| dbo:abstract
|
- Cegléd (németül: Zieglet) a negyedik legnépesebb város Pest megyében, Érd, Dunakeszi és Szigetszentmiklós után, és a legnépesebb a Ceglédi járásban, amelynek a székhelye. Az „Alföld kapuja”. (hu)
- Cegléd (németül: Zieglet) a negyedik legnépesebb város Pest megyében, Érd, Dunakeszi és Szigetszentmiklós után, és a legnépesebb a Ceglédi járásban, amelynek a székhelye. Az „Alföld kapuja”. A Duna-Tisza közében, a fővárostól 74 kilométerre fekszik délkeletre. A Középkorban fontos kereskedelmi út egyik megállóhelye volt, mely összekötötte Budát Erdéllyel. Területe közel 245 km2, népessége pedig 35 ezer fő. A város is kistérség, ebből a szempontból tehát hozzá tartozik: Abony, Dánszentmiklós, Nagykörös, Albertirsa, Jászkarajenő, Nyársapát, Kocsér, Tápiószőlős, Ceglédbercel, Köröstetétlen, Törtel, Csemő, Mikebuda és Újszilvás. Városrészei: a Belváros, a Budai úti lakó-üdülő övezet, az Öregszőlő városkert, a Keleti városrész, a Cifrakert üdülő, az Északi lakótelep, az Északi kereskedelmi és üdülőövezet (ennek része az ipari park és a Kernicstelep), a Délkeleti iparterület, a Nyugati városkert, és a Külterületi tanyás övezet. A 70-es években tűnt úgy, hogy a település fejlődésnek indulhat, ám a rendszerváltást követően az ipar szinte megszűnt. A mezőgazdaság úgyszintén inkább visszafejlődni látszott, mint hogy előre haladott volna. Napjainkban a szabadidőközpont és a Gyógyfürdő fejlődése mutat jelentős előrehaladást. Cegléd lakossága ennek jelentőségét nagyban felmérte, és az ebbéli igényeket próbálkozik minél jobban kielégíteni. Nem csak a városközpont, de a város külső területein lévő tanyás övezet is inkább a vendéglátásra, a külföldiek, és a turisták fogadására specializálódott, ami úgy tűnik, meg is éri nekik a fáradozást, ugyanis jelentős igény van a méltán híres „magyar vendégszeretet”-re. (hu)
- Cegléd (németül: Zieglet) a negyedik legnépesebb város Pest megyében, Érd, Dunakeszi és Szigetszentmiklós után, és a legnépesebb a Ceglédi járásban, amelynek a székhelye. Az „Alföld kapuja”. (hu)
- Cegléd (németül: Zieglet) a negyedik legnépesebb város Pest megyében, Érd, Dunakeszi és Szigetszentmiklós után, és a legnépesebb a Ceglédi járásban, amelynek a székhelye. Az „Alföld kapuja”. A Duna-Tisza közében, a fővárostól 74 kilométerre fekszik délkeletre. A Középkorban fontos kereskedelmi út egyik megállóhelye volt, mely összekötötte Budát Erdéllyel. Területe közel 245 km2, népessége pedig 35 ezer fő. A város is kistérség, ebből a szempontból tehát hozzá tartozik: Abony, Dánszentmiklós, Nagykörös, Albertirsa, Jászkarajenő, Nyársapát, Kocsér, Tápiószőlős, Ceglédbercel, Köröstetétlen, Törtel, Csemő, Mikebuda és Újszilvás. Városrészei: a Belváros, a Budai úti lakó-üdülő övezet, az Öregszőlő városkert, a Keleti városrész, a Cifrakert üdülő, az Északi lakótelep, az Északi kereskedelmi és üdülőövezet (ennek része az ipari park és a Kernicstelep), a Délkeleti iparterület, a Nyugati városkert, és a Külterületi tanyás övezet. A 70-es években tűnt úgy, hogy a település fejlődésnek indulhat, ám a rendszerváltást követően az ipar szinte megszűnt. A mezőgazdaság úgyszintén inkább visszafejlődni látszott, mint hogy előre haladott volna. Napjainkban a szabadidőközpont és a Gyógyfürdő fejlődése mutat jelentős előrehaladást. Cegléd lakossága ennek jelentőségét nagyban felmérte, és az ebbéli igényeket próbálkozik minél jobban kielégíteni. Nem csak a városközpont, de a város külső területein lévő tanyás övezet is inkább a vendéglátásra, a külföldiek, és a turisták fogadására specializálódott, ami úgy tűnik, meg is éri nekik a fáradozást, ugyanis jelentős igény van a méltán híres „magyar vendégszeretet”-re. (hu)
|
