| dbo:abstract
|
- Az Azovi-tenger (orosz Азовское море [Azovszkoje more], ukránul Азовське море, krími tatárul Azaq deñizi, régies nevén Meótisz, latinul Palus Maeotis) a Fekete-tenger északi öble. Régi nevét az itt lakó (latinul Maeotae) népről, új keletű nevét az északkeleti partján fekvő városáról kapta. A Fekete-tengerrel a Krím és közt levő Kercsi-szoros köti össze. Az Azovi-tenger 340 km hosszú és 135 km széles, területe 37 555 km². Átlagos mélysége mindössze 13 méter, a pedig kevesebb mint 1 méter, így ez a világ legsekélyebb tengere. December–januárban a tenger nagy része befagy. Vize enyhén sós, helyenként szinte iható, köszönhetően a beleömlő folyóknak (Don, Molocsna, Kalmiusz, ). A partja mentén számos kisebb öböl és földnyelv található. Az Azovi-tenger halban nagyon gazdag: több mint 300 halfaj él benne, de növekvő problémát jelent a túlhalászás és a környezetszennyezés. A tenger északi és északnyugati partjai Ukrajnához, keleti partja Oroszországhoz tartozik; a nyugati part (a Krím 2014-es annektálása óta) vitatott hovatartozású. A határ pontos helye – különösen a Kercsi-szorosban – 1991 óta vita tárgyát képzi a két ország között. A Krími híd megépítése óta a behajózás korlátozott. (hu)
- Az Azovi-tenger (orosz Азовское море [Azovszkoje more], ukránul Азовське море, krími tatárul Azaq deñizi, régies nevén Meótisz, latinul Palus Maeotis) a Fekete-tenger északi öble. Régi nevét az itt lakó (latinul Maeotae) népről, új keletű nevét az északkeleti partján fekvő városáról kapta. A Fekete-tengerrel a Krím és Tamany-félsziget közt levő Kercsi-szoros köti össze. Az Azovi-tenger 340 km hosszú és 135 km széles, területe 37 555 km². Átlagos mélysége mindössze 8 méter, a pedig kevesebb mint 1 méter, így ez a világ legsekélyebb tengere. December–januárban a tenger nagy része befagy. Vize enyhén sós, helyenként szinte iható, köszönhetően a beleömlő folyóknak (Don, Molocsna, Kalmiusz, ). A partja mentén számos kisebb öböl és földnyelv található. Az Azovi-tenger halban nagyon gazdag: több mint 300 halfaj él benne, de növekvő problémát jelent a túlhalászás és a környezetszennyezés. A tenger északi és északnyugati partjai Ukrajnához, keleti partja Oroszországhoz tartozik; a nyugati part (a Krím 2014-es annektálása óta) vitatott hovatartozású. A határ pontos helye – különösen a Kercsi-szorosban – 1991 óta vita tárgyát képzi a két ország között. A Krími híd megépítése óta a behajózás korlátozott.[forrás?] A 2022-es orosz invázió során a tenger összes partszakasza orosz ellenőrzés alá került.[forrás?] (hu)
- <api batchcomplete="">Az Azovi-tenger (orosz Азовское море [Azovszkoje more], ukránul Азовське море, krími tatárul Azaq deñizi, régies nevén Meótisz, latinul Palus Maeotis) a Fekete-tenger északi ཫle. Régi nevét az itt lakó (latinul Maeotae) népről, új keletű nevét az északkeleti partján fekvő Azov városáról kapta. A Fekete-tengerrel a Krím és Tamany-félsziget közt levő Kercsi-szoros köti össze. A Hunor és Magor mondájn is szereplő Meótisz mocsarait általn a Don azovi-tengeri torkolatát övező ingoványokkal azonosítják.Az Azovi-tenger 340 km hosszú és 135 km széles, területe 37 555 km². Átlagos mélysége mindössze 8 méter, a Taganrogi-ཫölben pedig kevesebb mint 1 méter, így ez a világ legsekélyebb tengere. December–januárban a tenger nagy része befagy. Vize enyhén sós, helyenként szinte iható, köszönhetᔞn a beleömlő folyóknak (Don, Molocsna, Kalmiusz, Jeja). A partja mentén számos kisebb ཫöl és földnyelv található.Az Azovi-tenger halban nagyon gazdag: t mint 300 halfaj él benne, de növekvő problémát jelent a túlhalászás és a környezetszennyezés.A tenger északi és északnyugati partjai Ukrajnához, keleti partja Oroszországhoz tartozik; a nyugati part (a Krím 2014-es annektálása óta) vitatott hovatartozású. A határ pontos helye – különösen a Kercsi-szorosban – 1991 óta vita tárgyát képzi a két ország között.A Krími hໝ megépítése óta a behajózás korlátozott.A 2022-es orosz invázió során a tenger összes partszakasza orosz ellenőrzés alá került. (hu)
- <api batchcomplete="">Az Azovi-tenger (orosz Азовское море [Azovszkoje more], ukránul Азовське море, krími tatárul Azaq deñizi, régies nevén Meótisz, latinul Palus Maeotis) a Fekete-tenger északi öble. Régi nevét az itt lakó (latinul Maeotae) népről, új keletű nevét az északkeleti partján fekvő Azov városáról kapta. A Fekete-tengerrel a Krím és Tamany-félsziget közt levő Kercsi-szoros köti össze. A Hunor és Magor mondájában is szereplő Meótisz mocsarait általában a Don azovi-tengeri torkolatát övező ingoványokkal azonosítják.Az Azovi-tenger 340 km hosszú és 135 km széles, területe 37 555 km². Átlagos mélysége mindössze 8 méter, a Taganrogi-öbölben pedig kevesebb mint 1 méter, így ez a világ legsekélyebb tengere. December–januárban a tenger nagy része befagy. Vize enyhén sós, helyenként szinte iható, köszönhetően a beleömlő folyóknak (Don, Molocsna, Kalmiusz, Jeja). A partja mentén számos kisebb öböl és földnyelv található.Az Azovi-tenger halban nagyon gazdag: több mint 300 halfaj él benne, de növekvő problémát jelent a túlhalászás és a környezetszennyezés.A tenger északi és északnyugati partjai Ukrajnához, keleti partja Oroszországhoz tartozik; a nyugati part (a Krím 2014-es annektálása óta) vitatott hovatartozású. A határ pontos helye – különösen a Kercsi-szorosban – 1991 óta vita tárgyát képzi a két ország között.A Krími híd megépítése óta a behajózás korlátozott.A 2022-es orosz invázió során a tenger összes partszakasza orosz ellenőrzés alá került. (hu)
- Az Azovi-tenger (orosz Азовское море [Azovszkoje more], ukránul Азовське море, krími tatárul Azaq deñizi, régies nevén Meótisz, latinul Palus Maeotis) a Fekete-tenger északi öble. Régi nevét az itt lakó (latinul Maeotae) népről, új keletű nevét az északkeleti partján fekvő városáról kapta. A Fekete-tengerrel a Krím és közt levő Kercsi-szoros köti össze. Az Azovi-tenger 340 km hosszú és 135 km széles, területe 37 555 km². Átlagos mélysége mindössze 13 méter, a pedig kevesebb mint 1 méter, így ez a világ legsekélyebb tengere. December–januárban a tenger nagy része befagy. Vize enyhén sós, helyenként szinte iható, köszönhetően a beleömlő folyóknak (Don, Molocsna, Kalmiusz, ). A partja mentén számos kisebb öböl és földnyelv található. Az Azovi-tenger halban nagyon gazdag: több mint 300 halfaj él benne, de növekvő problémát jelent a túlhalászás és a környezetszennyezés. A tenger északi és északnyugati partjai Ukrajnához, keleti partja Oroszországhoz tartozik; a nyugati part (a Krím 2014-es annektálása óta) vitatott hovatartozású. A határ pontos helye – különösen a Kercsi-szorosban – 1991 óta vita tárgyát képzi a két ország között. A Krími híd megépítése óta a behajózás korlátozott. (hu)
- Az Azovi-tenger (orosz Азовское море [Azovszkoje more], ukránul Азовське море, krími tatárul Azaq deñizi, régies nevén Meótisz, latinul Palus Maeotis) a Fekete-tenger északi öble. Régi nevét az itt lakó (latinul Maeotae) népről, új keletű nevét az északkeleti partján fekvő városáról kapta. A Fekete-tengerrel a Krím és Tamany-félsziget közt levő Kercsi-szoros köti össze. Az Azovi-tenger 340 km hosszú és 135 km széles, területe 37 555 km². Átlagos mélysége mindössze 8 méter, a pedig kevesebb mint 1 méter, így ez a világ legsekélyebb tengere. December–januárban a tenger nagy része befagy. Vize enyhén sós, helyenként szinte iható, köszönhetően a beleömlő folyóknak (Don, Molocsna, Kalmiusz, ). A partja mentén számos kisebb öböl és földnyelv található. Az Azovi-tenger halban nagyon gazdag: több mint 300 halfaj él benne, de növekvő problémát jelent a túlhalászás és a környezetszennyezés. A tenger északi és északnyugati partjai Ukrajnához, keleti partja Oroszországhoz tartozik; a nyugati part (a Krím 2014-es annektálása óta) vitatott hovatartozású. A határ pontos helye – különösen a Kercsi-szorosban – 1991 óta vita tárgyát képzi a két ország között. A Krími híd megépítése óta a behajózás korlátozott.[forrás?] A 2022-es orosz invázió során a tenger összes partszakasza orosz ellenőrzés alá került.[forrás?] (hu)
- <api batchcomplete="">Az Azovi-tenger (orosz Азовское море [Azovszkoje more], ukránul Азовське море, krími tatárul Azaq deñizi, régies nevén Meótisz, latinul Palus Maeotis) a Fekete-tenger északi ཫle. Régi nevét az itt lakó (latinul Maeotae) népről, új keletű nevét az északkeleti partján fekvő Azov városáról kapta. A Fekete-tengerrel a Krím és Tamany-félsziget közt levő Kercsi-szoros köti össze. A Hunor és Magor mondájn is szereplő Meótisz mocsarait általn a Don azovi-tengeri torkolatát övező ingoványokkal azonosítják.Az Azovi-tenger 340 km hosszú és 135 km széles, területe 37 555 km². Átlagos mélysége mindössze 8 méter, a Taganrogi-ཫölben pedig kevesebb mint 1 méter, így ez a világ legsekélyebb tengere. December–januárban a tenger nagy része befagy. Vize enyhén sós, helyenként szinte iható, köszönhetᔞn a beleömlő folyóknak (Don, Molocsna, Kalmiusz, Jeja). A partja mentén számos kisebb ཫöl és földnyelv található.Az Azovi-tenger halban nagyon gazdag: t mint 300 halfaj él benne, de növekvő problémát jelent a túlhalászás és a környezetszennyezés.A tenger északi és északnyugati partjai Ukrajnához, keleti partja Oroszországhoz tartozik; a nyugati part (a Krím 2014-es annektálása óta) vitatott hovatartozású. A határ pontos helye – különösen a Kercsi-szorosban – 1991 óta vita tárgyát képzi a két ország között.A Krími hໝ megépítése óta a behajózás korlátozott.A 2022-es orosz invázió során a tenger összes partszakasza orosz ellenőrzés alá került. (hu)
- <api batchcomplete="">Az Azovi-tenger (orosz Азовское море [Azovszkoje more], ukránul Азовське море, krími tatárul Azaq deñizi, régies nevén Meótisz, latinul Palus Maeotis) a Fekete-tenger északi öble. Régi nevét az itt lakó (latinul Maeotae) népről, új keletű nevét az északkeleti partján fekvő Azov városáról kapta. A Fekete-tengerrel a Krím és Tamany-félsziget közt levő Kercsi-szoros köti össze. A Hunor és Magor mondájában is szereplő Meótisz mocsarait általában a Don azovi-tengeri torkolatát övező ingoványokkal azonosítják.Az Azovi-tenger 340 km hosszú és 135 km széles, területe 37 555 km². Átlagos mélysége mindössze 8 méter, a Taganrogi-öbölben pedig kevesebb mint 1 méter, így ez a világ legsekélyebb tengere. December–januárban a tenger nagy része befagy. Vize enyhén sós, helyenként szinte iható, köszönhetően a beleömlő folyóknak (Don, Molocsna, Kalmiusz, Jeja). A partja mentén számos kisebb öböl és földnyelv található.Az Azovi-tenger halban nagyon gazdag: több mint 300 halfaj él benne, de növekvő problémát jelent a túlhalászás és a környezetszennyezés.A tenger északi és északnyugati partjai Ukrajnához, keleti partja Oroszországhoz tartozik; a nyugati part (a Krím 2014-es annektálása óta) vitatott hovatartozású. A határ pontos helye – különösen a Kercsi-szorosban – 1991 óta vita tárgyát képzi a két ország között.A Krími híd megépítése óta a behajózás korlátozott.A 2022-es orosz invázió során a tenger összes partszakasza orosz ellenőrzés alá került. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- Az Azovi-tenger (orosz Азовское море [Azovszkoje more], ukránul Азовське море, krími tatárul Azaq deñizi, régies nevén Meótisz, latinul Palus Maeotis) a Fekete-tenger északi öble. Régi nevét az itt lakó (latinul Maeotae) népről, új keletű nevét az északkeleti partján fekvő városáról kapta. A Fekete-tengerrel a Krím és közt levő Kercsi-szoros köti össze. Az Azovi-tenger halban nagyon gazdag: több mint 300 halfaj él benne, de növekvő problémát jelent a túlhalászás és a környezetszennyezés. A Krími híd megépítése óta a behajózás korlátozott. (hu)
- <api batchcomplete="">Az Azovi-tenger (orosz Азовское море [Azovszkoje more], ukránul Азовське море, krími tatárul Azaq deñizi, régies nevén Meótisz, latinul Palus Maeotis) a Fekete-tenger északi ཫle. Régi nevét az itt lakó (latinul Maeotae) népről, új keletű nevét az északkeleti partján fekvő Azov városáról kapta. A Fekete-tengerrel a Krím és Tamany-félsziget közt levő Kercsi-szoros köti össze. (hu)
- <api batchcomplete="">Az Azovi-tenger (orosz Азовское море [Azovszkoje more], ukránul Азовське море, krími tatárul Azaq deñizi, régies nevén Meótisz, latinul Palus Maeotis) a Fekete-tenger északi öble. Régi nevét az itt lakó (latinul Maeotae) népről, új keletű nevét az északkeleti partján fekvő Azov városáról kapta. A Fekete-tengerrel a Krím és Tamany-félsziget közt levő Kercsi-szoros köti össze. (hu)
- Az Azovi-tenger (orosz Азовское море [Azovszkoje more], ukránul Азовське море, krími tatárul Azaq deñizi, régies nevén Meótisz, latinul Palus Maeotis) a Fekete-tenger északi öble. Régi nevét az itt lakó (latinul Maeotae) népről, új keletű nevét az északkeleti partján fekvő városáról kapta. A Fekete-tengerrel a Krím és közt levő Kercsi-szoros köti össze. Az Azovi-tenger halban nagyon gazdag: több mint 300 halfaj él benne, de növekvő problémát jelent a túlhalászás és a környezetszennyezés. A Krími híd megépítése óta a behajózás korlátozott. (hu)
- <api batchcomplete="">Az Azovi-tenger (orosz Азовское море [Azovszkoje more], ukránul Азовське море, krími tatárul Azaq deñizi, régies nevén Meótisz, latinul Palus Maeotis) a Fekete-tenger északi ཫle. Régi nevét az itt lakó (latinul Maeotae) népről, új keletű nevét az északkeleti partján fekvő Azov városáról kapta. A Fekete-tengerrel a Krím és Tamany-félsziget közt levő Kercsi-szoros köti össze. (hu)
- <api batchcomplete="">Az Azovi-tenger (orosz Азовское море [Azovszkoje more], ukránul Азовське море, krími tatárul Azaq deñizi, régies nevén Meótisz, latinul Palus Maeotis) a Fekete-tenger északi öble. Régi nevét az itt lakó (latinul Maeotae) népről, új keletű nevét az északkeleti partján fekvő Azov városáról kapta. A Fekete-tengerrel a Krím és Tamany-félsziget közt levő Kercsi-szoros köti össze. (hu)
|
