| dbo:abstract
|
- A diszkalkulia jelentése számolászavar. A szó görög-latin eredetű, a görög „düsz” szóból („rosszul”), a „calculia” pedig a latin „calculare” (számolni) szóból ered. Calculus = kövecske. A diszkalkuliát elsőként baleseti sérülteknél állapították meg. Náluk az agy speciális területe sérült. Ezt nevezik szerzett diszkalkuliának vagy akalkuliának. A kutatások fényt derítettek arra, hogy nemcsak külső sérülés okozhat számolási zavart, hanem az öröklötten is megjelenhet. Az egyén elmebeli működésének széles területeire hat, úgymint a megértésre, emlékezetre; arra a képességre, hogy számokkal manipuláljon, vagy számadatokat kezeljen. Gyakoriak az időérzékeléssel, a térbeli tájékozódással, és a mennyiségek becslésével kapcsolatos nehézségek. Gyakorisága a diszlexiáéhoz hasonló, 5-10%. Ez a fejlődési diszkalkulia. Az újabb kutatások a diszkalkulia, diszlexia, diszgráfia okaként a csecsemőkori agytörzsi rendellenes fennmaradását valószínűsítik. A diszkalkulia az általános intelligenciaszintet nem érintő, a matematikai teljesítményben bekövetkező zavar, melynek oka a neurológiai struktúrát, ill. funkciót érintő eltérés, örökletes és/vagy szerzett sérülés eredményeként. Nem függ az intelligenciától: a különben jó képességű ember éppúgy lehet diszkalkuliás, mint bárki más. A diszkalkulia megjelenésének formáját, méretét, kiterjedtségét a környezet nagymértékben befolyásolja, de nem képez oksági tényezőt (pl. családi szokások, oktatási módszerek). (F. Gönczi Rita, 2008.) A korai diagnózis megkönnyíti a fejlesztést, és a későbbi nehézségek leküzdését. A szakértői vizsgálat elmaradása azzal fenyeget, hogy a gyereket butának, vagy lustának tartják. A diszkalkulia egészen a középiskoláig rejtve maradhat. A diszkalkuliás tanuló, ha diszkalkuliája elég súlyos, felmentethető a matematika osztályozása, vagy a matematika alól. Ha fel volt mentve, akkor nem kell matematikából érettségiznie; választhat helyette egy másik tárgyat. Ez lehet egy második idegen nyelv, földrajz, vagy egy készségtárgy. Elméletben választható lenne biológia, kémia vagy fizika is, de ezekből kevésbé szoktak jól teljesíteni a diszkalkuliás tanulók. Biológiában ugyan a genetikáig nincsenek képletek, de utána jön még biokémia is, ami még arra is riasztó hatású, aki könnyedén vette a korábbi éveket. Ha a diszkalkuliát nem ítélik elég súlyosnak, akkor a tanulónak továbbra is kell osztályzatokat kapnia matematikából, fizikából és más számításokat igénylő tárgyakból; csak éppen azt engedik meg, hogy számológépet használjon. Azonban ez is demotiváló lehet, hiszen egy diszkalkuliás számára nemcsak maga a számolás, hanem a képletek megtanulása, a tételek bizonyítása, a geometriai szerkesztések elvégzése is gondot jelenthet. A kormány azzal érvel, hogy az osztályozás hiányában ellustul a tanuló, nem fog kellő lelkesedéssel a fejlesztésen részt venni. Azonban a kapott rossz osztályzatok éppen az ellenkező hatást érik el, mint amit a kormány szeretne. (hu)
- A diszkalkulia jelentése számolászavar. A szó görög-latin eredetű, a görög „düsz” szóból („rosszul”), a „calculia” pedig a latin „calculare” (számolni) szóból ered. Calculus = kövecske. A diszkalkuliát elsőként baleseti sérülteknél állapították meg. Náluk az agy speciális területe sérült. Ezt nevezik szerzett diszkalkuliának vagy akalkuliának. A kutatások fényt derítettek arra, hogy nemcsak külső sérülés okozhat számolási zavart, hanem az öröklötten is megjelenhet. Az egyén elmebeli működésének széles területeire hat, úgymint a megértésre, emlékezetre; arra a képességre, hogy számokkal manipuláljon, vagy számadatokat kezeljen. Gyakoriak az időérzékeléssel, a térbeli tájékozódással, és a mennyiségek becslésével kapcsolatos nehézségek. Gyakorisága a diszlexiáéhoz hasonló, 5-10%. Ez a fejlődési diszkalkulia. Az újabb kutatások a diszkalkulia, diszlexia, diszgráfia okaként a csecsemőkori agytörzsi rendellenes fennmaradását valószínűsítik. A diszkalkulia az általános intelligenciaszintet nem érintő, a matematikai teljesítményben bekövetkező zavar, melynek oka a neurológiai struktúrát, ill. funkciót érintő eltérés, örökletes és/vagy szerzett sérülés eredményeként. Nem függ az intelligenciától: a különben jó képességű ember éppúgy lehet diszkalkuliás, mint bárki más. A diszkalkulia megjelenésének formáját, méretét, kiterjedtségét a környezet nagymértékben befolyásolja, de nem képez oksági tényezőt (pl. családi szokások, oktatási módszerek). (F. Gönczi Rita, 2008.) A korai diagnózis megkönnyíti a fejlesztést, és a későbbi nehézségek leküzdését. A szakértői vizsgálat elmaradása azzal fenyeget, hogy a gyereket butának, vagy lustának tartják. A diszkalkulia egészen a középiskoláig rejtve maradhat. A diszkalkuliás tanuló, ha diszkalkuliája elég súlyos, felmentethető a matematika osztályozása, vagy a matematika alól. Ha fel volt mentve, akkor nem kell matematikából érettségiznie; választhat helyette egy másik tárgyat. Ez lehet egy második idegen nyelv, földrajz, vagy egy készségtárgy. Elméletben választható lenne biológia, kémia vagy fizika is, de ezekből kevésbé szoktak jól teljesíteni a diszkalkuliás tanulók. Biológiában ugyan a genetikáig nincsenek képletek, de utána jön még biokémia is, ami még arra is riasztó hatású, aki könnyedén vette a korábbi éveket. Ha a diszkalkuliát nem ítélik elég súlyosnak, akkor a tanulónak továbbra is kell osztályzatokat kapnia matematikából, fizikából és más számításokat igénylő tárgyakból; csak éppen azt engedik meg, hogy számológépet használjon. Azonban ez is demotiváló lehet, hiszen egy diszkalkuliás számára nemcsak maga a számolás, hanem a képletek megtanulása, a tételek bizonyítása, a geometriai szerkesztések elvégzése is gondot jelenthet. A kormány azzal érvel, hogy az osztályozás hiányában ellustul a tanuló, nem fog kellő lelkesedéssel a fejlesztésen részt venni. Azonban a kapott rossz osztályzatok éppen az ellenkező hatást érik el, mint amit a kormány szeretne. (hu)
|
