| dbo:abstract
|
- A bogarak (Coleoptera) az ízeltlábúak törzsének és a rovarok osztályának egyik rendje. Tudományos elnevezésük (Coleoptera) az ógörög eredetű κολεός (jelentése: tok, burok) és πτερόν (jelentése: szárny) szavakból származik. Innen ered régi magyar elnevezésük a fedelesszárnyúak is. A bogarak rendjének valóban egyik legfeltűnőbb sajátossága, hogy elülső pár szárnyuk megvastagodott és megkeményedett szárnyfedőt (kitinpáncél) alkot, amely védi egyrészt a nyugalmi állapotban alá behajtogatott második pár hártyás szárnyakat, másrészt a gyengébben kitinizált potrohot. A kemény szárnyfedők megléte és a mai élő bogarak egységes morfológiai megjelenése miatt sokáig monofiletikus csoportnak tartották a bogarak rendjét, azonban egyre több - főként molekuláris biológiai - bizonyíték szól amellett, hogy legalább egy alrendjük, a ragadozó bogarak (Adephaga) külön fejlődési ágat képvisel. Jellemző rájuk az alábbi tulajdonságok együttes megléte:
* a két pár szárny közül az első pár kemény, kitines szárnyfedővé módosult, a hátulsó pedig hártyás;
* előtoruk szabadon áll, a és azonban egymással és a potrohhal is összenőtt;
* az ivarszervek a potrohba behúzottak;
* a kifejlett egyedek csápja 11 ízű. Teljes átalakulással fejlődnek; a fajok túlnyomó többségének rágó szájszervei vannak. A Földön eddig leírt bogárfajok száma körülbelül 400 ezer, a Kárpát-medencében (Magyarországon) pedig 6300. A mintegy 170 mm hosszú óriáscincér (Titanus giganteus) Brazíliából a legnagyobb ismert bogárfaj, a góliátbogár (Golianthus sp.) pedig körülbelül 100 gramm súlyával a legnehezebb rovar. A Föld legkisebb ismert bogárfaja a Scydosella musawasensis nevű paránybogár, mintegy 325 µm-es hosszával. Az európai fajok mérete 0,5 és 75 mm közt változik, a legnagyobb közép-európai bogár a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus). A köznyelvben sokszor neveznek bogárnak más, nem ebbe a rendbe tartozó állatokat is: a svábbogár a csótány, a pincebogár pedig az ászkák köznapi elnevezése. A méhésznyelv pedig a háziméhet hívja helytelenül bogárnak. (hu)
- A bogarak (Coleoptera) az ízeltlábúak törzsének és a rovarok osztályának egyik rendje. Tudományos elnevezésük (Coleoptera) az ógörög eredetű κολεός (jelentése: tok, burok) és πτερόν (jelentése: szárny) szavakból származik. Innen ered régi magyar elnevezésük a fedelesszárnyúak is. A bogarak rendjének valóban egyik legfeltűnőbb sajátossága, hogy elülső pár szárnyuk megvastagodott és megkeményedett szárnyfedőt (kitinpáncél) alkot, amely védi egyrészt a nyugalmi állapotban alá behajtogatott második pár hártyás szárnyakat, másrészt a gyengébben kitinizált potrohot. A kemény szárnyfedők megléte és a mai élő bogarak egységes morfológiai megjelenése miatt sokáig monofiletikus csoportnak tartották a bogarak rendjét, azonban egyre több – főként molekuláris biológiai – bizonyíték szól amellett, hogy legalább egy alrendjük, a ragadozó bogarak (Adephaga) külön fejlődési ágat képvisel. Jellemző rájuk az alábbi tulajdonságok együttes megléte:
* a két pár szárny közül az első pár kemény, kitines szárnyfedővé módosult, a hátulsó pedig hártyás;
* előtoruk szabadon áll, a és utótoruk azonban egymással és a potrohhal is összenőtt;
* az ivarszervek a potrohba behúzottak;
* a kifejlett egyedek csápja 11 ízű. Teljes átalakulással fejlődnek; a fajok túlnyomó többségének rágó szájszervei vannak. A Földön eddig leírt bogárfajok száma körülbelül 400 ezer, a Kárpát-medencében (Magyarországon) pedig 6300. A mintegy 170 mm hosszú óriáscincér (Titanus giganteus) Brazíliából a legnagyobb ismert bogárfaj, a góliátbogár (Golianthus sp.) pedig körülbelül 100 gramm súlyával a legnehezebb rovar. A Föld legkisebb ismert bogárfaja a Scydosella musawasensis nevű paránybogár, mintegy 325 µm-es hosszával. Az európai fajok mérete 0,5 és 75 mm közt változik, a legnagyobb közép-európai bogár a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus). A köznyelvben sokszor neveznek bogárnak más, nem ebbe a rendbe tartozó állatokat is: a svábbogár a csótány, a pincebogár pedig az ászkák köznapi elnevezése. A méhésznyelv pedig a háziméhet hívja helytelenül bogárnak. (hu)
- <api batchcomplete="">A bogarak (Coleoptera) az ízeltlปྪk törzsének és a rovarok osztályának egyik rendje. Tudományos elnevezésük (Coleoptera) az ógörög eredetű κολεός (jelentése: tok, burok) és πτερόν (jelentése: szárny) szavakból származik. Innen ered régi magyar elnevezésük a fedelesszárnyྪk is. A bogarak rendjének valn egyik legfeltűn sajátossága, hogy elülső pár szárnyuk megvastagodott és megkeményedett szárnyfedőt (kitinpáncél) alkot, amely vຝi egyrészt a nyugalmi állapotban alá behajtogatott második pár hártyás szárnyakat, másrészt a gyengn kitinizált potrohot. A kemény szárnyfedők megléte és a mai élő bogarak egységes morfológiai megjelenése miatt sokáig monofiletikus csoportnak tartották a bogarak rendjét, azonban egyre t – főként molekuláris biológiai – bizonyíték szól amellett, hogy legal egy alrendjük, a ragadozó bogarak (Adephaga) külön fejlᔝési ágat képvisel.Jellemző rájuk az ali tulajdonságok együttes megléte:a két pár szárny közül az első pár kemény, kitines szárnyfedővé m༽osult, a hátulsó pedig hártyás;előtoruk szabadon áll, a közép- és utótoruk azonban egymással és a potrohhal is összenőtt;az ivarszervek a potrohba behúzottak;a kifejlett egyedek csápja 11 ízű.Teljes átalakulással fejlᔝnek; a fajok túlnyomó tségének rágó szájszervei vannak.A Földön eddig leírt bogárfajok száma körülbelül 400 ezer, a Kárpát-medencn (Magyarországon) pedig 6300.A mintegy 170 mm hosszú óriáscincér (Titanus giganteus) Brazíliปól a legnagyobb ismert bogárfaj, a góliátbogár (Golianthus sp.) pedig körülbelül 100 gramm súlyával a legnehezebb rovar. A Föld legkisebb ismert bogárfaja a Scydosella musawasensis nevű paránybogár, mintegy 325 µm-es hosszával. Az európai fajok mérete 0,5 és 75 mm közt változik, a legnagyobb közép-európai bogár a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus).A köznyelvben sokszor neveznek bogárnak más, nem ebbe a rendbe tartozó állatokat is: a svogár a csótány, a pincebogár pedig az ászkák köznapi elnevezése; a méhésznyelv pedig a házi méhet hívja helytelenül bogárnak. (hu)
- <api batchcomplete="">A bogarak (Coleoptera) az ízeltlábúak törzsének és a rovarok osztályának egyik rendje. Tudományos elnevezésük (Coleoptera) az ógörög eredetű κολεός (jelentése: tok, burok) és πτερόν (jelentése: szárny) szavakból származik. Innen ered régi magyar elnevezésük a fedelesszárnyúak is. A bogarak rendjének valóban egyik legfeltűnőbb sajátossága, hogy elülső pár szárnyuk megvastagodott és megkeményedett szárnyfedőt (kitinpáncél) alkot, amely védi egyrészt a nyugalmi állapotban alá behajtogatott második pár hártyás szárnyakat, másrészt a gyengébben kitinizált potrohot. A kemény szárnyfedők megléte és a mai élő bogarak egységes morfológiai megjelenése miatt sokáig monofiletikus csoportnak tartották a bogarak rendjét, azonban egyre több – főként molekuláris biológiai – bizonyíték szól amellett, hogy legalább egy alrendjük, a ragadozó bogarak (Adephaga) külön fejlődési ágat képvisel.Jellemző rájuk az alábbi tulajdonságok együttes megléte:a két pár szárny közül az első pár kemény, kitines szárnyfedővé módosult, a hátulsó pedig hártyás;előtoruk szabadon áll, a közép- és utótoruk azonban egymással és a potrohhal is összenőtt;az ivarszervek a potrohba behúzottak;a kifejlett egyedek csápja 11 ízű.Teljes átalakulással fejlődnek; a fajok túlnyomó többségének rágó szájszervei vannak.A Földön eddig leírt bogárfajok száma körülbelül 400 ezer, a Kárpát-medencében (Magyarországon) pedig 6300.A mintegy 170 mm hosszú óriáscincér (Titanus giganteus) Brazíliából a legnagyobb ismert bogárfaj, a góliátbogár (Golianthus sp.) pedig körülbelül 100 gramm súlyával a legnehezebb rovar. A Föld legkisebb ismert bogárfaja a Scydosella musawasensis nevű paránybogár, mintegy 325 µm-es hosszával. Az európai fajok mérete 0,5 és 75 mm közt változik, a legnagyobb közép-európai bogár a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus).A köznyelvben sokszor neveznek bogárnak más, nem ebbe a rendbe tartozó állatokat is: a svábbogár a csótány, a pincebogár pedig az ászkák köznapi elnevezése; a méhésznyelv pedig a házi méhet hívja helytelenül bogárnak. (hu)
- A bogarak (Coleoptera) az ízeltlábúak törzsének és a rovarok osztályának egyik rendje. Tudományos elnevezésük (Coleoptera) az ógörög eredetű κολεός (jelentése: tok, burok) és πτερόν (jelentése: szárny) szavakból származik. Innen ered régi magyar elnevezésük a fedelesszárnyúak is. A bogarak rendjének valóban egyik legfeltűnőbb sajátossága, hogy elülső pár szárnyuk megvastagodott és megkeményedett szárnyfedőt (kitinpáncél) alkot, amely védi egyrészt a nyugalmi állapotban alá behajtogatott második pár hártyás szárnyakat, másrészt a gyengébben kitinizált potrohot. A kemény szárnyfedők megléte és a mai élő bogarak egységes morfológiai megjelenése miatt sokáig monofiletikus csoportnak tartották a bogarak rendjét, azonban egyre több - főként molekuláris biológiai - bizonyíték szól amellett, hogy legalább egy alrendjük, a ragadozó bogarak (Adephaga) külön fejlődési ágat képvisel. Jellemző rájuk az alábbi tulajdonságok együttes megléte:
* a két pár szárny közül az első pár kemény, kitines szárnyfedővé módosult, a hátulsó pedig hártyás;
* előtoruk szabadon áll, a és azonban egymással és a potrohhal is összenőtt;
* az ivarszervek a potrohba behúzottak;
* a kifejlett egyedek csápja 11 ízű. Teljes átalakulással fejlődnek; a fajok túlnyomó többségének rágó szájszervei vannak. A Földön eddig leírt bogárfajok száma körülbelül 400 ezer, a Kárpát-medencében (Magyarországon) pedig 6300. A mintegy 170 mm hosszú óriáscincér (Titanus giganteus) Brazíliából a legnagyobb ismert bogárfaj, a góliátbogár (Golianthus sp.) pedig körülbelül 100 gramm súlyával a legnehezebb rovar. A Föld legkisebb ismert bogárfaja a Scydosella musawasensis nevű paránybogár, mintegy 325 µm-es hosszával. Az európai fajok mérete 0,5 és 75 mm közt változik, a legnagyobb közép-európai bogár a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus). A köznyelvben sokszor neveznek bogárnak más, nem ebbe a rendbe tartozó állatokat is: a svábbogár a csótány, a pincebogár pedig az ászkák köznapi elnevezése. A méhésznyelv pedig a háziméhet hívja helytelenül bogárnak. (hu)
- A bogarak (Coleoptera) az ízeltlábúak törzsének és a rovarok osztályának egyik rendje. Tudományos elnevezésük (Coleoptera) az ógörög eredetű κολεός (jelentése: tok, burok) és πτερόν (jelentése: szárny) szavakból származik. Innen ered régi magyar elnevezésük a fedelesszárnyúak is. A bogarak rendjének valóban egyik legfeltűnőbb sajátossága, hogy elülső pár szárnyuk megvastagodott és megkeményedett szárnyfedőt (kitinpáncél) alkot, amely védi egyrészt a nyugalmi állapotban alá behajtogatott második pár hártyás szárnyakat, másrészt a gyengébben kitinizált potrohot. A kemény szárnyfedők megléte és a mai élő bogarak egységes morfológiai megjelenése miatt sokáig monofiletikus csoportnak tartották a bogarak rendjét, azonban egyre több – főként molekuláris biológiai – bizonyíték szól amellett, hogy legalább egy alrendjük, a ragadozó bogarak (Adephaga) külön fejlődési ágat képvisel. Jellemző rájuk az alábbi tulajdonságok együttes megléte:
* a két pár szárny közül az első pár kemény, kitines szárnyfedővé módosult, a hátulsó pedig hártyás;
* előtoruk szabadon áll, a és utótoruk azonban egymással és a potrohhal is összenőtt;
* az ivarszervek a potrohba behúzottak;
* a kifejlett egyedek csápja 11 ízű. Teljes átalakulással fejlődnek; a fajok túlnyomó többségének rágó szájszervei vannak. A Földön eddig leírt bogárfajok száma körülbelül 400 ezer, a Kárpát-medencében (Magyarországon) pedig 6300. A mintegy 170 mm hosszú óriáscincér (Titanus giganteus) Brazíliából a legnagyobb ismert bogárfaj, a góliátbogár (Golianthus sp.) pedig körülbelül 100 gramm súlyával a legnehezebb rovar. A Föld legkisebb ismert bogárfaja a Scydosella musawasensis nevű paránybogár, mintegy 325 µm-es hosszával. Az európai fajok mérete 0,5 és 75 mm közt változik, a legnagyobb közép-európai bogár a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus). A köznyelvben sokszor neveznek bogárnak más, nem ebbe a rendbe tartozó állatokat is: a svábbogár a csótány, a pincebogár pedig az ászkák köznapi elnevezése. A méhésznyelv pedig a háziméhet hívja helytelenül bogárnak. (hu)
- <api batchcomplete="">A bogarak (Coleoptera) az ízeltlปྪk törzsének és a rovarok osztályának egyik rendje. Tudományos elnevezésük (Coleoptera) az ógörög eredetű κολεός (jelentése: tok, burok) és πτερόν (jelentése: szárny) szavakból származik. Innen ered régi magyar elnevezésük a fedelesszárnyྪk is. A bogarak rendjének valn egyik legfeltűn sajátossága, hogy elülső pár szárnyuk megvastagodott és megkeményedett szárnyfedőt (kitinpáncél) alkot, amely vຝi egyrészt a nyugalmi állapotban alá behajtogatott második pár hártyás szárnyakat, másrészt a gyengn kitinizált potrohot. A kemény szárnyfedők megléte és a mai élő bogarak egységes morfológiai megjelenése miatt sokáig monofiletikus csoportnak tartották a bogarak rendjét, azonban egyre t – főként molekuláris biológiai – bizonyíték szól amellett, hogy legal egy alrendjük, a ragadozó bogarak (Adephaga) külön fejlᔝési ágat képvisel.Jellemző rájuk az ali tulajdonságok együttes megléte:a két pár szárny közül az első pár kemény, kitines szárnyfedővé m༽osult, a hátulsó pedig hártyás;előtoruk szabadon áll, a közép- és utótoruk azonban egymással és a potrohhal is összenőtt;az ivarszervek a potrohba behúzottak;a kifejlett egyedek csápja 11 ízű.Teljes átalakulással fejlᔝnek; a fajok túlnyomó tségének rágó szájszervei vannak.A Földön eddig leírt bogárfajok száma körülbelül 400 ezer, a Kárpát-medencn (Magyarországon) pedig 6300.A mintegy 170 mm hosszú óriáscincér (Titanus giganteus) Brazíliปól a legnagyobb ismert bogárfaj, a góliátbogár (Golianthus sp.) pedig körülbelül 100 gramm súlyával a legnehezebb rovar. A Föld legkisebb ismert bogárfaja a Scydosella musawasensis nevű paránybogár, mintegy 325 µm-es hosszával. Az európai fajok mérete 0,5 és 75 mm közt változik, a legnagyobb közép-európai bogár a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus).A köznyelvben sokszor neveznek bogárnak más, nem ebbe a rendbe tartozó állatokat is: a svogár a csótány, a pincebogár pedig az ászkák köznapi elnevezése; a méhésznyelv pedig a házi méhet hívja helytelenül bogárnak. (hu)
- <api batchcomplete="">A bogarak (Coleoptera) az ízeltlábúak törzsének és a rovarok osztályának egyik rendje. Tudományos elnevezésük (Coleoptera) az ógörög eredetű κολεός (jelentése: tok, burok) és πτερόν (jelentése: szárny) szavakból származik. Innen ered régi magyar elnevezésük a fedelesszárnyúak is. A bogarak rendjének valóban egyik legfeltűnőbb sajátossága, hogy elülső pár szárnyuk megvastagodott és megkeményedett szárnyfedőt (kitinpáncél) alkot, amely védi egyrészt a nyugalmi állapotban alá behajtogatott második pár hártyás szárnyakat, másrészt a gyengébben kitinizált potrohot. A kemény szárnyfedők megléte és a mai élő bogarak egységes morfológiai megjelenése miatt sokáig monofiletikus csoportnak tartották a bogarak rendjét, azonban egyre több – főként molekuláris biológiai – bizonyíték szól amellett, hogy legalább egy alrendjük, a ragadozó bogarak (Adephaga) külön fejlődési ágat képvisel.Jellemző rájuk az alábbi tulajdonságok együttes megléte:a két pár szárny közül az első pár kemény, kitines szárnyfedővé módosult, a hátulsó pedig hártyás;előtoruk szabadon áll, a közép- és utótoruk azonban egymással és a potrohhal is összenőtt;az ivarszervek a potrohba behúzottak;a kifejlett egyedek csápja 11 ízű.Teljes átalakulással fejlődnek; a fajok túlnyomó többségének rágó szájszervei vannak.A Földön eddig leírt bogárfajok száma körülbelül 400 ezer, a Kárpát-medencében (Magyarországon) pedig 6300.A mintegy 170 mm hosszú óriáscincér (Titanus giganteus) Brazíliából a legnagyobb ismert bogárfaj, a góliátbogár (Golianthus sp.) pedig körülbelül 100 gramm súlyával a legnehezebb rovar. A Föld legkisebb ismert bogárfaja a Scydosella musawasensis nevű paránybogár, mintegy 325 µm-es hosszával. Az európai fajok mérete 0,5 és 75 mm közt változik, a legnagyobb közép-európai bogár a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus).A köznyelvben sokszor neveznek bogárnak más, nem ebbe a rendbe tartozó állatokat is: a svábbogár a csótány, a pincebogár pedig az ászkák köznapi elnevezése; a méhésznyelv pedig a házi méhet hívja helytelenül bogárnak. (hu)
|
| prop-hu:fejléc
|
- A szárnyfedők színezete igen változatos lehet, mint a rózsabogárformák közé tartozó Glycyphana-fajoknál is. Balról jobbra: Glycyphana aromatica, G. regalis, G. luzonica, G. horsfieldi és G. binotata (hu)
- A fej morfológiája (hu)
- Bogárfej morfológiája felül- és alulnézetben (hu)
- Gyakoribb csáptípusok (hu)
- Egymással nem rokon csoportoknál is előfordul a rágók megnagyobbodása. Balról jobbra: cincér ', Trictenotomidae családba tartozó faj ' és szarvasbogár (hu)
- A szárnyfedők felületén változatos kiemelkedések vagy bemélyedések lehetnek, mint az itt bemutatott futrinkafajoknál is. Balról jobbra: bőrfutrinka, alhavasi futrinka, C. cribratus, rezes futrinka, aranyfutrinka (hu)
- Habár a szárnyfedők a bogarak nagyobb részénél teljesen befedik a potrohot, több csoportnál is előfordul megrövidülésük. Balról jobbra: bűzös holyva ', nagy fürkészcincér ', kék nünüke ' és törpe szentjánosbogár ' (hu)
- A szárnyfedők színezete igen változatos lehet, mint a rózsabogárformák közé tartozó Glycyphana-fajoknál is. Balról jobbra: Glycyphana aromatica, G. regalis, G. luzonica, G. horsfieldi és G. binotata (hu)
- A fej morfológiája (hu)
- Bogárfej morfológiája felül- és alulnézetben (hu)
- Gyakoribb csáptípusok (hu)
- Egymással nem rokon csoportoknál is előfordul a rágók megnagyobbodása. Balról jobbra: cincér ', Trictenotomidae családba tartozó faj ' és szarvasbogár (hu)
- A szárnyfedők felületén változatos kiemelkedések vagy bemélyedések lehetnek, mint az itt bemutatott futrinkafajoknál is. Balról jobbra: bőrfutrinka, alhavasi futrinka, C. cribratus, rezes futrinka, aranyfutrinka (hu)
- Habár a szárnyfedők a bogarak nagyobb részénél teljesen befedik a potrohot, több csoportnál is előfordul megrövidülésük. Balról jobbra: bűzös holyva ', nagy fürkészcincér ', kék nünüke ' és törpe szentjánosbogár ' (hu)
|
| prop-hu:fejlຜ
|
- A szárnyfedők színezete igen változatos lehet, mint a rózsabogárformák közé tartozó Glycyphana-fajoknál is. Balról jobbra: Glycyphana aromatica, G. regalis, G. luzonica, G. horsfieldi és G. binotata (hu)
- A fej morfológiája (hu)
- Bogárfej morfológiája felül- és alulnézetben (hu)
- Gyakoribb csáptípusok (hu)
- A szárnyfedők felületén változatos kiemelkedések vagy bemélyedések lehetnek, mint az itt bemutatott futrinkafajoknál is. Balról jobbra: bőrfutrinka, alhavasi futrinka, C. cribratus, rezes futrinka, aranyfutrinka (hu)
- Egymással nem rokon csoportoknál is elᔟordul a rágók megnagyobbodása. Balról jobbra: cincér ', Trictenotomidae csal tartozó faj ' és szarvasbogár (hu)
- Habár a szárnyfedők a bogarak nagyobb részénél teljesen befedik a potrohot, t csoportnál is elᔟordul megrövidülésük. Balról jobbra: bűzös holyva ', nagy fürkészcincér ', kék nünüke ' és törpe szentjánosbogár ' (hu)
- A szárnyfedők színezete igen változatos lehet, mint a rózsabogárformák közé tartozó Glycyphana-fajoknál is. Balról jobbra: Glycyphana aromatica, G. regalis, G. luzonica, G. horsfieldi és G. binotata (hu)
- A fej morfológiája (hu)
- Bogárfej morfológiája felül- és alulnézetben (hu)
- Gyakoribb csáptípusok (hu)
- A szárnyfedők felületén változatos kiemelkedések vagy bemélyedések lehetnek, mint az itt bemutatott futrinkafajoknál is. Balról jobbra: bőrfutrinka, alhavasi futrinka, C. cribratus, rezes futrinka, aranyfutrinka (hu)
- Egymással nem rokon csoportoknál is elᔟordul a rágók megnagyobbodása. Balról jobbra: cincér ', Trictenotomidae csal tartozó faj ' és szarvasbogár (hu)
- Habár a szárnyfedők a bogarak nagyobb részénél teljesen befedik a potrohot, t csoportnál is elᔟordul megrövidülésük. Balról jobbra: bűzös holyva ', nagy fürkészcincér ', kék nünüke ' és törpe szentjánosbogár ' (hu)
|
.jpg){kind=link}
.jpg){kind=link}
_(3093276668).jpg){kind=link}
.jpg){kind=link}
.jpg){kind=link}
.jpg){kind=link}
_(5022479265).jpg){kind=link}
.jpg){kind=link}
.jpg){kind=link}
.jpg){kind=link}
_(3035213594).jpg){kind=link}
_male_(3926923556).jpg){kind=link}
