Belső-London (angolul Inner London) nagy-londoni önálló városrészek (borough-k) egy csoportja a brit főváros belső részében. Külső-London veszi körül. A 16. század utolsó évtizedében indult említi először. Rögzített határú statisztikai területté 1847-ben vált. 1855 és 1965 között önálló közigazgatási egység volt. Belső-London területre és lakosságra is kisebb Külső-Londonnál, a népsűrűsége azonban kétszer akkora. Területre nincs kétharmad akkora, mint Budapest, lakossága azonban csaknem kétszerese a magyar fővárosénak. Belső-London magja a .

Property Value
dbo:abstract
  • Belső-London (angolul Inner London) nagy-londoni önálló városrészek (borough-k) egy csoportja a brit főváros belső részében. Külső-London veszi körül. A 16. század utolsó évtizedében indult említi először. Rögzített határú statisztikai területté 1847-ben vált. 1855 és 1965 között önálló közigazgatási egység volt. Ma kétféle elfogadott definíciója létezik: közigazgatási és statisztikai. Az egyiket az 1965. április 1-jén hatályba lépett fogalmazta meg. Eszerint Belső-London 12 boroughból áll és a területe csaknem megegyezik az ugyanakkor megszűnt területével. A másik a (Office for National Statistics) által használt definíció, amely szerint 11-et foglal magába a belső-londoni boroughk közül, plusz két külső-londoni borought és a City of Londont. Belső-London területre és lakosságra is kisebb Külső-Londonnál, a népsűrűsége azonban kétszer akkora. Területre nincs kétharmad akkora, mint Budapest, lakossága azonban csaknem kétszerese a magyar fővárosénak. A statisztikák szerint Európa leggazdagabb területe: itt van Európa legdrágább utcája, és az egy főre eső GDP több, mint 80 ezer euró, miközben az átlag az Egyesült Királyságban 27 ezer euró. A világ leggazdagabb emberei közül sokan élnek itt, ugyanakkor széles körű a szegénység is. Belső-London magja a . (hu)
  • <api batchcomplete="">Belső-London (angolul Inner London) nagy-londoni önálló városrészek (borough-k) egy csoportja a brit főváros belső részn. Külső-London veszi körül. A 16. század utolsó évtizedn indult londoni halálozási jegyzék említi először. Rögzített határú statisztikai területté 1847-ben vált. 1855 és 1965 között önálló közigazgatási egység volt.Ma kétféle elfogadott definໜiója létezik: közigazgatási és statisztikai. Az egyiket az 1965. április 1-jén hatályba lépett 1963-as londoni önkormányzati törvény fogalmazta meg. Eszerint Belső-London 12 boroughból áll és a területe csaknem megegyezik az ugyanakkor megszűnt London megye területével. A másik a Nemzeti Statisztikai Hivatal (Office for National Statistics) által használt definໜió, amely szerint 11-et foglal mag a belső-londoni boroughk közül, plusz két külső-londoni borought és a City of Londont.Belső-London területre és lakosságra is kisebb Külső-Londonnál, a népsűrűsége azonban kétszer akkora. Területre nincs kétharmad akkora, mint Budapest, lakossága azonban csaknem kétszerese a magyar fővárosénak.A statisztikák szerint Európa leggazdagabb területe: itt van Európa legdrág utcája, és az egy főre eső GDP t, mint 80 ezer euró, miközben az átlag az Egyesült Királyságban 27 ezer euró. A világ leggazdagabb emberei közül sokan élnek itt, ugyanakkor széles körű a szegénység is.Belső-London magja a londoni városcentrum. (hu)
  • <api batchcomplete="">Belső-London (angolul Inner London) nagy-londoni önálló városrészek (borough-k) egy csoportja a brit főváros belső részében. Külső-London veszi körül. A 16. század utolsó évtizedében indult londoni halálozási jegyzék említi először. Rögzített határú statisztikai területté 1847-ben vált. 1855 és 1965 között önálló közigazgatási egység volt.Ma kétféle elfogadott definíciója létezik: közigazgatási és statisztikai. Az egyiket az 1965. április 1-jén hatályba lépett 1963-as londoni önkormányzati törvény fogalmazta meg. Eszerint Belső-London 12 boroughból áll és a területe csaknem megegyezik az ugyanakkor megszűnt London megye területével. A másik a Nemzeti Statisztikai Hivatal (Office for National Statistics) által használt definíció, amely szerint 11-et foglal magába a belső-londoni boroughk közül, plusz két külső-londoni borought és a City of Londont.Belső-London területre és lakosságra is kisebb Külső-Londonnál, a népsűrűsége azonban kétszer akkora. Területre nincs kétharmad akkora, mint Budapest, lakossága azonban csaknem kétszerese a magyar fővárosénak.A statisztikák szerint Európa leggazdagabb területe: itt van Európa legdrágább utcája, és az egy főre eső GDP több, mint 80 ezer euró, miközben az átlag az Egyesült Királyságban 27 ezer euró. A világ leggazdagabb emberei közül sokan élnek itt, ugyanakkor széles körű a szegénység is.Belső-London magja a londoni városcentrum. (hu)
  • Belső-London (angolul Inner London) nagy-londoni önálló városrészek (borough-k) egy csoportja a brit főváros belső részében. Külső-London veszi körül. A 16. század utolsó évtizedében indult említi először. Rögzített határú statisztikai területté 1847-ben vált. 1855 és 1965 között önálló közigazgatási egység volt. Ma kétféle elfogadott definíciója létezik: közigazgatási és statisztikai. Az egyiket az 1965. április 1-jén hatályba lépett fogalmazta meg. Eszerint Belső-London 12 boroughból áll és a területe csaknem megegyezik az ugyanakkor megszűnt területével. A másik a (Office for National Statistics) által használt definíció, amely szerint 11-et foglal magába a belső-londoni boroughk közül, plusz két külső-londoni borought és a City of Londont. Belső-London területre és lakosságra is kisebb Külső-Londonnál, a népsűrűsége azonban kétszer akkora. Területre nincs kétharmad akkora, mint Budapest, lakossága azonban csaknem kétszerese a magyar fővárosénak. A statisztikák szerint Európa leggazdagabb területe: itt van Európa legdrágább utcája, és az egy főre eső GDP több, mint 80 ezer euró, miközben az átlag az Egyesült Királyságban 27 ezer euró. A világ leggazdagabb emberei közül sokan élnek itt, ugyanakkor széles körű a szegénység is. Belső-London magja a . (hu)
  • <api batchcomplete="">Belső-London (angolul Inner London) nagy-londoni önálló városrészek (borough-k) egy csoportja a brit főváros belső részn. Külső-London veszi körül. A 16. század utolsó évtizedn indult londoni halálozási jegyzék említi először. Rögzített határú statisztikai területté 1847-ben vált. 1855 és 1965 között önálló közigazgatási egység volt.Ma kétféle elfogadott definໜiója létezik: közigazgatási és statisztikai. Az egyiket az 1965. április 1-jén hatályba lépett 1963-as londoni önkormányzati törvény fogalmazta meg. Eszerint Belső-London 12 boroughból áll és a területe csaknem megegyezik az ugyanakkor megszűnt London megye területével. A másik a Nemzeti Statisztikai Hivatal (Office for National Statistics) által használt definໜió, amely szerint 11-et foglal mag a belső-londoni boroughk közül, plusz két külső-londoni borought és a City of Londont.Belső-London területre és lakosságra is kisebb Külső-Londonnál, a népsűrűsége azonban kétszer akkora. Területre nincs kétharmad akkora, mint Budapest, lakossága azonban csaknem kétszerese a magyar fővárosénak.A statisztikák szerint Európa leggazdagabb területe: itt van Európa legdrág utcája, és az egy főre eső GDP t, mint 80 ezer euró, miközben az átlag az Egyesült Királyságban 27 ezer euró. A világ leggazdagabb emberei közül sokan élnek itt, ugyanakkor széles körű a szegénység is.Belső-London magja a londoni városcentrum. (hu)
  • <api batchcomplete="">Belső-London (angolul Inner London) nagy-londoni önálló városrészek (borough-k) egy csoportja a brit főváros belső részében. Külső-London veszi körül. A 16. század utolsó évtizedében indult londoni halálozási jegyzék említi először. Rögzített határú statisztikai területté 1847-ben vált. 1855 és 1965 között önálló közigazgatási egység volt.Ma kétféle elfogadott definíciója létezik: közigazgatási és statisztikai. Az egyiket az 1965. április 1-jén hatályba lépett 1963-as londoni önkormányzati törvény fogalmazta meg. Eszerint Belső-London 12 boroughból áll és a területe csaknem megegyezik az ugyanakkor megszűnt London megye területével. A másik a Nemzeti Statisztikai Hivatal (Office for National Statistics) által használt definíció, amely szerint 11-et foglal magába a belső-londoni boroughk közül, plusz két külső-londoni borought és a City of Londont.Belső-London területre és lakosságra is kisebb Külső-Londonnál, a népsűrűsége azonban kétszer akkora. Területre nincs kétharmad akkora, mint Budapest, lakossága azonban csaknem kétszerese a magyar fővárosénak.A statisztikák szerint Európa leggazdagabb területe: itt van Európa legdrágább utcája, és az egy főre eső GDP több, mint 80 ezer euró, miközben az átlag az Egyesült Királyságban 27 ezer euró. A világ leggazdagabb emberei közül sokan élnek itt, ugyanakkor széles körű a szegénység is.Belső-London magja a londoni városcentrum. (hu)
dbo:wikiPageID
  • 1449526 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 2701 (xsd:nonNegativeInteger)
  • 2711 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 20172505 (xsd:integer)
  • 24580845 (xsd:integer)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdfs:comment
  • Belső-London (angolul Inner London) nagy-londoni önálló városrészek (borough-k) egy csoportja a brit főváros belső részében. Külső-London veszi körül. A 16. század utolsó évtizedében indult említi először. Rögzített határú statisztikai területté 1847-ben vált. 1855 és 1965 között önálló közigazgatási egység volt. Belső-London területre és lakosságra is kisebb Külső-Londonnál, a népsűrűsége azonban kétszer akkora. Területre nincs kétharmad akkora, mint Budapest, lakossága azonban csaknem kétszerese a magyar fővárosénak. Belső-London magja a . (hu)
  • <api batchcomplete="">Belső-London (angolul Inner London) nagy-londoni önálló városrészek (borough-k) egy csoportja a brit főváros belső részn. Külső-London veszi körül. A 16. század utolsó évtizedn indult londoni halálozási jegyzék említi először. Rögzített határú statisztikai területté 1847-ben vált. 1855 és 1965 között önálló közigazgatási egység volt.Ma kétféle elfogadott definໜiója létezik: közigazgatási és statisztikai. Az egyiket az 1965. (hu)
  • <api batchcomplete="">Belső-London (angolul Inner London) nagy-londoni önálló városrészek (borough-k) egy csoportja a brit főváros belső részében. Külső-London veszi körül. A 16. század utolsó évtizedében indult londoni halálozási jegyzék említi először. Rögzített határú statisztikai területté 1847-ben vált. 1855 és 1965 között önálló közigazgatási egység volt.Ma kétféle elfogadott definíciója létezik: közigazgatási és statisztikai. Az egyiket az 1965. (hu)
  • Belső-London (angolul Inner London) nagy-londoni önálló városrészek (borough-k) egy csoportja a brit főváros belső részében. Külső-London veszi körül. A 16. század utolsó évtizedében indult említi először. Rögzített határú statisztikai területté 1847-ben vált. 1855 és 1965 között önálló közigazgatási egység volt. Belső-London területre és lakosságra is kisebb Külső-Londonnál, a népsűrűsége azonban kétszer akkora. Területre nincs kétharmad akkora, mint Budapest, lakossága azonban csaknem kétszerese a magyar fővárosénak. Belső-London magja a . (hu)
  • <api batchcomplete="">Belső-London (angolul Inner London) nagy-londoni önálló városrészek (borough-k) egy csoportja a brit főváros belső részn. Külső-London veszi körül. A 16. század utolsó évtizedn indult londoni halálozási jegyzék említi először. Rögzített határú statisztikai területté 1847-ben vált. 1855 és 1965 között önálló közigazgatási egység volt.Ma kétféle elfogadott definໜiója létezik: közigazgatási és statisztikai. Az egyiket az 1965. (hu)
  • <api batchcomplete="">Belső-London (angolul Inner London) nagy-londoni önálló városrészek (borough-k) egy csoportja a brit főváros belső részében. Külső-London veszi körül. A 16. század utolsó évtizedében indult londoni halálozási jegyzék említi először. Rögzített határú statisztikai területté 1847-ben vált. 1855 és 1965 között önálló közigazgatási egység volt.Ma kétféle elfogadott definíciója létezik: közigazgatási és statisztikai. Az egyiket az 1965. (hu)
rdfs:label
  • Belső-London (hu)
  • Belső-London (hu)
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is prop-hu:helyszín of
is foaf:primaryTopic of