is. Közgazdasági szempontból az állami költségvetés bevétele, melynek befizetése kötelező, de az állam közvetlen ellenszolgáltatást nem nyújt az adófizetők részére. A közvetett szolgáltatás a költségvetésen keresztül és más jogviszonyokban jelentkezik, ezek azonban az adójogviszonytól függetlenek. Az adóztatás fontos osztálypolitikai célt is szolgál a polgári államokban a főleg a lakosságot terhelő vagyon-, és fogyasztási adók a költségvetés bevételi oldalának megalapozói és az államapparátus eltartására szolgálnak. Az adórendszer azoknak az adónemeknek az összessége, amelyeket egy adott államban együtt alkalmaznak.A gazdasági-pénzügyi politikai célok, nemcsak az egyes adókkal kapcsolatban tartalmazza a konkrét adóelveket és elérendő szabályozási célokat, de mindig tekintettel van az egész adórendszerre, mert a gazdaságpolitikának a gazdasági összhatással is számolni kell, ami az adók külön-külön való alkalmazása révén egyes adóalanyoknál koncentráltan jelentkezik.Az adórendszerben különböző szempontok szerint csoportosítják az adókat. A rendes és rendkívüli adók közötti megkülönböztetés alapja az, hogy a rendes adók állandó elemei az adórendszernek, míg a rendkívüliek alkalmazását különleges politikai és gazdasági szempontok indokolják.Személyi és tárgyi adók közül az előbbiek az alanyok egyéni életkörülményeit, vagy szociális helyzetét méltányolják (életkor, családtagok száma, rokkantság) a tárgyi adók szabályai csak az adóforrásra és az adótárgyra vonatkoznak (jövedéki adók)Az egyenes és közvetett adók közötti megkülönböztetés lényege, hogy az egyenes adó terhe a jogszabály szerinti adóalanynál jelentkezik, míg a közvetett adók terhét áthárítják. (áfa) Ezt a jogalkotó nemcsak megengedi, de egyenesen ezzel számol.Az adóalany, aki az adó megfizetésére kötelezett, e mellett az a másik személy, aki az adóterhet ténylegesen viseli az áthárítás folytán.Az egyes adók a legkülönfélébb szempontok szerint oszthatók be az egyes csoportokba. A közgazdasági szemlélet abban az alakban vizsgálja az adókat, ahogyan azt az állam a forrásnál megragadja. Az adók általában központosított állami bevételek, a helyi adók köre viszonylag szűk. Különbséget kell tenni a helyi adók és a helyi adóztatási jog között. Az első fogalom arra utal, hogy mely szerv költségvetési bevételi oldalát gyarapítják (központi bevétel, vagy önkormányzati bevétel), az utóbbi azt fejezi ki, hogy az önkormányzati szervek mely „új” adókat rendszeresíthetik.Az adórendszer jogi fogalmát nem határozzák meg (definiálják) jogszabályok. Az adóigazgatási szabályok előírhatják, hogy az egyes kötelező befizetéseket a jogszabályok szempontjából adónak, kell tekinteni.Az adójog rendszerébe tartoznak a jogszabályok által alkalmazható adónemekre vonatkozó anyagi és (több adóra közös) eljárási szabályok. A rendszer kialakítható adók közgazdasági csoportosítása szerint is: vagyonadók, forgalmi adók jövedelemadók stb. Célszerűbb azonban a gazdaságpolitika irányait követve az adóalanyok főbb csoportjait alapul véve. (Lásd jogszabály gyűjteményekben) (hu)
- Az adórendszer közgazdasági és jogi fogalom is. Közgazdasági szempontból az állami , melynek befizetése kötelező, de az állam közvetlen nem nyújt az részére. A közvetett a költségvetésen keresztül és más jogviszonyokban jelentkezik, ezek azonban az adójogviszonytól függetlenek. Az fontos célt is szolgál a a főleg a lakosságot terhelő vagyon-, és fogyasztási adók a költségvetés oldalának megalapozói és az eltartására szolgálnak. Az adórendszer azoknak az az összessége, amelyeket egy adott államban együtt alkalmaznak. A gazdasági-pénzügyi politikai célok, nemcsak az egyes adókkal kapcsolatban tartalmazza a konkrét és elérendő szabályozási célokat, de mindig tekintettel van az egész adórendszerre, mert a gazdaságpolitikának a gazdasági összhatással is számolni kell, ami az adók külön-külön való alkalmazása révén egyes koncentráltan jelentkezik.Asz adórendszerben különböző szempontok szerint csoportosítják az adókat.
* A rendes és közötti megkülönböztetés alapja az, hogy a rendes adók állandó elemei az adórendszernek, míg a rendkívüliek alkalmazását különleges politikai és gazdasági szempontok indokolják.
* Személyi és tárgyi adók közül az előbbiek az egyéni életkörülményeit, vagy méltányolják a tárgyi adók szabályai csak az és az vonatkoznak (jövedéki adók)
* Az egyenes és közvetett adók közötti megkülönböztetés lényege, hogy az egyenes adó terhe a jogszabály szerinti adóalanynál jelentkezik, míg a közvetett adók terhét áthárítják. (áfa) Ezt a nemcsak megengedi, de egyenesen ezzel számol. Az adóalany, aki az adó megfizetésére kötelezett, e mellett az a másik személy, aki az adóterhet ténylegesen viseli az áthárítás folytán. Az egyes adók a legkülönfélébb szempontok szerint oszthatók be az egyes csoportokba. A közgazdasági szemlélet abban az alakban vizsgálja az adókat, ahogyan azt az állam a forrásnál megragadja. Az adók általában központosított , a helyi adók köre viszonylag szűk. Különbséget kell tenni a helyi adók és a között. Az első fogalom arra utal, hogy mely szerv költségvetési bevételi oldalát gyarapítják (központi bevétel, vagy bevétel), az utóbbi azt fejezi ki, hogy az önkormányzati szervek mely „új” adókat rendszeresíthetik. Az adórendszer jogi fogalmát nem határozzák meg (definiálják) jogszabályok. Az adóigazgatási szabályok előírhatják, hogy az egyes kötelező befizetéseket a jogszabályok szempontjából adónak, kell tekinteni.Az adójog rendszerébe tartoznak a jogszabályok által alkalmazható adónemekre vonatkozó anyagi és (több adóra közös) . A rendszer kialakítható adók közgazdasági csoportosítása szerint is: , stb. Célszerűbb azonban a gazdaságpolitika irányait követve az adóalanyok főbb csoportjait alapul véve. (Lásd jogszabály gyűjteményekben) (hu)
- Az adórendszer közgazdasági és jogi fogalom is. Közgazdasági szempontból az állami , melynek befizetése kötelező, de az állam közvetlen nem nyújt az részére. A közvetett a költségvetésen keresztül és más jogviszonyokban jelentkezik, ezek azonban az adójogviszonytól függetlenek. Az fontos célt is szolgál a a főleg a lakosságot terhelő vagyon-, és fogyasztási adók a költségvetés oldalának megalapozói és az eltartására szolgálnak. Az adórendszer azoknak az az összessége, amelyeket egy adott államban együtt alkalmaznak. A gazdasági-pénzügyi politikai célok, nemcsak az egyes adókkal kapcsolatban tartalmazza a konkrét és elérendő szabályozási célokat, de mindig tekintettel van az egész adórendszerre, mert a gazdaságpolitikának a gazdasági összhatással is számolni kell, ami az adók külön-külön való alkalmazása révén egyes koncentráltan jelentkezik.Az adórendszerben különböző szempontok szerint csoportosítják az adókat.
* A rendes és közötti megkülönböztetés alapja az, hogy a rendes adók állandó elemei az adórendszernek, míg a rendkívüliek alkalmazását különleges politikai és gazdasági szempontok indokolják.
* Személyi és tárgyi adók közül az előbbiek az egyéni életkörülményeit, vagy méltányolják a tárgyi adók szabályai csak az és az vonatkoznak (jövedéki adók)
* Az egyenes és közvetett adók közötti megkülönböztetés lényege, hogy az egyenes adó terhe a jogszabály szerinti adóalanynál jelentkezik, míg a közvetett adók terhét áthárítják. (áfa) Ezt a nemcsak megengedi, de egyenesen ezzel számol. Az adóalany, aki az adó megfizetésére kötelezett, e mellett az a másik személy, aki az adóterhet ténylegesen viseli az áthárítás folytán. Az egyes adók a legkülönfélébb szempontok szerint oszthatók be az egyes csoportokba. A közgazdasági szemlélet abban az alakban vizsgálja az adókat, ahogyan azt az állam a forrásnál megragadja. Az adók általában központosított , a helyi adók köre viszonylag szűk. Különbséget kell tenni a helyi adók és a között. Az első fogalom arra utal, hogy mely szerv költségvetési bevételi oldalát gyarapítják (központi bevétel, vagy önkormányzati bevétel), az utóbbi azt fejezi ki, hogy az önkormányzati szervek mely „új” adókat rendszeresíthetik. Az adórendszer jogi fogalmát nem határozzák meg (definiálják) jogszabályok. Az adóigazgatási szabályok előírhatják, hogy az egyes kötelező befizetéseket a jogszabályok szempontjából adónak, kell tekinteni.Az adójog rendszerébe tartoznak a jogszabályok által alkalmazható adónemekre vonatkozó anyagi és (több adóra közös) . A rendszer kialakítható adók közgazdasági csoportosítása szerint is: , stb. Célszerűbb azonban a gazdaságpolitika irányait követve az adóalanyok főbb csoportjait alapul véve. (Lásd jogszabály gyűjteményekben) (hu)
- <api batchcomplete="">Az adórendszer közgazdasági és jogi fogalom is. Közgazdasági szempontból az állami költségvetés bevétele, melynek befizetése kötelező, de az állam közvetlen ellenszolgáltatást nem nyújt az ad༿izetők részére. A közvetett szolgáltatás a költségvetésen keresztül és más jogviszonyokban jelentkezik, ezek azonban az adójogviszonytól függetlenek. Az adóztatás fontos osztálypolitikai célt is szolgál a polgári államokban a főleg a lakosságot terhelő vagyon-, és fogyasztási adók a költségvetés bevételi oldalának megalapozói és az államapparátus eltartására szolgálnak. Az adórendszer azoknak az adónemeknek az összessége, amelyeket egy adott államban együtt alkalmaznak.A gazdasági-pénzügyi politikai célok, nemcsak az egyes adókkal kapcsolatban tartalmazza a konkrét ad༾lveket és elérendő szabályozási célokat, de mindig tekintettel van az egész adórendszerre, mert a gazdaságpolitikának a gazdasági összhatással is számolni kell, ami az adók külön-külön való alkalmazása révén egyes ad༺lanyoknál koncentráltan jelentkezik.Az adórendszerben különböző szempontok szerint csoportosítják az adókat. A rendes és rendkívüli adók közötti megkülönböztetés alapja az, hogy a rendes adók állandó elemei az adórendszernek, míg a rendkívüliek alkalmazását különleges politikai és gazdasági szempontok indokolják.Személyi és tárgyi adók közül az eliek az alanyok egyéni életkörülményeit, vagy szociális helyzetét méltányolják (életkor, csalฝtagok száma, rokkantság) a tárgyi adók szabályai csak az ad༿orrásra és az adótárgyra vonatkoznak (jövedéki adók)Az egyenes és közvetett adók közötti megkülönböztetés lényege, hogy az egyenes adó terhe a jogszabály szerinti ad༺lanynál jelentkezik, míg a közvetett adók terhét áthárítják. () Ezt a jogalkotó nemcsak megengedi, de egyenesen ezzel számol.Az ad༺lany, aki az adó megfizetésére kötelezett, e mellett az a másik személy, aki az adóterhet ténylegesen viseli az áthárítás folytán.Az egyes adók a legkülönfél szempontok szerint oszthatók be az egyes csoportokba. A közgazdasági szemlélet abban az alakban vizsgálja az adókat, ahogyan azt az állam a forrásnál megragadja. Az adók általn központosított állami bevételek, a helyi adók köre viszonylag szűk. Különbséget kell tenni a helyi adók és a helyi adóztatási jog között. Az első fogalom arra utal, hogy mely szerv költségvetési bevételi oldalát gyarapítják (központi bevétel, vagy önkormányzati bevétel), az uti azt fejezi ki, hogy az önkormányzati szervek mely „új” adókat rendszeresíthetik.Az adórendszer jogi fogalmát nem határozzák meg (definiálják) jogszabályok. Az adóigazgatási szabályok előírhatják, hogy az egyes kötelező befizetéseket a jogszabályok szempontjปól adónak, kell tekinteni.Az adójog rendszer tartoznak a jogszabályok által alkalmazható adónemekre vonatkozó anyagi és (t adóra közös) eljárási szabályok. A rendszer kialakítható adók közgazdasági csoportosítása szerint is: vagyonadók, forgalmi adók jövedelemadók stb. Célszer𗆻 azonban a gazdaságpolitika irányait követve az ad༺lanyok f csoportjait alapul véve. (Lásd jogszabály gyűjteményekben) (hu)
- <api batchcomplete="">Az adórendszer közgazdasági és jogi fogalom is. Közgazdasági szempontból az állami költségvetés bevétele, melynek befizetése kötelező, de az állam közvetlen ellenszolgáltatást nem nyújt az adófizetők részére. A közvetett szolgáltatás a költségvetésen keresztül és más jogviszonyokban jelentkezik, ezek azonban az adójogviszonytól függetlenek. Az adóztatás fontos osztálypolitikai célt is szolgál a polgári államokban a főleg a lakosságot terhelő vagyon-, és fogyasztási adók a költségvetés bevételi oldalának megalapozói és az államapparátus eltartására szolgálnak. Az adórendszer azoknak az adónemeknek az összessége, amelyeket egy adott államban együtt alkalmaznak.A gazdasági-pénzügyi politikai célok, nemcsak az egyes adókkal kapcsolatban tartalmazza a konkrét adóelveket és elérendő szabályozási célokat, de mindig tekintettel van az egész adórendszerre, mert a gazdaságpolitikának a gazdasági összhatással is számolni kell, ami az adók külön-külön való alkalmazása révén egyes adóalanyoknál koncentráltan jelentkezik.Az adórendszerben különböző szempontok szerint csoportosítják az adókat. A rendes és rendkívüli adók közötti megkülönböztetés alapja az, hogy a rendes adók állandó elemei az adórendszernek, míg a rendkívüliek alkalmazását különleges politikai és gazdasági szempontok indokolják.Személyi és tárgyi adók közül az előbbiek az alanyok egyéni életkörülményeit, vagy szociális helyzetét méltányolják (életkor, családtagok száma, rokkantság) a tárgyi adók szabályai csak az adóforrásra és az adótárgyra vonatkoznak (jövedéki adók)Az egyenes és közvetett adók közötti megkülönböztetés lényege, hogy az egyenes adó terhe a jogszabály szerinti adóalanynál jelentkezik, míg a közvetett adók terhét áthárítják. (áfa) Ezt a jogalkotó nemcsak megengedi, de egyenesen ezzel számol.Az adóalany, aki az adó megfizetésére kötelezett, e mellett az a másik személy, aki az adóterhet ténylegesen viseli az áthárítás folytán.Az egyes adók a legkülönfélébb szempontok szerint oszthatók be az egyes csoportokba. A közgazdasági szemlélet abban az alakban vizsgálja az adókat, ahogyan azt az állam a forrásnál megragadja. Az adók általában központosított állami bevételek, a helyi adók köre viszonylag szűk. Különbséget kell tenni a helyi adók és a helyi adóztatási jog között. Az első fogalom arra utal, hogy mely szerv költségvetési bevételi oldalát gyarapítják (központi bevétel, vagy önkormányzati bevétel), az utóbbi azt fejezi ki, hogy az önkormányzati szervek mely „új” adókat rendszeresíthetik.Az adórendszer jogi fogalmát nem határozzák meg (definiálják) jogszabályok. Az adóigazgatási szabályok előírhatják, hogy az egyes kötelező befizetéseket a jogszabályok szempontjából adónak, kell tekinteni.Az adójog rendszerébe tartoznak a jogszabályok által alkalmazható adónemekre vonatkozó anyagi és (több adóra közös) eljárási szabályok. A rendszer kialakítható adók közgazdasági csoportosítása szerint is: vagyonadók, forgalmi adók jövedelemadók stb. Célszerűbb azonban a gazdaságpolitika irányait követve az adóalanyok főbb csoportjait alapul véve. (Lásd jogszabály gyűjteményekben) (hu)
|
