| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- Fehéroroszország (vagy Belarusz) történelme egészen az őskorig nyúlik vissza, bár a beloruszok első független állama csak 1991-ben jött létre. A törzsek megtelepedése után a Kijevi Rusz foglalta el első nagyobb államalakulatukat, a Polocki Fejedelemséget. Miután a mongolok 1240-ben megdöntötték a kijevi államot, Fehéroroszország mai területét a Litván Nagyfejedelemség hajtotta uralma alá, amely később egyesült Lengyelországgal. Az ortodox vallású, szláv nyelvű ruténok (a beloruszok és ukránok elődei) Litvánia lakosságának többségét tették ki és mivel a litvánoknak akkor nem volt írásbeliségük, a rutén nyelvet és a cirill betűs írásukat használták a közigazgatásban. Lengyelország-Litvánia a 17. században meggyengült, a 18. században pedig a szomszéd nagyhatalmak felosztották egymás között. Belarusz az Orosz Birodalomhoz került. Bár a cári hatóságok megpróbálták eloroszosítani, itt is megindultak a nemzeti mozgalmak. Az első világháborúban a keleti front évekig az ország területén húzódott. A megszálló németek jóváhagyásával 1918-ban megalakult az , amely azonban rövid életű volt, mert a németek kivonulása után Szovjet-Oroszország szállta meg az országot és tanácsköztársaságot hoztak létre. A lengyel-szovjet háború eredményeképpen az országot a Curzon-vonal mentén kettéosztották, nyugati fele Lengyelországhoz, a keleti a Szovjetunióhoz került. Miután Hitler 1939-ben megtámadta Lengyelországot, a szovjetek bevonultak Nyugat-Fehéroroszországba és a Belorusz SZSZK-hoz csatolták. A második világháborúban sokat szenvedett az ország, lakosságának jelentékeny részét (750 ezer és 3 millió között) elvesztette, ipara elpusztult. A világháború után főleg a gépjárműgyártás és a vegyipar fejlődött, Belarusz a szovjet gazdaság „összeszerelőüzemévé” vált. A Szovjetunió szétesése után Belarusz 1991. augusztus 25-én kinyilvánította függetlenségét. Az 1994-es elnökválasztást Aljakszandr Lukasenka nyerte, aki diktatórikus rezsimet épített ki és azóta is ország vezetője. Belarusz szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal, 2015-ben alapító tagja volt a Eurázsiai Gazdasági Uniónak. (hu)
- Fehéroroszország (vagy Belarusz) történelme egészen az őskorig nyúlik vissza, bár a beloruszok első független állama csak 1991-ben jött létre. A törzsek megtelepedése után a Kijevi Rusz foglalta el első nagyobb államalakulatukat, a Polocki Fejedelemséget. Miután a mongolok 1240-ben megdöntötték a kijevi államot, Fehéroroszország mai területét a Litván Nagyfejedelemség hajtotta uralma alá, amely később egyesült Lengyelországgal. Az ortodox vallású, szláv nyelvű ruténok (a beloruszok és ukránok elődei) Litvánia lakosságának többségét tették ki és mivel a litvánoknak akkor nem volt írásbeliségük, a rutén nyelvet és a cirill betűs írásukat használták a közigazgatásban. Lengyelország-Litvánia a 17. században meggyengült, a 18. században pedig a szomszéd nagyhatalmak felosztották egymás között. Belarusz az Orosz Birodalomhoz került. Bár a cári hatóságok megpróbálták eloroszosítani, itt is megindultak a nemzeti mozgalmak. Az első világháborúban a keleti front évekig az ország területén húzódott. A megszálló németek jóváhagyásával 1918-ban megalakult az , amely azonban rövid életű volt, mert a németek kivonulása után Szovjet-Oroszország szállta meg az országot és tanácsköztársaságot hoztak létre. A lengyel-szovjet háború eredményeképpen az országot a Curzon-vonal mentén kettéosztották, nyugati fele Lengyelországhoz, a keleti a Szovjetunióhoz került. Miután Hitler 1939-ben megtámadta Lengyelországot, a szovjetek bevonultak Nyugat-Fehéroroszországba és a Belorusz SZSZK-hoz csatolták. A második világháborúban sokat szenvedett az ország, lakosságának jelentékeny részét (750 ezer és 3 millió között) elvesztette, ipara elpusztult. A világháború után főleg a gépjárműgyártás és a vegyipar fejlődött, Belarusz a szovjet gazdaság „összeszerelőüzemévé” vált. A Szovjetunió szétesése után Belarusz 1991. augusztus 25-én kinyilvánította függetlenségét. Az 1994-es elnökválasztást Aljakszandr Lukasenka nyerte, aki diktatórikus rezsimet épített ki és azóta is ország vezetője. Belarusz szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal, 2015-ben alapító tagja volt a Eurázsiai Gazdasági Uniónak. (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 48550 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:author
|
- Silitski, Vitali and Jan Zaprudnik (hu)
- Silitski, Vitali and Jan Zaprudnik (hu)
|
| prop-hu:fejléc
|
- A Belorusz SZSZK területei (hu)
- A Belorusz SZSZK területei (hu)
|
| prop-hu:first
|
- James (hu)
- Michael (hu)
- André (hu)
- Roman (hu)
- Andrew (hu)
- Donald (hu)
- Jan (hu)
- James Stuart (hu)
- Lee Brigance (hu)
- Herbert J. (hu)
- Nicholas C. J. (hu)
- Richard Barrie (hu)
- Serhii (hu)
- James (hu)
- Michael (hu)
- André (hu)
- Roman (hu)
- Andrew (hu)
- Donald (hu)
- Jan (hu)
- James Stuart (hu)
- Lee Brigance (hu)
- Herbert J. (hu)
- Nicholas C. J. (hu)
- Richard Barrie (hu)
- Serhii (hu)
|
| prop-hu:isbn
|
- 0 (xsd:integer)
- 1 (xsd:integer)
|
| prop-hu:kép
|
- Белорусская ССР на 1 марта 1940 г.jpg (hu)
- --09-01
|
| prop-hu:last
|
- Ellison (hu)
- Olson (hu)
- Pappas (hu)
- Treadgold (hu)
- Dobson (hu)
- Lapidge (hu)
- Minahan (hu)
- Plokhy (hu)
- Ryder (hu)
- Szporluk (hu)
- Vauchez (hu)
- Zaprudnik (hu)
- Ellison (hu)
- Olson (hu)
- Pappas (hu)
- Treadgold (hu)
- Dobson (hu)
- Lapidge (hu)
- Minahan (hu)
- Plokhy (hu)
- Ryder (hu)
- Szporluk (hu)
- Vauchez (hu)
- Zaprudnik (hu)
|
| prop-hu:publisher
|
- Oxford University Press (hu)
- Routledge (hu)
- Greenwood (hu)
- Greenwood Press (hu)
- Hoover Institution Press (hu)
- Westview Press (hu)
- Oxford University Press (hu)
- Routledge (hu)
- Greenwood (hu)
- Greenwood Press (hu)
- Hoover Institution Press (hu)
- Westview Press (hu)
|
| prop-hu:ref
| |
| prop-hu:szélesség
|
- 136 (xsd:integer)
- 250 (xsd:integer)
|
| prop-hu:szöveg
|
- 1939 (xsd:integer)
- 1940 (xsd:integer)
|
| prop-hu:title
|
- Miniature Empires: A Historical Dictionary of the Newly Independent States (hu)
- Belarus: At A Crossroads In History (hu)
- Russia, Ukraine, and the Breakup of the Soviet Union (hu)
- Encyclopedia of the Middle Ages (hu)
- The A to Z of Belarus (hu)
- The Cossacks and Religion in Early Modern Ukraine (hu)
- Twentieth Century Russia (hu)
- Eastern Europe and the Commonwealth of Independent States, Volume 4 (hu)
- Ethnohistorical Dictionary of the Russian and Soviet Empires (hu)
- Miniature Empires: A Historical Dictionary of the Newly Independent States (hu)
- Belarus: At A Crossroads In History (hu)
- Russia, Ukraine, and the Breakup of the Soviet Union (hu)
- Encyclopedia of the Middle Ages (hu)
- The A to Z of Belarus (hu)
- The Cossacks and Religion in Early Modern Ukraine (hu)
- Twentieth Century Russia (hu)
- Eastern Europe and the Commonwealth of Independent States, Volume 4 (hu)
- Ethnohistorical Dictionary of the Russian and Soviet Empires (hu)
|
| prop-hu:url
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:year
|
- 1993 (xsd:integer)
- 1994 (xsd:integer)
- 1998 (xsd:integer)
- 1999 (xsd:integer)
- 2000 (xsd:integer)
- 2001 (xsd:integer)
|
| dct:subject
| |
| rdfs:label
|
- Fehéroroszország történelme (hu)
- Fehéroroszország történelme (hu)
|
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is foaf:primaryTopic
of | |
