Az Antarktisz a Gondwana ?skontinens központi része volt, míg az több részre nem szakadt, és részei jelenlegi helyükre (Dél-Amerika, Afrika, Madagaszkár, India, Ausztrália, Új-Zéland és Antarktisz) nem sodródtak. Az Antarktisz kétszintes kontinens, a k?zetb?l álló alsó szint 4000-5000 méteres óceáni mélységb?l emelkedik ki, a második szint az efölött elhelyezked?, helyenként akár 4000 méteres jégréteg. A jég alatt az Antarktisz nem egységes kontinens, nyugati része szigetekb?l áll, vagyis a Weddell- és a Ross-tenger között csatorna különítené el a szigeteket a f? szárazföldt?l, ha a jég elolvadna.

Property Value
dbo:abstract
  • Az Antarktisz a Gondwana Å‘skontinens központi része volt, míg az több részre nem szakadt, és részei jelenlegi helyükre (Dél-Amerika, Afrika, Madagaszkár, India, Ausztrália, Új-Zéland és Antarktisz) nem sodródtak. Az Antarktisz kétszintes kontinens, a kÅ‘zetbÅ‘l álló alsó szint 4000-5000 méteres óceáni mélységbÅ‘l emelkedik ki, a második szint az efölött elhelyezkedÅ‘, helyenként akár 4000 méteres jégréteg. A jég alatt az Antarktisz nem egységes kontinens, nyugati része szigetekbÅ‘l áll, vagyis a Weddell- és a Ross-tenger között csatorna különítené el a szigeteket a fÅ‘ szárazföldtÅ‘l, ha a jég elolvadna. A kontinens csak alig 300 éve játszik szerepet az emberi civilizáció történetében. Ekkor kezdÅ‘dött felfedezése, melynek során évrÅ‘l évre közelebb jutottak a kutatók a kontinenshez. A középkori emberek legendákból, homályos elképzelésekbÅ‘l és feltételezésekbÅ‘l indultak ki, amikor térképeiken ábrázolták a földrészt. A 18. században kezdÅ‘dött meg tényleges kutatása és felfedezése, melynek során James Cook 1773-ban elÅ‘ször átlépte a déli sarkkört. A kontinens elsÅ‘ jelentÅ‘sebb felfedezÅ‘i Bellingshausen és Ross voltak a 19. század elején-közepén. Tudományos vizsgálata a 20. század elején kezdÅ‘dött, amikor Scott, Shackleton és más neves felfedezÅ‘k komolyabb expedícióikat indították. A déli mágneses sark felfedezése 1909-ben, a földrajzi Déli-sark felfedezése 1911-ben történt meg. Ez utóbbit a norvég Roald Amundsen, majd 1 hónappal késÅ‘bb az angol Robert Falcon Scott hajtották végre. Az elsÅ‘ világháború után repülÅ‘s felfedezÅ‘ és térképezÅ‘ utak vették kezdetüket Byrd és Ellsworth vezetésével. A második világháború után kezdtek kiépülni a modern kutatóállomások, elsÅ‘ként – azok között, melyekben egész évben kutatómunka zajlik – az ausztrál kezdte meg működését. 1959-ben írták alá az Antarktisz-egyezményt, mely deklarálja, hogy a kontinensen csak békés kutatómunkát lehet végezni, katonai tevékenység, valamint a terület gazdasági kiaknázása tilos. Az 1950-es évektÅ‘l kezdÅ‘dÅ‘en a turizmus is fejlÅ‘désnek indult. (hu)
  • Az Antarktisz a Gondwana Å‘skontinens központi része volt, míg az több részre nem szakadt, és részei jelenlegi helyükre (Dél-Amerika, Afrika, Madagaszkár, India, Ausztrália, Új-Zéland és Antarktisz) nem sodródtak. Az Antarktisz kétszintes kontinens, a kÅ‘zetbÅ‘l álló alsó szint 4000-5000 méteres óceáni mélységbÅ‘l emelkedik ki, a második szint az efölött elhelyezkedÅ‘, helyenként akár 4000 méteres jégréteg. A jég alatt az Antarktisz nem egységes kontinens, nyugati része szigetekbÅ‘l áll, vagyis a Weddell- és a Ross-tenger között csatorna különítené el a szigeteket a fÅ‘ szárazföldtÅ‘l, ha a jég elolvadna. A kontinens csak alig 300 éve játszik szerepet az emberi civilizáció történetében. Ekkor kezdÅ‘dött felfedezése, melynek során évrÅ‘l évre közelebb jutottak a kutatók a kontinenshez. A középkori emberek legendákból, homályos elképzelésekbÅ‘l és feltételezésekbÅ‘l indultak ki, amikor térképeiken ábrázolták a földrészt. A 18. században kezdÅ‘dött meg tényleges kutatása és felfedezése, melynek során James Cook 1773-ban elÅ‘ször átlépte a déli sarkkört. A kontinens elsÅ‘ jelentÅ‘sebb felfedezÅ‘i Bellingshausen és Ross voltak a 19. század elején-közepén. Tudományos vizsgálata a 20. század elején kezdÅ‘dött, amikor Scott, Shackleton és más neves felfedezÅ‘k komolyabb expedícióikat indították. A déli mágneses sark felfedezése 1909-ben, a földrajzi Déli-sark felfedezése 1911-ben történt meg. Ez utóbbit a norvég Roald Amundsen, majd 1 hónappal késÅ‘bb az angol Robert Falcon Scott hajtották végre. Az elsÅ‘ világháború után repülÅ‘s felfedezÅ‘ és térképezÅ‘ utak vették kezdetüket Byrd és Ellsworth vezetésével. A második világháború után kezdtek kiépülni a modern kutatóállomások, elsÅ‘ként – azok között, melyekben egész évben kutatómunka zajlik – az ausztrál kezdte meg működését. 1959-ben írták alá az Antarktisz-egyezményt, mely deklarálja, hogy a kontinensen csak békés kutatómunkát lehet végezni, katonai tevékenység, valamint a terület gazdasági kiaknázása tilos. Az 1950-es évektÅ‘l kezdÅ‘dÅ‘en a turizmus is fejlÅ‘désnek indult. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 704839 (xsd:integer)
dbo:wikiPageInterLanguageLink
dbo:wikiPageLength
  • 69046 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23668105 (xsd:integer)
prop-hu:isbn
  • 9632806778 (xsd:decimal)
  • 9639310980 (xsd:decimal)
  • 9781741045499 (xsd:decimal)
prop-hu:last
prop-hu:location
  • Budapest (hu)
  • Budapest-Pécs (hu)
  • Budapest (hu)
  • Budapest-Pécs (hu)
prop-hu:publisher
  • Gondolat Kiadó (hu)
  • Dialóg Campus (hu)
  • Lonely Planet (hu)
  • Stádium Sajtóvállalat Rt. (hu)
  • Gondolat Kiadó (hu)
  • Dialóg Campus (hu)
  • Lonely Planet (hu)
  • Stádium Sajtóvállalat Rt. (hu)
prop-hu:title
  • Egyedül (hu)
  • A földrajzi felfedezések története (hu)
  • Ausztrália, Óceánia és az Antarktisz természeti földrajza (hu)
  • A Déli-sarkvidéken (hu)
  • Antarctica (hu)
  • Ausztrália, Óceánia, Antarktisz (hu)
  • Egyedül (hu)
  • A földrajzi felfedezések története (hu)
  • Ausztrália, Óceánia és az Antarktisz természeti földrajza (hu)
  • A Déli-sarkvidéken (hu)
  • Antarctica (hu)
  • Ausztrália, Óceánia, Antarktisz (hu)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:year
  • 1961 (xsd:integer)
  • 1971 (xsd:integer)
  • 1978 (xsd:integer)
  • 2004 (xsd:integer)
  • 2008 (xsd:integer)
  • é.n. (hu)
dct:subject
rdfs:comment
  • Az Antarktisz a Gondwana Å‘skontinens központi része volt, míg az több részre nem szakadt, és részei jelenlegi helyükre (Dél-Amerika, Afrika, Madagaszkár, India, Ausztrália, Új-Zéland és Antarktisz) nem sodródtak. Az Antarktisz kétszintes kontinens, a kÅ‘zetbÅ‘l álló alsó szint 4000-5000 méteres óceáni mélységbÅ‘l emelkedik ki, a második szint az efölött elhelyezkedÅ‘, helyenként akár 4000 méteres jégréteg. A jég alatt az Antarktisz nem egységes kontinens, nyugati része szigetekbÅ‘l áll, vagyis a Weddell- és a Ross-tenger között csatorna különítené el a szigeteket a fÅ‘ szárazföldtÅ‘l, ha a jég elolvadna. (hu)
  • Az Antarktisz a Gondwana Å‘skontinens központi része volt, míg az több részre nem szakadt, és részei jelenlegi helyükre (Dél-Amerika, Afrika, Madagaszkár, India, Ausztrália, Új-Zéland és Antarktisz) nem sodródtak. Az Antarktisz kétszintes kontinens, a kÅ‘zetbÅ‘l álló alsó szint 4000-5000 méteres óceáni mélységbÅ‘l emelkedik ki, a második szint az efölött elhelyezkedÅ‘, helyenként akár 4000 méteres jégréteg. A jég alatt az Antarktisz nem egységes kontinens, nyugati része szigetekbÅ‘l áll, vagyis a Weddell- és a Ross-tenger között csatorna különítené el a szigeteket a fÅ‘ szárazföldtÅ‘l, ha a jég elolvadna. (hu)
rdfs:label
  • Az Antarktisz története (hu)
  • Az Antarktisz története (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:wikiPageRedirects of
is foaf:primaryTopic of