| dbo:abstract
|
- Pest (németül: Pesth, latinul: Pestinum, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban. A Római Birodalom határa a Duna keleti oldalán Contra-Aquincum erődjénél volt, amelynek néhány feltárt falmaradványa ma is látható a mai budapesti Március 15. téren. A középkorban Pest (vetus Pest, antiqua Pest, maior Pest) már egy erődített város volt. IV. Béla magyar király a tatárjárás után 1244-ben, az itt megtelepedő hospesek számára, kiváltságlevelet adományozott és megújította a város árumegállító jogát (az idegen kereskedő köteles volt a város által szabott áron a piacon kitenni az áruját). A 19. században Budát és Pestet együtt Pest-Buda, Buda-Pest vagy Budapest néven emlegették. Pest, a Budával, Óbudával és a Margit-szigettel történt egyesülése után, mint önálló jogú város megszűnt. Az utolsó pesti polgármester Szentkirályi Móric volt. Pest város egyesítés előtti területe nagyjából megegyezik a mai Budapest nyolc kerületével (V–X., XIII., XIV.), ahol a 21. század elején mintegy 600 ezer ember él. 1711-ből származik az első ránk maradt hiteles térkép, amely Pestet ábrázolja - 25 évvel törököktől való visszafoglalást követően. Az ostrom alatt a város szinte teljesen elpusztult, és elnéptelenedett. A középkori Pest városából ránk a középkori városfal és a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom alapjai és gótikus szentélye maradt. (hu)
- Pest (németül: Pesth, latinul: Pestinum, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban. A Római Birodalom határa a Duna keleti oldalán Contra-Aquincum erődjénél volt, amelynek néhány feltárt falmaradványa ma is látható a mai budapesti Március 15. téren. A középkorban Pest (vetus Pest, antiqua Pest, maior Pest) már egy erődített város volt. IV. Béla magyar király a tatárjárás után 1244-ben, az itt megtelepedő hospesek számára, kiváltságlevelet adományozott és megújította a város árumegállító jogát (az idegen kereskedő köteles volt a város által szabott áron a piacon kitenni az áruját). A 19. században Budát és Pestet együtt Pest-Buda, Buda-Pest vagy Budapest néven emlegették. Pest, a Budával, Óbudával és a Margit-szigettel történt egyesülése után, mint önálló jogú város megszűnt. Az utolsó pesti polgármester Szentkirályi Móric volt. Pest város egyesítés előtti területe nagyjából megegyezik a mai Budapest nyolc kerületével (V–X., XIII., XIV.), ahol a 21. század elején mintegy 600 ezer ember él. 1711-ből származik az első ránk maradt hiteles térkép, amely Pestet ábrázolja - 25 évvel törököktől való visszafoglalást követően. Az ostrom alatt a város szinte teljesen elpusztult, és elnéptelenedett. A középkori Pest városából ránk a középkori városfal és a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom alapjai és gótikus szentélye maradt. (hu)
|
