A flektáló és az agglutináló nyelvek grammatikáiban az alanyeset (latin szóval nominativus, a nominare ’megnevez’ igéből) a nyelvtani esetek egyike. Általában ebben az esetben áll a főnév és a névmás, amikor mondat alanya, valamint az alany determinánsa és melléknévi jelzője. Az alanyesetű alakot általában a névszó alapalakjának tekintik, ez szerepel címszóként a szótárakban és első helyen a névszóragozás paradigmájában.

Property Value
dbo:abstract
  • A flektáló és az agglutináló nyelvek grammatikáiban az alanyeset (latin szóval nominativus, a nominare ’megnevez’ igéből) a nyelvtani esetek egyike. Általában ebben az esetben áll a főnév és a névmás, amikor mondat alanya, valamint az alany determinánsa és melléknévi jelzője. Az alanyesetű alakot általában a névszó alapalakjának tekintik, ez szerepel címszóként a szótárakban és első helyen a névszóragozás paradigmájában. Vannak olyan flektáló nyelvek is, amelyekben már nincs névszóragozás, vagy csak nyomai maradtak meg. Ezek grammatikáiban nincs szó névszóragozásról és esetekről, tehát alanyesetről sem. Ilyenek például az újlatin nyelvek (a románon kívül) vagy az angol nyelv. (hu)
  • <api batchcomplete="">A flektáló és az agglutináló nyelvek nyelvtanaiban az alanyeset (latin szóval nominativus, a nominare ’megnevez’ igປől) a nyelvtani esetek egyike. Általn ebben az esetben áll a főnév és a névmás, amikor mondat alanya, valamint az alany determinánsa és melléknévi jelzője. Az alanyesetű alakot általn a névszó alapalakjának tekintik, ez szerepel címszóként a szótárakban és első helyen a névszóragozás paradigmájn.Vannak olyan flektáló nyelvek is, amelyekben már nincs névszóragozás, vagy csak nyomai maradtak meg. Ezek grammatikáiban nincs szó névszóragozásról és esetekről, tehát alanyesetről sem. Ilyenek például az újlatin nyelvek (a románon kívül) vagy az angol nyelv. (hu)
  • <api batchcomplete="">A flektáló és az agglutináló nyelvek nyelvtanaiban az alanyeset (latin szóval nominativus, a nominare ’megnevez’ igéből) a nyelvtani esetek egyike. Általában ebben az esetben áll a főnév és a névmás, amikor mondat alanya, valamint az alany determinánsa és melléknévi jelzője. Az alanyesetű alakot általában a névszó alapalakjának tekintik, ez szerepel címszóként a szótárakban és első helyen a névszóragozás paradigmájában.Vannak olyan flektáló nyelvek is, amelyekben már nincs névszóragozás, vagy csak nyomai maradtak meg. Ezek grammatikáiban nincs szó névszóragozásról és esetekről, tehát alanyesetről sem. Ilyenek például az újlatin nyelvek (a románon kívül) vagy az angol nyelv. (hu)
  • A flektáló és az agglutináló nyelvek grammatikáiban az alanyeset (latin szóval nominativus, a nominare ’megnevez’ igéből) a nyelvtani esetek egyike. Általában ebben az esetben áll a főnév és a névmás, amikor mondat alanya, valamint az alany determinánsa és melléknévi jelzője. Az alanyesetű alakot általában a névszó alapalakjának tekintik, ez szerepel címszóként a szótárakban és első helyen a névszóragozás paradigmájában. Vannak olyan flektáló nyelvek is, amelyekben már nincs névszóragozás, vagy csak nyomai maradtak meg. Ezek grammatikáiban nincs szó névszóragozásról és esetekről, tehát alanyesetről sem. Ilyenek például az újlatin nyelvek (a románon kívül) vagy az angol nyelv. (hu)
  • <api batchcomplete="">A flektáló és az agglutináló nyelvek nyelvtanaiban az alanyeset (latin szóval nominativus, a nominare ’megnevez’ igປől) a nyelvtani esetek egyike. Általn ebben az esetben áll a főnév és a névmás, amikor mondat alanya, valamint az alany determinánsa és melléknévi jelzője. Az alanyesetű alakot általn a névszó alapalakjának tekintik, ez szerepel címszóként a szótárakban és első helyen a névszóragozás paradigmájn.Vannak olyan flektáló nyelvek is, amelyekben már nincs névszóragozás, vagy csak nyomai maradtak meg. Ezek grammatikáiban nincs szó névszóragozásról és esetekről, tehát alanyesetről sem. Ilyenek például az újlatin nyelvek (a románon kívül) vagy az angol nyelv. (hu)
  • <api batchcomplete="">A flektáló és az agglutináló nyelvek nyelvtanaiban az alanyeset (latin szóval nominativus, a nominare ’megnevez’ igéből) a nyelvtani esetek egyike. Általában ebben az esetben áll a főnév és a névmás, amikor mondat alanya, valamint az alany determinánsa és melléknévi jelzője. Az alanyesetű alakot általában a névszó alapalakjának tekintik, ez szerepel címszóként a szótárakban és első helyen a névszóragozás paradigmájában.Vannak olyan flektáló nyelvek is, amelyekben már nincs névszóragozás, vagy csak nyomai maradtak meg. Ezek grammatikáiban nincs szó névszóragozásról és esetekről, tehát alanyesetről sem. Ilyenek például az újlatin nyelvek (a románon kívül) vagy az angol nyelv. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 139285 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 10872 (xsd:nonNegativeInteger)
  • 11117 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23899462 (xsd:integer)
  • 28215959 (xsd:integer)
prop-hu:date
  • 20180726010147 (xsd:decimal)
  • 20220123230149 (xsd:decimal)
prop-hu:url
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdfs:comment
  • A flektáló és az agglutináló nyelvek grammatikáiban az alanyeset (latin szóval nominativus, a nominare ’megnevez’ igéből) a nyelvtani esetek egyike. Általában ebben az esetben áll a főnév és a névmás, amikor mondat alanya, valamint az alany determinánsa és melléknévi jelzője. Az alanyesetű alakot általában a névszó alapalakjának tekintik, ez szerepel címszóként a szótárakban és első helyen a névszóragozás paradigmájában. (hu)
  • <api batchcomplete="">A flektáló és az agglutináló nyelvek nyelvtanaiban az alanyeset (latin szóval nominativus, a nominare ’megnevez’ igປől) a nyelvtani esetek egyike. Általn ebben az esetben áll a főnév és a névmás, amikor mondat alanya, valamint az alany determinánsa és melléknévi jelzője. (hu)
  • <api batchcomplete="">A flektáló és az agglutináló nyelvek nyelvtanaiban az alanyeset (latin szóval nominativus, a nominare ’megnevez’ igéből) a nyelvtani esetek egyike. Általában ebben az esetben áll a főnév és a névmás, amikor mondat alanya, valamint az alany determinánsa és melléknévi jelzője. (hu)
  • A flektáló és az agglutináló nyelvek grammatikáiban az alanyeset (latin szóval nominativus, a nominare ’megnevez’ igéből) a nyelvtani esetek egyike. Általában ebben az esetben áll a főnév és a névmás, amikor mondat alanya, valamint az alany determinánsa és melléknévi jelzője. Az alanyesetű alakot általában a névszó alapalakjának tekintik, ez szerepel címszóként a szótárakban és első helyen a névszóragozás paradigmájában. (hu)
  • <api batchcomplete="">A flektáló és az agglutináló nyelvek nyelvtanaiban az alanyeset (latin szóval nominativus, a nominare ’megnevez’ igປől) a nyelvtani esetek egyike. Általn ebben az esetben áll a főnév és a névmás, amikor mondat alanya, valamint az alany determinánsa és melléknévi jelzője. (hu)
  • <api batchcomplete="">A flektáló és az agglutináló nyelvek nyelvtanaiban az alanyeset (latin szóval nominativus, a nominare ’megnevez’ igéből) a nyelvtani esetek egyike. Általában ebben az esetben áll a főnév és a névmás, amikor mondat alanya, valamint az alany determinánsa és melléknévi jelzője. (hu)
rdfs:label
  • Alanyeset (hu)
  • Alanyeset (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:wikiPageRedirects of
is foaf:primaryTopic of