| dbo:abstract
|
- A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint. A leggyakoribb értelmezés szerint élőlények olyan csoportja, melynek egyedei képesek szaporodni egymással, és termékeny utódokat létrehozni. Bár ez a naiv definíció sok esetben megfelelő (de például az élővilág kisebbségét alkotó, kizárólag ivartalanul szaporodó lényekre nem értelmezhető), sokszor precízebb vagy más szempontokat figyelembe vevő meghatározásokat használnak, például a DNS-beli vagy morfológiai hasonlóságok alapján. Az állatok, növények köznapi elnevezései néha egybeesnek a faj szintjével: például az oroszlán, a rozmár vagy a cserszömörce mind egy-egy fajra utal. Más köznyelvi neveknél ez nem áll fenn: a szarvas például egy családra utal, amibe 30-nál több faj tartozik, köztük az európai őz, a dámvad vagy a víziőz. Specifikus, helyi adaptáció során felvett tulajdonságok alapján a fajok egyes esetekben alfajokra bonthatók szét. A különálló fajok elkülönítése néha nehézségekbe ütközik. Jellemző példája ennek a gyűrűfajok esete. Gyűrűfajról akkor beszélünk, ha két reprodukciós izolációban lévő populációt egymással szaporodni képes köztes populációk sora kapcsolja össze. A biológiai rendszertanban a faj fölérendelt fő kategóriák a nemzetség vagy nem, a nemzetségcsoport vagy nemzetség, a család, a rend, az osztály és a törzs; míg alárendelt fogalomként az alfajt és a fajtát említhetjük. A faj fogalmának pontos meghatározása például a biodiverzitás mérése miatt is fontos. A tudományosan leírt fajokra a kettős nevezéktan szerint hivatkozhatunk. A fajfogalom filozófiai értelmezését Arisztotelész kezdte használni és alkalmazni az élőlényekre, Carl von Linné és más tudósok később tökéletesítették használatát és pontosították értelmezését. A földön ismert fajok számát a szakemberek több (akár több tíz-) millióra becsülik. Pontos adataink még meghatározott, egy adott szaktudományon belüli fajfogalomra hagyatkozva sincsenek. Biológusok gyakran mondják, hogy sokkal pontosabban képesek vagyunk felbecsülni az Univerzum csillagainak számát, mint a Földön található fajokét. Eddig kb. 1,7 millió állat-, növény- és gombafajt írtak le, és egy viszonylag elfogadott becslés szerint a várható számuk 8–10 millió létezik, amiből 2,2 millió lehet tengeri faj. A jelenleg valószínűsített kihalási esemény számos fajt veszélyeztet, de ennek pontos megítéléséhez nincs elég adatunk. A Természetvédelmi Világszövetség (International Union for Conservation of Nature, IUCN) ún. vörös listáján csupán az ismert fajok 5 százaléka szerepel. A leginkább tanulmányozott csoportok közül az emlősök 25, a kétéltűek 41 és a madarak 13 százaléka veszélyeztetett. (hu)
- A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint. A leggyakoribb értelmezés szerint élőlények olyan csoportja, melynek egyedei képesek szaporodni egymással, és termékeny utódokat létrehozni. Bár ez a naiv definíció sok esetben megfelelő (de például az élővilág kisebbségét alkotó, kizárólag ivartalanul szaporodó lényekre nem értelmezhető), sokszor precízebb vagy más szempontokat figyelembe vevő meghatározásokat használnak, például a DNS-beli vagy morfológiai hasonlóságok alapján. Az állatok, növények köznapi elnevezései néha egybeesnek a faj szintjével: például az oroszlán, a rozmár vagy a cserszömörce mind egy-egy fajra utal. Más köznyelvi neveknél ez nem áll fenn: a szarvas például egy családra utal, amibe 30-nál több faj tartozik, köztük az európai őz, a dámvad vagy a víziőz. Specifikus, helyi adaptáció során felvett tulajdonságok alapján a fajok egyes esetekben alfajokra bonthatók szét. A különálló fajok elkülönítése néha nehézségekbe ütközik. Jellemző példája ennek a gyűrűfajok esete. Gyűrűfajról akkor beszélünk, ha két reprodukciós izolációban lévő populációt egymással szaporodni képes köztes populációk sora kapcsolja össze. A biológiai rendszertanban a faj fölérendelt fő kategóriák a nemzetség vagy nem, a nemzetségcsoport vagy nemzetség, a család, a rend, az osztály és a törzs; míg alárendelt fogalomként az alfajt és a fajtát említhetjük. A faj fogalmának pontos meghatározása például a biodiverzitás mérése miatt is fontos. A tudományosan leírt fajokra a kettős nevezéktan szerint hivatkozhatunk. A fajfogalom filozófiai értelmezését Arisztotelész kezdte használni és alkalmazni az élőlényekre, Carl von Linné és más tudósok később tökéletesítették használatát és pontosították értelmezését. A földön ismert fajok számát a szakemberek több (akár több tíz-) millióra becsülik. Pontos adataink még meghatározott, egy adott szaktudományon belüli fajfogalomra hagyatkozva sincsenek. Biológusok gyakran mondják, hogy sokkal pontosabban képesek vagyunk felbecsülni az Univerzum csillagainak számát, mint a Földön található fajokét. Eddig kb. 1,7 millió állat-, növény- és gombafajt írtak le, és egy viszonylag elfogadott becslés szerint a várható számuk 8–10 millió létezik, amiből 2,2 millió lehet tengeri faj. A jelenleg valószínűsített kihalási esemény számos fajt veszélyeztet, de ennek pontos megítéléséhez nincs elég adatunk. A Természetvédelmi Világszövetség (International Union for Conservation of Nature, IUCN) ún. vörös listáján csupán az ismert fajok 5 százaléka szerepel. A leginkább tanulmányozott csoportok közül az emlősök 25, a kétéltűek 41 és a madarak 13 százaléka veszélyeztetett. (hu)
|
