Property |
Value |
dbo:abstract
|
- A borderline személyiségzavar (angolul: borderline personality disorder - BPD) fÅ‘ként a hangulat szélsÅ‘séges ingadozásával, önkárosÃtó tünetekkel és kÃnzó érzelmi állapotokkal járó tünetegyüttes, valamint a személyközi kapcsolatok, és az énkép/én-identitás instabilitásával jellemezhetÅ‘ súlyos személyiségzavar. A borderline személyiségzavar fÅ‘ként a neurózisokra, és a szociális fóbiára leggyakrabban a depresszióra, a mániás depresszióra, idÅ‘nként pszichózisra, valamint ritkán, kisebb mértékben a pszichopátiára emlékeztetÅ‘ (bár mindezeknél enyhébb formában megjelenÅ‘) tünetek szélsÅ‘séges módon változékony megjelenésébÅ‘l áll, mely állapotok normál állapotokkal váltakozhatnak. A Borderline personality disorder kifejezést Adolf Stern pszichoanalitikus használta elÅ‘ször 1938-ban. Mai értelmében való használata az 1970-es években az USA-ban a pszichoanalitikus szakirodalomban fogalmazódott meg. 1980-ban a korábbi évtizedekben felhalmozódott nagy mennyiségű pszichoanalitikus, valamint pszichiátriai szakirodalom alapján az Amerikai Pszichiátriai Társaság rendezte és vette fel pontosan rendszerezett, meghatározott tünetkritériumokkal a Mentális rendellenességek kórmeghatározó és statisztikai kézikönyvébe (DSM III). Ezt követÅ‘en került be a nemzetközi betegségosztályozási rendszerbe, valamint ezt követÅ‘en kezdték használni pontosabban meghatározott értelmében a klinikai diagnosztikai gyakorlatban. Becslések szerint az átlagnépesség 2-3%-át teszi ki Ãgy a személyiségzavar tÃpusok között a leggyakoribb személyiségzavar. NÅ‘knél háromszor gyakoribb az elÅ‘fordulása a férfiakhoz képest. Az Amerikai Pszichiátriai Társaság szerint a borderline személyiségzavar kezelése a legbonyolultabb feladat, amivel egy szakember (pszichológus/pszichiáter) munkája során találkozhat. Magyarul ritkán határeseti személyiségzavar-nak is nevezik, ami az angol borderline kifejezés lefordÃtásából ered. (hu)
- A borderline személyiségzavar (angolul: borderline personality disorder - BPD) fÅ‘ként a hangulat szélsÅ‘séges ingadozásával, önkárosÃtó tünetekkel és kÃnzó érzelmi állapotokkal járó tünetegyüttes, valamint a személyközi kapcsolatok, és az énkép/én-identitás instabilitásával jellemezhetÅ‘ súlyos személyiségzavar. A borderline személyiségzavar fÅ‘ként a neurózisokra, és a szociális fóbiára leggyakrabban a depresszióra, a mániás depresszióra, idÅ‘nként pszichózisra, valamint ritkán, kisebb mértékben a pszichopátiára emlékeztetÅ‘ (bár mindezeknél enyhébb formában megjelenÅ‘) tünetek szélsÅ‘séges módon változékony megjelenésébÅ‘l áll, mely állapotok normál állapotokkal váltakozhatnak. A Borderline personality disorder kifejezést Adolf Stern pszichoanalitikus használta elÅ‘ször 1938-ban. Mai értelmében való használata az 1970-es években az USA-ban a pszichoanalitikus szakirodalomban fogalmazódott meg. 1980-ban a korábbi évtizedekben felhalmozódott nagy mennyiségű pszichoanalitikus, valamint pszichiátriai szakirodalom alapján az Amerikai Pszichiátriai Társaság rendezte és vette fel pontosan rendszerezett, meghatározott tünetkritériumokkal a Mentális rendellenességek kórmeghatározó és statisztikai kézikönyvébe (DSM III). Ezt követÅ‘en került be a nemzetközi betegségosztályozási rendszerbe, valamint ezt követÅ‘en kezdték használni pontosabban meghatározott értelmében a klinikai diagnosztikai gyakorlatban. Becslések szerint az átlagnépesség 2-3%-át teszi ki Ãgy a személyiségzavar tÃpusok között a leggyakoribb személyiségzavar. NÅ‘knél háromszor gyakoribb az elÅ‘fordulása a férfiakhoz képest. Az Amerikai Pszichiátriai Társaság szerint a borderline személyiségzavar kezelése a legbonyolultabb feladat, amivel egy szakember (pszichológus/pszichiáter) munkája során találkozhat. Magyarul ritkán határeseti személyiségzavar-nak is nevezik, ami az angol borderline kifejezés lefordÃtásából ered. (hu)
|
dbo:wikiPageExternalLink
| |
dbo:wikiPageID
| |
dbo:wikiPageLength
|
- 34257 (xsd:nonNegativeInteger)
|
dbo:wikiPageRevisionID
| |
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
dct:subject
| |
rdfs:comment
|
- A borderline személyiségzavar (angolul: borderline personality disorder - BPD) fÅ‘ként a hangulat szélsÅ‘séges ingadozásával, önkárosÃtó tünetekkel és kÃnzó érzelmi állapotokkal járó tünetegyüttes, valamint a személyközi kapcsolatok, és az énkép/én-identitás instabilitásával jellemezhetÅ‘ súlyos személyiségzavar. A borderline személyiségzavar fÅ‘ként a neurózisokra, és a szociális fóbiára leggyakrabban a depresszióra, a mániás depresszióra, idÅ‘nként pszichózisra, valamint ritkán, kisebb mértékben a pszichopátiára emlékeztetÅ‘ (bár mindezeknél enyhébb formában megjelenÅ‘) tünetek szélsÅ‘séges módon változékony megjelenésébÅ‘l áll, mely állapotok normál állapotokkal váltakozhatnak. (hu)
- A borderline személyiségzavar (angolul: borderline personality disorder - BPD) fÅ‘ként a hangulat szélsÅ‘séges ingadozásával, önkárosÃtó tünetekkel és kÃnzó érzelmi állapotokkal járó tünetegyüttes, valamint a személyközi kapcsolatok, és az énkép/én-identitás instabilitásával jellemezhetÅ‘ súlyos személyiségzavar. A borderline személyiségzavar fÅ‘ként a neurózisokra, és a szociális fóbiára leggyakrabban a depresszióra, a mániás depresszióra, idÅ‘nként pszichózisra, valamint ritkán, kisebb mértékben a pszichopátiára emlékeztetÅ‘ (bár mindezeknél enyhébb formában megjelenÅ‘) tünetek szélsÅ‘séges módon változékony megjelenésébÅ‘l áll, mely állapotok normál állapotokkal váltakozhatnak. (hu)
|
rdfs:label
|
- Borderline személyiségzavar (hu)
- Borderline személyiségzavar (hu)
|
owl:sameAs
| |
prov:wasDerivedFrom
| |
foaf:isPrimaryTopicOf
| |
is foaf:primaryTopic
of | |