| dbo:abstract
|
- A finn irodalom magĂĄban hordozza FinnorszĂĄg viszontagsĂĄgos törtĂ©nelmĂ©nek egyĂ©rtelmƱ jeleit. MagyarorszĂĄghoz hasonlĂłan, itt is hosszĂș ideig a kormĂĄny Ă©s az orszĂĄg irĂĄnyĂtĂłinak nyelve nem egyezett meg az orszĂĄg lakossĂĄgĂĄnak többsĂ©gĂ©Ă©vel, azaz a finnel. A legjelentĆsebb mƱvek többsĂ©ge a finn öntudat megszerzĂ©se Ă©s megtartĂĄsa körĂ© fonĂłdott. (lĂĄsd ). A legkorĂĄbbi finn nyelvƱ irodalomtörtĂ©neti emlĂ©k a , melynek keletkezĂ©sĂ©t a 13. szĂĄzad elejĂ©re datĂĄljĂĄk a törtĂ©nĂ©szek. A szöveget ugyan cirill betƱs ĂrĂĄssal ĂrtĂĄk, ĂĄm az orosz Olonyeci jĂĄrĂĄs terĂŒletĂ©n beszĂ©lt finn nyelvi dialektusban ĂrĂłdott. A finn közĂ©pkor (1200-1523 közt) idejĂ©n a legkorĂĄbban Ărt nyelvi emlĂ©kek mind svĂ©d, illetve latin nyelven ĂrĂłdtak. Maga a finn nyelvƱ irodalom kifejlĆdĂ©se Ă©s elterjedĂ©se a 16. szĂĄzadtĂłl kezdve indult el, miutĂĄn a finn lutherĂĄnus reformer Mikael Agricola pĂŒspök lefektette a finn nyelv ĂrĂĄsbeli alakjĂĄt. Ć fordĂtotta le 1548-ban finn nyelvre az ĂjszövetsĂ©g szövegĂ©t. MiutĂĄn az orszĂĄg a 19. szĂĄzad elejĂ©n az Orosz Birodalom rĂ©szĂ©vĂ© vĂĄlt, az oktatĂĄs terjedĂ©sĂ©vel Ă©s a nacionalizmus terjedĂ©sĂ©vel az Ă©rdeklĆdĂ©s közĂ©ppontjĂĄba kerĂŒlt a finn nyelvƱ nĂ©pköltĂ©szet Ă©s nĂ©pi irodalom, amelynek következtĂ©ben fellendĂŒlt a finn nyelvƱ irodalom terĂ©n vĂ©gzett aktivitĂĄs. A legtöbb mƱ amely ebben a korban ĂrĂłdott, az svĂ©d nyelvƱ volt, ĂĄm egyre emelkedett a finn nyelven szĂŒletett irodalmi mƱvek szĂĄma, melyek elsĆdlegesen az erĆs finn identitĂĄst voltak hivatottak tĂĄplĂĄlni. (LĂĄsd: .) A finn nĂ©pköltĂ©szet több ezer versĂ©t gyƱjtöttĂ©k össze a (azaz a Finn emberek Ćsi versei) cĂmƱ mƱbe. A finn nemzeti eposz, a Kalevala 1835-ben jelent meg. A finn nemzeti himnuszt 1848-ban Ărta Johan Ludvig Runeberg, melynek stĂlusĂĄra Ă©s tartalmĂĄra nagy hatĂĄssal volt Vörösmarty MihĂĄly SzĂłzata. Az elsĆ finn nyelven ĂrĂłdott regĂ©ny a volt (finnĂŒl: SeitsemĂ€n veljestĂ€), melyet 1870-ben Ărt Aleksis Kivi (1834â1872). Az 1919-ben megjelent cĂmƱ mƱ Frans Eemil SillanpÀÀ (1888â1964) tollĂĄbĂłl szĂŒletett meg, mely kĂ©sĆbb az irodalmi Nobel-dĂj nyertesĂ©vĂ© tette. SillenpÀÀ volt az elsĆ irodalmi Nobel-dĂjas finn ĂrĂł. A korszak mĂĄsik nagy nevƱ irodalmi mĂ©ltĂłsĂĄga az Ăszaki TanĂĄcs irodalmi-dĂjĂĄval kitĂŒntetett VĂ€inö Linna volt (1920. december 20.â 1992. ĂĄprilis 21.). TovĂĄbbi jelentĆs, vilĂĄgszerte ismert irodalmi mƱvek mĂ©g: Mika Waltari (1908â1979) Michael a finn Ă©s A szultĂĄn renegĂĄtja cĂmƱ mƱve. A finn költĂ©szet, kezdve Paavo Haavikko Ă©s munkĂĄssĂĄgĂĄval, a mĂșlt szĂĄzad közepĂ©n kezdĆdtek, melyek Thomas Stearns Eliot Ă©s Ezra Pound munkĂĄssĂĄgĂĄt Ă©s hangnemĂ©t adaptĂĄltĂĄk. A legismertebb finn költĆ Eino Leino. Timo Kustaa Mukka a finn irodalmi paletta elvadult fia. A 21. szĂĄzad kiemelkedĆ finn ĂrĂłi közĂ© tartozik: , valamint a sci-fi ĂrĂł Leena Krohn (Finlandia-dĂjat kapott 1992-ben), illetve Johanna Sinisalo (Finlandia-dĂjat kapott 2000-ben). (hu)
- A finn irodalom magĂĄban hordozza FinnorszĂĄg viszontagsĂĄgos törtĂ©nelmĂ©nek egyĂ©rtelmƱ jeleit. MagyarorszĂĄghoz hasonlĂłan, itt is hosszĂș ideig a kormĂĄny Ă©s az orszĂĄg irĂĄnyĂtĂłinak nyelve nem egyezett meg az orszĂĄg lakossĂĄgĂĄnak többsĂ©gĂ©Ă©vel, azaz a finnel. A legjelentĆsebb mƱvek többsĂ©ge a finn öntudat megszerzĂ©se Ă©s megtartĂĄsa körĂ© fonĂłdott. (lĂĄsd ). A legkorĂĄbbi finn nyelvƱ irodalomtörtĂ©neti emlĂ©k a , melynek keletkezĂ©sĂ©t a 13. szĂĄzad elejĂ©re datĂĄljĂĄk a törtĂ©nĂ©szek. A szöveget ugyan cirill betƱs ĂrĂĄssal ĂrtĂĄk, ĂĄm az orosz Olonyeci jĂĄrĂĄs terĂŒletĂ©n beszĂ©lt finn nyelvi dialektusban ĂrĂłdott. A finn közĂ©pkor (1200-1523 közt) idejĂ©n a legkorĂĄbban Ărt nyelvi emlĂ©kek mind svĂ©d, illetve latin nyelven ĂrĂłdtak. Maga a finn nyelvƱ irodalom kifejlĆdĂ©se Ă©s elterjedĂ©se a 16. szĂĄzadtĂłl kezdve indult el, miutĂĄn a finn lutherĂĄnus reformer Mikael Agricola pĂŒspök lefektette a finn nyelv ĂrĂĄsbeli alakjĂĄt. Ć fordĂtotta le 1548-ban finn nyelvre az ĂjszövetsĂ©g szövegĂ©t. MiutĂĄn az orszĂĄg a 19. szĂĄzad elejĂ©n az Orosz Birodalom rĂ©szĂ©vĂ© vĂĄlt, az oktatĂĄs terjedĂ©sĂ©vel Ă©s a nacionalizmus terjedĂ©sĂ©vel az Ă©rdeklĆdĂ©s közĂ©ppontjĂĄba kerĂŒlt a finn nyelvƱ nĂ©pköltĂ©szet Ă©s nĂ©pi irodalom, amelynek következtĂ©ben fellendĂŒlt a finn nyelvƱ irodalom terĂ©n vĂ©gzett aktivitĂĄs. A legtöbb mƱ amely ebben a korban ĂrĂłdott, az svĂ©d nyelvƱ volt, ĂĄm egyre emelkedett a finn nyelven szĂŒletett irodalmi mƱvek szĂĄma, melyek elsĆdlegesen az erĆs finn identitĂĄst voltak hivatottak tĂĄplĂĄlni. (LĂĄsd: .) A finn nĂ©pköltĂ©szet több ezer versĂ©t gyƱjtöttĂ©k össze a (azaz a Finn emberek Ćsi versei) cĂmƱ mƱbe. A finn nemzeti eposz, a Kalevala 1835-ben jelent meg. A finn nemzeti himnuszt 1848-ban Ărta Johan Ludvig Runeberg, melynek stĂlusĂĄra Ă©s tartalmĂĄra nagy hatĂĄssal volt Vörösmarty MihĂĄly SzĂłzata. Az elsĆ finn nyelven ĂrĂłdott regĂ©ny a volt (finnĂŒl: SeitsemĂ€n veljestĂ€), melyet 1870-ben Ărt Aleksis Kivi (1834â1872). Az 1919-ben megjelent cĂmƱ mƱ Frans Eemil SillanpÀÀ (1888â1964) tollĂĄbĂłl szĂŒletett meg, mely kĂ©sĆbb az irodalmi Nobel-dĂj nyertesĂ©vĂ© tette. SillenpÀÀ volt az elsĆ irodalmi Nobel-dĂjas finn ĂrĂł. A korszak mĂĄsik nagy nevƱ irodalmi mĂ©ltĂłsĂĄga az Ăszaki TanĂĄcs irodalmi-dĂjĂĄval kitĂŒntetett VĂ€inö Linna volt (1920. december 20.â 1992. ĂĄprilis 21.). TovĂĄbbi jelentĆs, vilĂĄgszerte ismert irodalmi mƱvek mĂ©g: Mika Waltari (1908â1979) Michael a finn Ă©s A szultĂĄn renegĂĄtja cĂmƱ mƱve. A finn költĂ©szet, kezdve Paavo Haavikko Ă©s munkĂĄssĂĄgĂĄval, a mĂșlt szĂĄzad közepĂ©n kezdĆdtek, melyek Thomas Stearns Eliot Ă©s Ezra Pound munkĂĄssĂĄgĂĄt Ă©s hangnemĂ©t adaptĂĄltĂĄk. A legismertebb finn költĆ Eino Leino. Timo Kustaa Mukka a finn irodalmi paletta elvadult fia. A 21. szĂĄzad kiemelkedĆ finn ĂrĂłi közĂ© tartozik: , valamint a sci-fi ĂrĂł Leena Krohn (Finlandia-dĂjat kapott 1992-ben), illetve Johanna Sinisalo (Finlandia-dĂjat kapott 2000-ben). (hu)
|
