| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- Az Ars Medica az eddig ismert első magyar orvosi mű, mely az emberi test betegségeit és gyógykezelését hat könyvben, közel ezer ívrét lapon tárgyalja. Az erdélyi késői humanizmus jelentős alkotása. A marosvásárhelyi Teleki Könyvtárban őrzik, ahol a címlap és elöljáró beszéd nélküli s mintegy huszonöt számozott levéllel csonkult kéziratnak egy Erdőszentgyörgyön a 18. században készült másolata is található. 1972-ben előkerült egy 17. századbeli variánsa is. Az 1570-es években keletkezett az Ars Medica eredeti magyar szókincsére a nyelvészek hívták fel a figyelmet. Varjas Béla 1943-ban Kolozsvárt az Erdélyi Tudományos Intézet betűhív kiadványaként 16. századi magyar orvosi könyv címmel nyomtatta ki s látta el bevezető tanulmánnyal. Az eredeti és másolata kérdéseivel először Farczády Elek és Szabó T. Attila foglalkozott, érveik alapján a tudománytörténet tekinti a kézirat feltehető szerkesztőjének. Az Ars Medica egyes nyelvjárástörténeti sajátosságait Jakab László vizsgálta a debreceni Magyar Nyelvjárások 1962-es kötetében. A marosvásárhelyi OGYI orvos- és gyógyszerészet-történeti tanszékén monografikus kutatás tárgya a mű; Spielmann József és újabb adatokat szolgáltattak a Báthoriak udvarában magyar tisztségeket viselt nagyváradi Lencsés Györgyről, és tisztázták a kézirat francia és német humanista forrásait (Orvosi Szemle, 1970/1. és 3–4.). Az Ars Medica növénynévanyagát dolgozta fel Herbáriumának Szabó Attila-féle kiadásában Összehasonlító növénynévjegyzék cím alatt (1978. 444–87). (hu)
- <api batchcomplete="">Az Ars Medica az eddig ismert első magyar orvosi mű, mely az emberi test betegségeit és gyógykezelését hat könyvben, közel ezer ívrét lapon tárgyalja. Az erdélyi késői humanizmus jelentős alkotása. A marosvásárhelyi Teleki Könyvtárban őrzik, ahol a címlap és elöljáró beszຝ nélküli s mintegy huszonöt számozott levéllel csonkult kéziratnak egy Erdőszentgyörgyön a 18. században készült másolata is található. 1972-ben előkerült egy 17. századbeli variánsa is.Az 1570-es években keletkezett az Ars Medica eredeti magyar szókincsére a nyelvészek hívták fel a figyelmet. Varjas Béla 1943-ban Kolozsvárt az Erdélyi Tudományos Intézet betűhív kiadványaként 16. századi magyar orvosi könyv címmel nyomtatta ki s látta el bevezető tanulmánnyal. Az eredeti és másolata kérdéseivel először Farczฝy Elek és Szabó T. Attila foglalkozott, érveik alapján a tudománytörténet Lencsés Györgyöt tekinti a kézirat feltehető szerkesztőjének. Az Ars Medica egyes nyelvjárástörténeti sajátosságait Jakab László vizsgálta a debreceni Magyar Nyelvjárások 1962-es kötetn. A marosvásárhelyi OGYI orvos- és gyógyszerészet-történeti tanszékén monografikus kutatás tárgya a mű; Spielmann József és Lázár Színi Karola újabb adatokat szolgáltattak a Báthoriak udvarn magyar tisztségeket viselt nagyváradi Lencsés Györgyről, és tisztázták a kézirat francia és német humanista forrásait (Orvosi Szemle, 1970/1. és 3𠄴.). Az Ars Medica növénynévanyagát Sz. Tóth Magda dolgozta fel Melius Péter Herbáriumának Szabó Attila-féle kiadásn Összehasonlító növénynévjegyzék cím alatt (1978. 444). (hu)
- <api batchcomplete="">Az Ars Medica az eddig ismert első magyar orvosi mű, mely az emberi test betegségeit és gyógykezelését hat könyvben, közel ezer ívrét lapon tárgyalja. Az erdélyi késői humanizmus jelentős alkotása. A marosvásárhelyi Teleki Könyvtárban őrzik, ahol a címlap és elöljáró beszéd nélküli s mintegy huszonöt számozott levéllel csonkult kéziratnak egy Erdőszentgyörgyön a 18. században készült másolata is található. 1972-ben előkerült egy 17. századbeli variánsa is.Az 1570-es években keletkezett az Ars Medica eredeti magyar szókincsére a nyelvészek hívták fel a figyelmet. Varjas Béla 1943-ban Kolozsvárt az Erdélyi Tudományos Intézet betűhív kiadványaként 16. századi magyar orvosi könyv címmel nyomtatta ki s látta el bevezető tanulmánnyal. Az eredeti és másolata kérdéseivel először Farczády Elek és Szabó T. Attila foglalkozott, érveik alapján a tudománytörténet Lencsés Györgyöt tekinti a kézirat feltehető szerkesztőjének. Az Ars Medica egyes nyelvjárástörténeti sajátosságait Jakab László vizsgálta a debreceni Magyar Nyelvjárások 1962-es kötetében. A marosvásárhelyi OGYI orvos- és gyógyszerészet-történeti tanszékén monografikus kutatás tárgya a mű; Spielmann József és Lázár Színi Karola újabb adatokat szolgáltattak a Báthoriak udvarában magyar tisztségeket viselt nagyváradi Lencsés Györgyről, és tisztázták a kézirat francia és német humanista forrásait (Orvosi Szemle, 1970/1. és 3–4.). Az Ars Medica növénynévanyagát Sz. Tóth Magda dolgozta fel Melius Péter Herbáriumának Szabó Attila-féle kiadásában Összehasonlító növénynévjegyzék cím alatt (1978. 444–87). (hu)
- Az Ars Medica az eddig ismert első magyar orvosi mű, mely az emberi test betegségeit és gyógykezelését hat könyvben, közel ezer ívrét lapon tárgyalja. Az erdélyi késői humanizmus jelentős alkotása. A marosvásárhelyi Teleki Könyvtárban őrzik, ahol a címlap és elöljáró beszéd nélküli s mintegy huszonöt számozott levéllel csonkult kéziratnak egy Erdőszentgyörgyön a 18. században készült másolata is található. 1972-ben előkerült egy 17. századbeli variánsa is. Az 1570-es években keletkezett az Ars Medica eredeti magyar szókincsére a nyelvészek hívták fel a figyelmet. Varjas Béla 1943-ban Kolozsvárt az Erdélyi Tudományos Intézet betűhív kiadványaként 16. századi magyar orvosi könyv címmel nyomtatta ki s látta el bevezető tanulmánnyal. Az eredeti és másolata kérdéseivel először Farczády Elek és Szabó T. Attila foglalkozott, érveik alapján a tudománytörténet tekinti a kézirat feltehető szerkesztőjének. Az Ars Medica egyes nyelvjárástörténeti sajátosságait Jakab László vizsgálta a debreceni Magyar Nyelvjárások 1962-es kötetében. A marosvásárhelyi OGYI orvos- és gyógyszerészet-történeti tanszékén monografikus kutatás tárgya a mű; Spielmann József és újabb adatokat szolgáltattak a Báthoriak udvarában magyar tisztségeket viselt nagyváradi Lencsés Györgyről, és tisztázták a kézirat francia és német humanista forrásait (Orvosi Szemle, 1970/1. és 3–4.). Az Ars Medica növénynévanyagát dolgozta fel Herbáriumának Szabó Attila-féle kiadásában Összehasonlító növénynévjegyzék cím alatt (1978. 444–87). (hu)
- <api batchcomplete="">Az Ars Medica az eddig ismert első magyar orvosi mű, mely az emberi test betegségeit és gyógykezelését hat könyvben, közel ezer ívrét lapon tárgyalja. Az erdélyi késői humanizmus jelentős alkotása. A marosvásárhelyi Teleki Könyvtárban őrzik, ahol a címlap és elöljáró beszຝ nélküli s mintegy huszonöt számozott levéllel csonkult kéziratnak egy Erdőszentgyörgyön a 18. században készült másolata is található. 1972-ben előkerült egy 17. századbeli variánsa is.Az 1570-es években keletkezett az Ars Medica eredeti magyar szókincsére a nyelvészek hívták fel a figyelmet. Varjas Béla 1943-ban Kolozsvárt az Erdélyi Tudományos Intézet betűhív kiadványaként 16. századi magyar orvosi könyv címmel nyomtatta ki s látta el bevezető tanulmánnyal. Az eredeti és másolata kérdéseivel először Farczฝy Elek és Szabó T. Attila foglalkozott, érveik alapján a tudománytörténet Lencsés Györgyöt tekinti a kézirat feltehető szerkesztőjének. Az Ars Medica egyes nyelvjárástörténeti sajátosságait Jakab László vizsgálta a debreceni Magyar Nyelvjárások 1962-es kötetn. A marosvásárhelyi OGYI orvos- és gyógyszerészet-történeti tanszékén monografikus kutatás tárgya a mű; Spielmann József és Lázár Színi Karola újabb adatokat szolgáltattak a Báthoriak udvarn magyar tisztségeket viselt nagyváradi Lencsés Györgyről, és tisztázták a kézirat francia és német humanista forrásait (Orvosi Szemle, 1970/1. és 3𠄴.). Az Ars Medica növénynévanyagát Sz. Tóth Magda dolgozta fel Melius Péter Herbáriumának Szabó Attila-féle kiadásn Összehasonlító növénynévjegyzék cím alatt (1978. 444). (hu)
- <api batchcomplete="">Az Ars Medica az eddig ismert első magyar orvosi mű, mely az emberi test betegségeit és gyógykezelését hat könyvben, közel ezer ívrét lapon tárgyalja. Az erdélyi késői humanizmus jelentős alkotása. A marosvásárhelyi Teleki Könyvtárban őrzik, ahol a címlap és elöljáró beszéd nélküli s mintegy huszonöt számozott levéllel csonkult kéziratnak egy Erdőszentgyörgyön a 18. században készült másolata is található. 1972-ben előkerült egy 17. századbeli variánsa is.Az 1570-es években keletkezett az Ars Medica eredeti magyar szókincsére a nyelvészek hívták fel a figyelmet. Varjas Béla 1943-ban Kolozsvárt az Erdélyi Tudományos Intézet betűhív kiadványaként 16. századi magyar orvosi könyv címmel nyomtatta ki s látta el bevezető tanulmánnyal. Az eredeti és másolata kérdéseivel először Farczády Elek és Szabó T. Attila foglalkozott, érveik alapján a tudománytörténet Lencsés Györgyöt tekinti a kézirat feltehető szerkesztőjének. Az Ars Medica egyes nyelvjárástörténeti sajátosságait Jakab László vizsgálta a debreceni Magyar Nyelvjárások 1962-es kötetében. A marosvásárhelyi OGYI orvos- és gyógyszerészet-történeti tanszékén monografikus kutatás tárgya a mű; Spielmann József és Lázár Színi Karola újabb adatokat szolgáltattak a Báthoriak udvarában magyar tisztségeket viselt nagyváradi Lencsés Györgyről, és tisztázták a kézirat francia és német humanista forrásait (Orvosi Szemle, 1970/1. és 3–4.). Az Ars Medica növénynévanyagát Sz. Tóth Magda dolgozta fel Melius Péter Herbáriumának Szabó Attila-féle kiadásában Összehasonlító növénynévjegyzék cím alatt (1978. 444–87). (hu)
|
| dbo:thumbnail
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 2751 (xsd:nonNegativeInteger)
- 2765 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
|
- 23742676 (xsd:integer)
- 26552805 (xsd:integer)
|
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| dct:subject
| |
| rdfs:comment
|
- Az Ars Medica az eddig ismert első magyar orvosi mű, mely az emberi test betegségeit és gyógykezelését hat könyvben, közel ezer ívrét lapon tárgyalja. Az erdélyi késői humanizmus jelentős alkotása. A marosvásárhelyi Teleki Könyvtárban őrzik, ahol a címlap és elöljáró beszéd nélküli s mintegy huszonöt számozott levéllel csonkult kéziratnak egy Erdőszentgyörgyön a 18. században készült másolata is található. 1972-ben előkerült egy 17. századbeli variánsa is. (hu)
- <api batchcomplete="">Az Ars Medica az eddig ismert első magyar orvosi mű, mely az emberi test betegségeit és gyógykezelését hat könyvben, közel ezer ívrét lapon tárgyalja. Az erdélyi késői humanizmus jelentős alkotása. A marosvásárhelyi Teleki Könyvtárban őrzik, ahol a címlap és elöljáró beszຝ nélküli s mintegy huszonöt számozott levéllel csonkult kéziratnak egy Erdőszentgyörgyön a 18. században készült másolata is található. 1972-ben előkerült egy 17. (hu)
- <api batchcomplete="">Az Ars Medica az eddig ismert első magyar orvosi mű, mely az emberi test betegségeit és gyógykezelését hat könyvben, közel ezer ívrét lapon tárgyalja. Az erdélyi késői humanizmus jelentős alkotása. A marosvásárhelyi Teleki Könyvtárban őrzik, ahol a címlap és elöljáró beszéd nélküli s mintegy huszonöt számozott levéllel csonkult kéziratnak egy Erdőszentgyörgyön a 18. században készült másolata is található. 1972-ben előkerült egy 17. (hu)
- Az Ars Medica az eddig ismert első magyar orvosi mű, mely az emberi test betegségeit és gyógykezelését hat könyvben, közel ezer ívrét lapon tárgyalja. Az erdélyi késői humanizmus jelentős alkotása. A marosvásárhelyi Teleki Könyvtárban őrzik, ahol a címlap és elöljáró beszéd nélküli s mintegy huszonöt számozott levéllel csonkult kéziratnak egy Erdőszentgyörgyön a 18. században készült másolata is található. 1972-ben előkerült egy 17. századbeli variánsa is. (hu)
- <api batchcomplete="">Az Ars Medica az eddig ismert első magyar orvosi mű, mely az emberi test betegségeit és gyógykezelését hat könyvben, közel ezer ívrét lapon tárgyalja. Az erdélyi késői humanizmus jelentős alkotása. A marosvásárhelyi Teleki Könyvtárban őrzik, ahol a címlap és elöljáró beszຝ nélküli s mintegy huszonöt számozott levéllel csonkult kéziratnak egy Erdőszentgyörgyön a 18. században készült másolata is található. 1972-ben előkerült egy 17. (hu)
- <api batchcomplete="">Az Ars Medica az eddig ismert első magyar orvosi mű, mely az emberi test betegségeit és gyógykezelését hat könyvben, közel ezer ívrét lapon tárgyalja. Az erdélyi késői humanizmus jelentős alkotása. A marosvásárhelyi Teleki Könyvtárban őrzik, ahol a címlap és elöljáró beszéd nélküli s mintegy huszonöt számozott levéllel csonkult kéziratnak egy Erdőszentgyörgyön a 18. században készült másolata is található. 1972-ben előkerült egy 17. (hu)
|
| rdfs:label
|
- Ars Medica (hu)
- Ars Medica (hu)
|
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:depiction
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is foaf:primaryTopic
of | |
