| dbo:abstract
|
- A diszkalkulia jelentése számolászavar. A szó görög-latin eredetű, a görög „düsz” szóból („rosszul”), a „calculia” pedig a latin „calculare” (számolni) szóból ered. Calculus = kövecske. A diszkalkuliát elsőként baleseti sérülteknél állapították meg. Náluk az agy speciális területe sérült. Ezt nevezik szerzett diszkalkuliának vagy akalkuliának. A kutatások fényt derítettek arra, hogy nemcsak külső sérülés okozhat számolási zavart, hanem az öröklötten is megjelenhet. Az egyén elmebeli működésének széles területeire hat, úgymint a megértésre, emlékezetre; arra a képességre, hogy számokkal manipuláljon, vagy számadatokat kezeljen. Gyakoriak az időérzékeléssel, a térbeli tájékozódással, és a mennyiségek becslésével kapcsolatos nehézségek. Gyakorisága a diszlexiáéhoz hasonló, 5-10%. Ez a fejlődési diszkalkulia. Az újabb kutatások a diszkalkulia, diszlexia, diszgráfia okaként a csecsemőkori agytörzsi rendellenes fennmaradását valószínűsítik. A diszkalkulia az általános intelligenciaszintet nem érintő, a matematikai teljesítményben bekövetkező zavar, melynek oka a neurológiai struktúrát, ill. funkciót érintő eltérés, örökletes és/vagy szerzett sérülés eredményeként. Nem függ az intelligenciától: a különben jó képességű ember éppúgy lehet diszkalkuliás, mint bárki más. A diszkalkulia megjelenésének formáját, méretét, kiterjedtségét a környezet nagymértékben befolyásolja, de nem képez oksági tényezőt (pl. családi szokások, oktatási módszerek). (F. Gönczi Rita, 2008.) A korai diagnózis megkönnyíti a fejlesztést, és a későbbi nehézségek leküzdését. A szakértői vizsgálat elmaradása azzal fenyeget, hogy a gyereket butának, vagy lustának tartják. A diszkalkulia egészen a középiskoláig rejtve maradhat. A diszkalkuliás tanuló, ha diszkalkuliája elég súlyos, felmentethető a matematika osztályozása, vagy a matematika alól. Ha fel volt mentve, akkor nem kell matematikából érettségiznie; választhat helyette egy másik tárgyat. Ez lehet egy második idegen nyelv, földrajz, vagy egy készségtárgy. Elméletben választható lenne biológia, kémia vagy fizika is, de ezekből kevésbé szoktak jól teljesíteni a diszkalkuliás tanulók. Biológiában ugyan a genetikáig nincsenek képletek, de utána jön még biokémia is, ami még arra is riasztó hatású, aki könnyedén vette a korábbi éveket. Ha a diszkalkuliát nem ítélik elég súlyosnak, akkor a tanulónak továbbra is kell osztályzatokat kapnia matematikából, fizikából és más számításokat igénylő tárgyakból; csak éppen azt engedik meg, hogy számológépet használjon. Azonban ez is demotiváló lehet, hiszen egy diszkalkuliás számára nemcsak maga a számolás, hanem a képletek megtanulása, a tételek bizonyítása, a geometriai szerkesztések elvégzése is gondot jelenthet. A kormány azzal érvel, hogy az osztályozás hiányában ellustul a tanuló, nem fog kellő lelkesedéssel a fejlesztésen részt venni. Azonban a kapott rossz osztályzatok éppen az ellenkező hatást érik el, mint amit a kormány szeretne. (hu)
- <api batchcomplete="">A diszkalkulia jelentése számolászavar. A szó görög-latin eredetű, a görög 𠇭üsz” sz༻ól („rosszul”), a lculia” pedig a latin lculare” (számolni) sz༻ól ered. Calculus = kövecske.A diszkalkuliát elsőként baleseti sérülteknél állapították meg. Náluk az agy speciális területe sérült. Ezt nevezik szerzett diszkalkuliának vagy akalkuliának.A kutatások fényt derítettek arra, hogy nemcsak külső sérülés okozhat számolási zavart, hanem az öröklötten is megjelenhet. Az egyén elmebeli műkésének széles területeire hat, úgymint a megértésre, emlékezetre; arra a képességre, hogy számokkal manipuláljon, vagy számadatokat kezeljen. Gyakoriak az időérzékeléssel, a térbeli tájékoz༽ással, és a mennyiségek becslésével kapcsolatos nehézségek. Gyakorisága a diszlexiáéhoz hasonló, 5-10%. Ez a fejlᔝési diszkalkulia. Az újabb kutatások a diszkalkulia, diszlexia, diszgrฟia okaként a csecsemőkori agytörzsi primitív reflexek rendellenes fennmaradását valószínűsítik.A diszkalkulia az általános intelligenciaszintet nem érintő, a matematikai teljesítményben bekövetkező zavar, melynek oka a neurológiai struktúrát, ill. funkciót érintő eltérés, örökletes és/vagy szerzett sérülés eredményeként. Nem függ az intelligenciától: a különben jó képességű ember éppúgy lehet diszkalkuliás, mint bárki más. A diszkalkulia megjelenésének formáját, méretét, kiterjedtségét a környezet nagymértékben befolyásolja, de nem képez oksági tényezőt (pl. csalฝi szokások, oktatási m༽szerek). (F. Gönczi Rita, 2008.)A korai diagnózis megkönnyíti a fejlesztést, és a kési nehézségek leküzdését. A szakértői vizsgálat elmaradása azzal fenyeget, hogy a gyereket butának, vagy lustának tartják. A diszkalkulia egészen a középiskoláig rejtve maradhat.A diszkalkuliás tanuló, ha diszkalkuliája elég súlyos, felmentethető a matematika osztályozása, vagy a matematika alól. Ha fel volt mentve, akkor nem kell matematikปól érettségiznie; választhat helyette egy másik tárgyat. Ez lehet egy második idegen nyelv, földrajz, vagy egy készségtárgy. Elméletben választható lenne biológia, kémia vagy fizika is, de ezekből kevésbé szoktak jól teljesíteni a diszkalkuliás tanulók. Biológin ugyan a genetikáig nincsenek képletek, de utána jön még biokémia is, ami még arra is riasztó hatású, aki könnyedén vette a kori éveket.Ha a diszkalkuliát nem ítélik elég súlyosnak, akkor a tanulónak tovra is kell osztályzatokat kapnia matematikปól, fizikปól és más számításokat igénylő tárgyakból; csak éppen azt engedik meg, hogy számológépet használjon. Azonban ez is demotiváló lehet, hiszen egy diszkalkuliás számára nemcsak maga a számolás, hanem a képletek megtanulása, a tételek bizonyítása, a geometriai szerkesztések elvégzése is gondot jelenthet. A kormány azzal érvel, hogy az osztályozás hiányn ellustul a tanuló, nem fog kellő lelkesedéssel a fejlesztésen részt venni. Azonban a kapott rossz osztályzatok éppen az ellenkező hatást érik el, mint amit a kormány szeretne. (hu)
- <api batchcomplete="">A diszkalkulia jelentése számolászavar. A szó görög-latin eredetű, a görög „düsz” szóból („rosszul”), a „calculia” pedig a latin „calculare” (számolni) szóból ered. Calculus = kövecske.A diszkalkuliát elsőként baleseti sérülteknél állapították meg. Náluk az agy speciális területe sérült. Ezt nevezik szerzett diszkalkuliának vagy akalkuliának.A kutatások fényt derítettek arra, hogy nemcsak külső sérülés okozhat számolási zavart, hanem az öröklötten is megjelenhet. Az egyén elmebeli működésének széles területeire hat, úgymint a megértésre, emlékezetre; arra a képességre, hogy számokkal manipuláljon, vagy számadatokat kezeljen. Gyakoriak az időérzékeléssel, a térbeli tájékozódással, és a mennyiségek becslésével kapcsolatos nehézségek. Gyakorisága a diszlexiáéhoz hasonló, 5-10%. Ez a fejlődési diszkalkulia. Az újabb kutatások a diszkalkulia, diszlexia, diszgráfia okaként a csecsemőkori agytörzsi primitív reflexek rendellenes fennmaradását valószínűsítik.A diszkalkulia az általános intelligenciaszintet nem érintő, a matematikai teljesítményben bekövetkező zavar, melynek oka a neurológiai struktúrát, ill. funkciót érintő eltérés, örökletes és/vagy szerzett sérülés eredményeként. Nem függ az intelligenciától: a különben jó képességű ember éppúgy lehet diszkalkuliás, mint bárki más. A diszkalkulia megjelenésének formáját, méretét, kiterjedtségét a környezet nagymértékben befolyásolja, de nem képez oksági tényezőt (pl. családi szokások, oktatási módszerek). (F. Gönczi Rita, 2008.)A korai diagnózis megkönnyíti a fejlesztést, és a későbbi nehézségek leküzdését. A szakértői vizsgálat elmaradása azzal fenyeget, hogy a gyereket butának, vagy lustának tartják. A diszkalkulia egészen a középiskoláig rejtve maradhat.A diszkalkuliás tanuló, ha diszkalkuliája elég súlyos, felmentethető a matematika osztályozása, vagy a matematika alól. Ha fel volt mentve, akkor nem kell matematikából érettségiznie; választhat helyette egy másik tárgyat. Ez lehet egy második idegen nyelv, földrajz, vagy egy készségtárgy. Elméletben választható lenne biológia, kémia vagy fizika is, de ezekből kevésbé szoktak jól teljesíteni a diszkalkuliás tanulók. Biológiában ugyan a genetikáig nincsenek képletek, de utána jön még biokémia is, ami még arra is riasztó hatású, aki könnyedén vette a korábbi éveket.Ha a diszkalkuliát nem ítélik elég súlyosnak, akkor a tanulónak továbbra is kell osztályzatokat kapnia matematikából, fizikából és más számításokat igénylő tárgyakból; csak éppen azt engedik meg, hogy számológépet használjon. Azonban ez is demotiváló lehet, hiszen egy diszkalkuliás számára nemcsak maga a számolás, hanem a képletek megtanulása, a tételek bizonyítása, a geometriai szerkesztések elvégzése is gondot jelenthet. A kormány azzal érvel, hogy az osztályozás hiányában ellustul a tanuló, nem fog kellő lelkesedéssel a fejlesztésen részt venni. Azonban a kapott rossz osztályzatok éppen az ellenkező hatást érik el, mint amit a kormány szeretne. (hu)
- A diszkalkulia jelentése számolászavar. A szó görög-latin eredetű, a görög „düsz” szóból („rosszul”), a „calculia” pedig a latin „calculare” (számolni) szóból ered. Calculus = kövecske. A diszkalkuliát elsőként baleseti sérülteknél állapították meg. Náluk az agy speciális területe sérült. Ezt nevezik szerzett diszkalkuliának vagy akalkuliának. A kutatások fényt derítettek arra, hogy nemcsak külső sérülés okozhat számolási zavart, hanem az öröklötten is megjelenhet. Az egyén elmebeli működésének széles területeire hat, úgymint a megértésre, emlékezetre; arra a képességre, hogy számokkal manipuláljon, vagy számadatokat kezeljen. Gyakoriak az időérzékeléssel, a térbeli tájékozódással, és a mennyiségek becslésével kapcsolatos nehézségek. Gyakorisága a diszlexiáéhoz hasonló, 5-10%. Ez a fejlődési diszkalkulia. Az újabb kutatások a diszkalkulia, diszlexia, diszgráfia okaként a csecsemőkori agytörzsi rendellenes fennmaradását valószínűsítik. A diszkalkulia az általános intelligenciaszintet nem érintő, a matematikai teljesítményben bekövetkező zavar, melynek oka a neurológiai struktúrát, ill. funkciót érintő eltérés, örökletes és/vagy szerzett sérülés eredményeként. Nem függ az intelligenciától: a különben jó képességű ember éppúgy lehet diszkalkuliás, mint bárki más. A diszkalkulia megjelenésének formáját, méretét, kiterjedtségét a környezet nagymértékben befolyásolja, de nem képez oksági tényezőt (pl. családi szokások, oktatási módszerek). (F. Gönczi Rita, 2008.) A korai diagnózis megkönnyíti a fejlesztést, és a későbbi nehézségek leküzdését. A szakértői vizsgálat elmaradása azzal fenyeget, hogy a gyereket butának, vagy lustának tartják. A diszkalkulia egészen a középiskoláig rejtve maradhat. A diszkalkuliás tanuló, ha diszkalkuliája elég súlyos, felmentethető a matematika osztályozása, vagy a matematika alól. Ha fel volt mentve, akkor nem kell matematikából érettségiznie; választhat helyette egy másik tárgyat. Ez lehet egy második idegen nyelv, földrajz, vagy egy készségtárgy. Elméletben választható lenne biológia, kémia vagy fizika is, de ezekből kevésbé szoktak jól teljesíteni a diszkalkuliás tanulók. Biológiában ugyan a genetikáig nincsenek képletek, de utána jön még biokémia is, ami még arra is riasztó hatású, aki könnyedén vette a korábbi éveket. Ha a diszkalkuliát nem ítélik elég súlyosnak, akkor a tanulónak továbbra is kell osztályzatokat kapnia matematikából, fizikából és más számításokat igénylő tárgyakból; csak éppen azt engedik meg, hogy számológépet használjon. Azonban ez is demotiváló lehet, hiszen egy diszkalkuliás számára nemcsak maga a számolás, hanem a képletek megtanulása, a tételek bizonyítása, a geometriai szerkesztések elvégzése is gondot jelenthet. A kormány azzal érvel, hogy az osztályozás hiányában ellustul a tanuló, nem fog kellő lelkesedéssel a fejlesztésen részt venni. Azonban a kapott rossz osztályzatok éppen az ellenkező hatást érik el, mint amit a kormány szeretne. (hu)
- <api batchcomplete="">A diszkalkulia jelentése számolászavar. A szó görög-latin eredetű, a görög 𠇭üsz” sz༻ól („rosszul”), a lculia” pedig a latin lculare” (számolni) sz༻ól ered. Calculus = kövecske.A diszkalkuliát elsőként baleseti sérülteknél állapították meg. Náluk az agy speciális területe sérült. Ezt nevezik szerzett diszkalkuliának vagy akalkuliának.A kutatások fényt derítettek arra, hogy nemcsak külső sérülés okozhat számolási zavart, hanem az öröklötten is megjelenhet. Az egyén elmebeli műkésének széles területeire hat, úgymint a megértésre, emlékezetre; arra a képességre, hogy számokkal manipuláljon, vagy számadatokat kezeljen. Gyakoriak az időérzékeléssel, a térbeli tájékoz༽ással, és a mennyiségek becslésével kapcsolatos nehézségek. Gyakorisága a diszlexiáéhoz hasonló, 5-10%. Ez a fejlᔝési diszkalkulia. Az újabb kutatások a diszkalkulia, diszlexia, diszgrฟia okaként a csecsemőkori agytörzsi primitív reflexek rendellenes fennmaradását valószínűsítik.A diszkalkulia az általános intelligenciaszintet nem érintő, a matematikai teljesítményben bekövetkező zavar, melynek oka a neurológiai struktúrát, ill. funkciót érintő eltérés, örökletes és/vagy szerzett sérülés eredményeként. Nem függ az intelligenciától: a különben jó képességű ember éppúgy lehet diszkalkuliás, mint bárki más. A diszkalkulia megjelenésének formáját, méretét, kiterjedtségét a környezet nagymértékben befolyásolja, de nem képez oksági tényezőt (pl. csalฝi szokások, oktatási m༽szerek). (F. Gönczi Rita, 2008.)A korai diagnózis megkönnyíti a fejlesztést, és a kési nehézségek leküzdését. A szakértői vizsgálat elmaradása azzal fenyeget, hogy a gyereket butának, vagy lustának tartják. A diszkalkulia egészen a középiskoláig rejtve maradhat.A diszkalkuliás tanuló, ha diszkalkuliája elég súlyos, felmentethető a matematika osztályozása, vagy a matematika alól. Ha fel volt mentve, akkor nem kell matematikปól érettségiznie; választhat helyette egy másik tárgyat. Ez lehet egy második idegen nyelv, földrajz, vagy egy készségtárgy. Elméletben választható lenne biológia, kémia vagy fizika is, de ezekből kevésbé szoktak jól teljesíteni a diszkalkuliás tanulók. Biológin ugyan a genetikáig nincsenek képletek, de utána jön még biokémia is, ami még arra is riasztó hatású, aki könnyedén vette a kori éveket.Ha a diszkalkuliát nem ítélik elég súlyosnak, akkor a tanulónak tovra is kell osztályzatokat kapnia matematikปól, fizikปól és más számításokat igénylő tárgyakból; csak éppen azt engedik meg, hogy számológépet használjon. Azonban ez is demotiváló lehet, hiszen egy diszkalkuliás számára nemcsak maga a számolás, hanem a képletek megtanulása, a tételek bizonyítása, a geometriai szerkesztések elvégzése is gondot jelenthet. A kormány azzal érvel, hogy az osztályozás hiányn ellustul a tanuló, nem fog kellő lelkesedéssel a fejlesztésen részt venni. Azonban a kapott rossz osztályzatok éppen az ellenkező hatást érik el, mint amit a kormány szeretne. (hu)
- <api batchcomplete="">A diszkalkulia jelentése számolászavar. A szó görög-latin eredetű, a görög „düsz” szóból („rosszul”), a „calculia” pedig a latin „calculare” (számolni) szóból ered. Calculus = kövecske.A diszkalkuliát elsőként baleseti sérülteknél állapították meg. Náluk az agy speciális területe sérült. Ezt nevezik szerzett diszkalkuliának vagy akalkuliának.A kutatások fényt derítettek arra, hogy nemcsak külső sérülés okozhat számolási zavart, hanem az öröklötten is megjelenhet. Az egyén elmebeli működésének széles területeire hat, úgymint a megértésre, emlékezetre; arra a képességre, hogy számokkal manipuláljon, vagy számadatokat kezeljen. Gyakoriak az időérzékeléssel, a térbeli tájékozódással, és a mennyiségek becslésével kapcsolatos nehézségek. Gyakorisága a diszlexiáéhoz hasonló, 5-10%. Ez a fejlődési diszkalkulia. Az újabb kutatások a diszkalkulia, diszlexia, diszgráfia okaként a csecsemőkori agytörzsi primitív reflexek rendellenes fennmaradását valószínűsítik.A diszkalkulia az általános intelligenciaszintet nem érintő, a matematikai teljesítményben bekövetkező zavar, melynek oka a neurológiai struktúrát, ill. funkciót érintő eltérés, örökletes és/vagy szerzett sérülés eredményeként. Nem függ az intelligenciától: a különben jó képességű ember éppúgy lehet diszkalkuliás, mint bárki más. A diszkalkulia megjelenésének formáját, méretét, kiterjedtségét a környezet nagymértékben befolyásolja, de nem képez oksági tényezőt (pl. családi szokások, oktatási módszerek). (F. Gönczi Rita, 2008.)A korai diagnózis megkönnyíti a fejlesztést, és a későbbi nehézségek leküzdését. A szakértői vizsgálat elmaradása azzal fenyeget, hogy a gyereket butának, vagy lustának tartják. A diszkalkulia egészen a középiskoláig rejtve maradhat.A diszkalkuliás tanuló, ha diszkalkuliája elég súlyos, felmentethető a matematika osztályozása, vagy a matematika alól. Ha fel volt mentve, akkor nem kell matematikából érettségiznie; választhat helyette egy másik tárgyat. Ez lehet egy második idegen nyelv, földrajz, vagy egy készségtárgy. Elméletben választható lenne biológia, kémia vagy fizika is, de ezekből kevésbé szoktak jól teljesíteni a diszkalkuliás tanulók. Biológiában ugyan a genetikáig nincsenek képletek, de utána jön még biokémia is, ami még arra is riasztó hatású, aki könnyedén vette a korábbi éveket.Ha a diszkalkuliát nem ítélik elég súlyosnak, akkor a tanulónak továbbra is kell osztályzatokat kapnia matematikából, fizikából és más számításokat igénylő tárgyakból; csak éppen azt engedik meg, hogy számológépet használjon. Azonban ez is demotiváló lehet, hiszen egy diszkalkuliás számára nemcsak maga a számolás, hanem a képletek megtanulása, a tételek bizonyítása, a geometriai szerkesztések elvégzése is gondot jelenthet. A kormány azzal érvel, hogy az osztályozás hiányában ellustul a tanuló, nem fog kellő lelkesedéssel a fejlesztésen részt venni. Azonban a kapott rossz osztályzatok éppen az ellenkező hatást érik el, mint amit a kormány szeretne. (hu)
|
