dbo:abstract
|
- A fogalmak dolgok, tárgyak, szemĂ©lyek tulajdonságai, közöttĂĽk fennállĂł vĂ©lt vagy valĂłs kapcsolatok, összefĂĽggĂ©sek (reláciĂłk). A fogalmak, illetve ezek közti viszonyok a rendszeres vagy tudományos gondolkodás tárgyai. Fogalom tulajdonkĂ©ppen minden, amit állĂtani lehet. A fogalom maga máig filozĂłfiai viták kereszttĂĽzĂ©ben áll, ily mĂłdon nem tisztázott teljes mĂ©rtĂ©kig, hogy mit kell Ă©rtenĂĽnk alatta, Ă©rtelmezĂ©sĂ©re számos elmĂ©letet vázoltak fel. Vannak azonban a fogalmak működĂ©sĂ©t bizonyos határokon belĂĽl jĂłl leĂrĂł elmĂ©letek, melyek kikerĂĽltek a filozĂłfiai diskurzusbĂłl Ă©s hatĂ©kony alkalmazásra találtak a logika, a nyelvĂ©szet, az informatika Ă©s a deduktĂv tudományok terĂĽletĂ©n. Ilyenek az osztályelmĂ©let, a halmazelmĂ©let, a nyelvĂ©szeti Ă©s logikai szemantika.PĂ©ldák fogalmakra: „szeretet”, „háziállat”, „adás-vĂ©tel”, „gumicukor”, „a rĂłmai pápa”, „földön kĂvĂĽli civilizáció”, „hĂ©tfejű sárkány”, „A Magyar Köztársaság OrszággyűlĂ©se”, „hĹ‘mĂ©rsĂ©klet” A fogalmak elsĹ‘ osztályozását ArisztotelĂ©sz vĂ©gezte el, az Ĺ‘ munkássága rĂ©vĂ©n lĂ©trejött elmĂ©letet nevezzĂĽk klasszikus fogalomelmĂ©letnek (vagy archaikus kifejezĂ©ssel fogalomtannak). A kĂ©sĹ‘bbiekben Descartes, Locke, Hume, Leibniz majd Frege, Russell, Wittgenstein Ă©s mások foglalkoztak a fogalmak termĂ©szetĂ©vel. Ma is Ăşj, tartalmas elmĂ©letekkel állnak elĹ‘ Hilary Putnam, Jerry Fodor Ă©s mĂ©g sokan mások. (hu)
- A fogalmak dolgok, tárgyak, szemĂ©lyek tulajdonságai, közöttĂĽk fennállĂł vĂ©lt vagy valĂłs kapcsolatok, összefĂĽggĂ©sek (reláciĂłk). A fogalmak, illetve ezek közti viszonyok a rendszeres vagy tudományos gondolkodás tárgyai. Fogalom tulajdonkĂ©ppen minden, amit állĂtani lehet. A fogalom maga máig filozĂłfiai viták kereszttĂĽzĂ©ben áll, ily mĂłdon nem tisztázott teljes mĂ©rtĂ©kig, hogy mit kell Ă©rtenĂĽnk alatta, Ă©rtelmezĂ©sĂ©re számos elmĂ©letet vázoltak fel. Vannak azonban a fogalmak működĂ©sĂ©t bizonyos határokon belĂĽl jĂłl leĂrĂł elmĂ©letek, melyek kikerĂĽltek a filozĂłfiai diskurzusbĂłl Ă©s hatĂ©kony alkalmazásra találtak a logika, a nyelvĂ©szet, az informatika Ă©s a deduktĂv tudományok terĂĽletĂ©n. Ilyenek az osztályelmĂ©let, a halmazelmĂ©let, a nyelvĂ©szeti Ă©s logikai szemantika.PĂ©ldák fogalmakra: „szeretet”, „háziállat”, „adás-vĂ©tel”, „gumicukor”, „a rĂłmai pápa”, „földön kĂvĂĽli civilizáció”, „hĂ©tfejű sárkány”, „A Magyar Köztársaság OrszággyűlĂ©se”, „hĹ‘mĂ©rsĂ©klet” A fogalmak elsĹ‘ osztályozását ArisztotelĂ©sz vĂ©gezte el, az Ĺ‘ munkássága rĂ©vĂ©n lĂ©trejött elmĂ©letet nevezzĂĽk klasszikus fogalomelmĂ©letnek (vagy archaikus kifejezĂ©ssel fogalomtannak). A kĂ©sĹ‘bbiekben Descartes, Locke, Hume, Leibniz majd Frege, Russell, Wittgenstein Ă©s mások foglalkoztak a fogalmak termĂ©szetĂ©vel. Ma is Ăşj, tartalmas elmĂ©letekkel állnak elĹ‘ Hilary Putnam, Jerry Fodor Ă©s mĂ©g sokan mások. (hu)
|
rdfs:comment
|
- A fogalmak dolgok, tárgyak, szemĂ©lyek tulajdonságai, közöttĂĽk fennállĂł vĂ©lt vagy valĂłs kapcsolatok, összefĂĽggĂ©sek (reláciĂłk). A fogalmak, illetve ezek közti viszonyok a rendszeres vagy tudományos gondolkodás tárgyai. Fogalom tulajdonkĂ©ppen minden, amit állĂtani lehet. A fogalom maga máig filozĂłfiai viták kereszttĂĽzĂ©ben áll, ily mĂłdon nem tisztázott teljes mĂ©rtĂ©kig, hogy mit kell Ă©rtenĂĽnk alatta, Ă©rtelmezĂ©sĂ©re számos elmĂ©letet vázoltak fel. Vannak azonban a fogalmak működĂ©sĂ©t bizonyos határokon belĂĽl jĂłl leĂrĂł elmĂ©letek, melyek kikerĂĽltek a filozĂłfiai diskurzusbĂłl Ă©s hatĂ©kony alkalmazásra találtak a logika, a nyelvĂ©szet, az informatika Ă©s a deduktĂv tudományok terĂĽletĂ©n. Ilyenek az osztályelmĂ©let, a halmazelmĂ©let, a nyelvĂ©szeti Ă©s logikai szemantika.PĂ©ldák fogalmakra: (hu)
- A fogalmak dolgok, tárgyak, szemĂ©lyek tulajdonságai, közöttĂĽk fennállĂł vĂ©lt vagy valĂłs kapcsolatok, összefĂĽggĂ©sek (reláciĂłk). A fogalmak, illetve ezek közti viszonyok a rendszeres vagy tudományos gondolkodás tárgyai. Fogalom tulajdonkĂ©ppen minden, amit állĂtani lehet. A fogalom maga máig filozĂłfiai viták kereszttĂĽzĂ©ben áll, ily mĂłdon nem tisztázott teljes mĂ©rtĂ©kig, hogy mit kell Ă©rtenĂĽnk alatta, Ă©rtelmezĂ©sĂ©re számos elmĂ©letet vázoltak fel. Vannak azonban a fogalmak működĂ©sĂ©t bizonyos határokon belĂĽl jĂłl leĂrĂł elmĂ©letek, melyek kikerĂĽltek a filozĂłfiai diskurzusbĂłl Ă©s hatĂ©kony alkalmazásra találtak a logika, a nyelvĂ©szet, az informatika Ă©s a deduktĂv tudományok terĂĽletĂ©n. Ilyenek az osztályelmĂ©let, a halmazelmĂ©let, a nyelvĂ©szeti Ă©s logikai szemantika.PĂ©ldák fogalmakra: (hu)
|