A japán Gutai csoport már 1955-ben happeningeket készített. Jóllehet nem szokás megemlékezni róla, mivel a happening sajátosan amerikai jelenségnek számít, az első igazi happeningeket mégis Oszakában rendezték – hacsak nem tekintjük afféle happening „avant la lettre”-nek azt az előadást, mely 1952-ben Cage-et, Cunningham-et és Rauschenberget a -ban összehozta.Tehát Osakában már 1955-től fogva szervezte ezt a műfajt a Gutai csoport, akik eleinte egy elhagyott raktárt béreltek a városon kívül, majd utóbb bárhol készek voltak előadást tartani, akár az erdőben, akár egy színpadon. Származásukból fakadóan sokat merítettek a tradicionális harcművészetekből, a zen buddhizmusból. Happeningjeikben sokszor a fizikai tűrőképesség határaira tevődik a hangsúly. Vezetőjük volt. Kezdetben a festmény fog

Property Value
dbo:abstract
  • A japán Gutai csoport már 1955-ben happeningeket készített. Jóllehet nem szokás megemlékezni róla, mivel a happening sajátosan amerikai jelenségnek számít, az első igazi happeningeket mégis Oszakában rendezték – hacsak nem tekintjük afféle happening „avant la lettre”-nek azt az előadást, mely 1952-ben Cage-et, Cunningham-et és Rauschenberget a -ban összehozta.Tehát Osakában már 1955-től fogva szervezte ezt a műfajt a Gutai csoport, akik eleinte egy elhagyott raktárt béreltek a városon kívül, majd utóbb bárhol készek voltak előadást tartani, akár az erdőben, akár egy színpadon. Származásukból fakadóan sokat merítettek a tradicionális harcművészetekből, a zen buddhizmusból. Happeningjeikben sokszor a fizikai tűrőképesség határaira tevődik a hangsúly. Vezetőjük volt. Kezdetben a festmény fogalmával foglalkoztak, agresszív akciókban megjelenítve. Saburo Murakami * 1956-os happening: Egymás után felfeszített papír-téglalapokon halad át a művész. A hagyományos sík élettel való feltöltése ez. Akira Karayama * Hosszú festmény: -hoz hasonló festményt hozott létre. Egy hosszú papíron végiggyalogolt, fehér lábnyomokat hagyva. Shozo Shimamoto * Festmény készítése festék dobálásával: A különböző elemek színeivel hoz létre festményt. Kazou Shiraga * A sár kihívása: (1955) Szobrot hoz létre saját testével. A test mozgása egyszerre témája és forrása is a műnek. A művész harcol a sárral, elmerül az anyagban. * Fagerendák gúlában: A művész félmeztelenül állt a fagerendák közé és úgy kellett kiütni a gerendákat, hogy azok ne csapják agyon őt. A váratlanság beépítése veszélyhelyzetet idézett elő. (hu)
  • <api batchcomplete="">A japán Gutai csoport már 1955-ben happeningeket készített. Jóllehet nem szokás megemlékezni róla, mivel a happening sajátosan amerikai jelenségnek számít, az első igazi happeningeket mégis Oszakn rendezték – hacsak nem tekintjük afféle happening 𠇪vant la lettre”-nek azt az el𕆭ást, mely 1952-ben Cage-et, Cunningham-et és Rauschenberget a Black Mountain College-ban összehozta.Tehát Osakn már 1955-től fogva szervezte ezt a m𗇺jt a Gutai csoport, akik eleinte egy elhagyott raktárt béreltek a városon kívül, majd ut bárhol készek voltak el𕆭ást tartani, akár az erd𕆾n, akár egy színpadon. Származásukból fakad༺n sokat merítettek a tradicionális harcművészetekből, a zen buddhizmusból. Happeningjeikben sokszor a fizikai tűrőképesség határaira tevᔝik a hangsúly. Vezetőjük Izo Yosihara volt. Kezdetben a festmény fogalmával foglalkoztak, agresszív akciókban megjelenítve.Saburo Murakami1956-os happening: Egymás után felfeszített papír-téglalapokon halad át a művész. A hagyományos sík élettel való feltöltése ez.Akira KarayamaHosszú festmény: Manzoni-hoz hasonló festményt hozott létre. Egy hosszú papíron végiggyalogolt, fehér lปnyomokat hagyva.Shozo ShimamotoFestmény készítése festék dobálásával: A különböző elemek színeivel hoz létre festményt.Kazou ShiragaA sár kihívása: (1955) Szobrot hoz létre saját testével. A test mozgása egyszerre témája és forrása is a műnek. A művész harcol a sárral, elmerül az anyagban.Fagerendák gúln: A művész félmeztelenül állt a fagerendák közé és úgy kellett kiütni a gerendákat, hogy azok ne csapják agyon őt. A váratlanság beépítése veszélyhelyzetet idézett elő. (hu)
  • <api batchcomplete="">A japán Gutai csoport már 1955-ben happeningeket készített. Jóllehet nem szokás megemlékezni róla, mivel a happening sajátosan amerikai jelenségnek számít, az első igazi happeningeket mégis Oszakában rendezték – hacsak nem tekintjük afféle happening „avant la lettre”-nek azt az előadást, mely 1952-ben Cage-et, Cunningham-et és Rauschenberget a Black Mountain College-ban összehozta.Tehát Osakában már 1955-től fogva szervezte ezt a műfajt a Gutai csoport, akik eleinte egy elhagyott raktárt béreltek a városon kívül, majd utóbb bárhol készek voltak előadást tartani, akár az erdőben, akár egy színpadon. Származásukból fakadóan sokat merítettek a tradicionális harcművészetekből, a zen buddhizmusból. Happeningjeikben sokszor a fizikai tűrőképesség határaira tevődik a hangsúly. Vezetőjük Izo Yosihara volt. Kezdetben a festmény fogalmával foglalkoztak, agresszív akciókban megjelenítve.Saburo Murakami1956-os happening: Egymás után felfeszített papír-téglalapokon halad át a művész. A hagyományos sík élettel való feltöltése ez.Akira KarayamaHosszú festmény: Manzoni-hoz hasonló festményt hozott létre. Egy hosszú papíron végiggyalogolt, fehér lábnyomokat hagyva.Shozo ShimamotoFestmény készítése festék dobálásával: A különböző elemek színeivel hoz létre festményt.Kazou ShiragaA sár kihívása: (1955) Szobrot hoz létre saját testével. A test mozgása egyszerre témája és forrása is a műnek. A művész harcol a sárral, elmerül az anyagban.Fagerendák gúlában: A művész félmeztelenül állt a fagerendák közé és úgy kellett kiütni a gerendákat, hogy azok ne csapják agyon őt. A váratlanság beépítése veszélyhelyzetet idézett elő. (hu)
  • A japán Gutai csoport már 1955-ben happeningeket készített. Jóllehet nem szokás megemlékezni róla, mivel a happening sajátosan amerikai jelenségnek számít, az első igazi happeningeket mégis Oszakában rendezték – hacsak nem tekintjük afféle happening „avant la lettre”-nek azt az előadást, mely 1952-ben Cage-et, Cunningham-et és Rauschenberget a -ban összehozta.Tehát Osakában már 1955-től fogva szervezte ezt a műfajt a Gutai csoport, akik eleinte egy elhagyott raktárt béreltek a városon kívül, majd utóbb bárhol készek voltak előadást tartani, akár az erdőben, akár egy színpadon. Származásukból fakadóan sokat merítettek a tradicionális harcművészetekből, a zen buddhizmusból. Happeningjeikben sokszor a fizikai tűrőképesség határaira tevődik a hangsúly. Vezetőjük volt. Kezdetben a festmény fogalmával foglalkoztak, agresszív akciókban megjelenítve. Saburo Murakami * 1956-os happening: Egymás után felfeszített papír-téglalapokon halad át a művész. A hagyományos sík élettel való feltöltése ez. Akira Karayama * Hosszú festmény: -hoz hasonló festményt hozott létre. Egy hosszú papíron végiggyalogolt, fehér lábnyomokat hagyva. Shozo Shimamoto * Festmény készítése festék dobálásával: A különböző elemek színeivel hoz létre festményt. Kazou Shiraga * A sár kihívása: (1955) Szobrot hoz létre saját testével. A test mozgása egyszerre témája és forrása is a műnek. A művész harcol a sárral, elmerül az anyagban. * Fagerendák gúlában: A művész félmeztelenül állt a fagerendák közé és úgy kellett kiütni a gerendákat, hogy azok ne csapják agyon őt. A váratlanság beépítése veszélyhelyzetet idézett elő. (hu)
  • <api batchcomplete="">A japán Gutai csoport már 1955-ben happeningeket készített. Jóllehet nem szokás megemlékezni róla, mivel a happening sajátosan amerikai jelenségnek számít, az első igazi happeningeket mégis Oszakn rendezték – hacsak nem tekintjük afféle happening 𠇪vant la lettre”-nek azt az el𕆭ást, mely 1952-ben Cage-et, Cunningham-et és Rauschenberget a Black Mountain College-ban összehozta.Tehát Osakn már 1955-től fogva szervezte ezt a m𗇺jt a Gutai csoport, akik eleinte egy elhagyott raktárt béreltek a városon kívül, majd ut bárhol készek voltak el𕆭ást tartani, akár az erd𕆾n, akár egy színpadon. Származásukból fakad༺n sokat merítettek a tradicionális harcművészetekből, a zen buddhizmusból. Happeningjeikben sokszor a fizikai tűrőképesség határaira tevᔝik a hangsúly. Vezetőjük Izo Yosihara volt. Kezdetben a festmény fogalmával foglalkoztak, agresszív akciókban megjelenítve.Saburo Murakami1956-os happening: Egymás után felfeszített papír-téglalapokon halad át a művész. A hagyományos sík élettel való feltöltése ez.Akira KarayamaHosszú festmény: Manzoni-hoz hasonló festményt hozott létre. Egy hosszú papíron végiggyalogolt, fehér lปnyomokat hagyva.Shozo ShimamotoFestmény készítése festék dobálásával: A különböző elemek színeivel hoz létre festményt.Kazou ShiragaA sár kihívása: (1955) Szobrot hoz létre saját testével. A test mozgása egyszerre témája és forrása is a műnek. A művész harcol a sárral, elmerül az anyagban.Fagerendák gúln: A művész félmeztelenül állt a fagerendák közé és úgy kellett kiütni a gerendákat, hogy azok ne csapják agyon őt. A váratlanság beépítése veszélyhelyzetet idézett elő. (hu)
  • <api batchcomplete="">A japán Gutai csoport már 1955-ben happeningeket készített. Jóllehet nem szokás megemlékezni róla, mivel a happening sajátosan amerikai jelenségnek számít, az első igazi happeningeket mégis Oszakában rendezték – hacsak nem tekintjük afféle happening „avant la lettre”-nek azt az előadást, mely 1952-ben Cage-et, Cunningham-et és Rauschenberget a Black Mountain College-ban összehozta.Tehát Osakában már 1955-től fogva szervezte ezt a műfajt a Gutai csoport, akik eleinte egy elhagyott raktárt béreltek a városon kívül, majd utóbb bárhol készek voltak előadást tartani, akár az erdőben, akár egy színpadon. Származásukból fakadóan sokat merítettek a tradicionális harcművészetekből, a zen buddhizmusból. Happeningjeikben sokszor a fizikai tűrőképesség határaira tevődik a hangsúly. Vezetőjük Izo Yosihara volt. Kezdetben a festmény fogalmával foglalkoztak, agresszív akciókban megjelenítve.Saburo Murakami1956-os happening: Egymás után felfeszített papír-téglalapokon halad át a művész. A hagyományos sík élettel való feltöltése ez.Akira KarayamaHosszú festmény: Manzoni-hoz hasonló festményt hozott létre. Egy hosszú papíron végiggyalogolt, fehér lábnyomokat hagyva.Shozo ShimamotoFestmény készítése festék dobálásával: A különböző elemek színeivel hoz létre festményt.Kazou ShiragaA sár kihívása: (1955) Szobrot hoz létre saját testével. A test mozgása egyszerre témája és forrása is a műnek. A művész harcol a sárral, elmerül az anyagban.Fagerendák gúlában: A művész félmeztelenül állt a fagerendák közé és úgy kellett kiütni a gerendákat, hogy azok ne csapják agyon őt. A váratlanság beépítése veszélyhelyzetet idézett elő. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 164812 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 2123 (xsd:nonNegativeInteger)
  • 2140 (xsd:nonNegativeInteger)
  • 2141 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 19375336 (xsd:integer)
  • 25310654 (xsd:integer)
  • 26254371 (xsd:integer)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdfs:comment
  • A japán Gutai csoport már 1955-ben happeningeket készített. Jóllehet nem szokás megemlékezni róla, mivel a happening sajátosan amerikai jelenségnek számít, az első igazi happeningeket mégis Oszakában rendezték – hacsak nem tekintjük afféle happening „avant la lettre”-nek azt az előadást, mely 1952-ben Cage-et, Cunningham-et és Rauschenberget a -ban összehozta.Tehát Osakában már 1955-től fogva szervezte ezt a műfajt a Gutai csoport, akik eleinte egy elhagyott raktárt béreltek a városon kívül, majd utóbb bárhol készek voltak előadást tartani, akár az erdőben, akár egy színpadon. Származásukból fakadóan sokat merítettek a tradicionális harcművészetekből, a zen buddhizmusból. Happeningjeikben sokszor a fizikai tűrőképesség határaira tevődik a hangsúly. Vezetőjük volt. Kezdetben a festmény fog (hu)
  • <api batchcomplete="">A japán Gutai csoport már 1955-ben happeningeket készített. (hu)
  • A japán Gutai csoport már 1955-ben happeningeket készített. Jóllehet nem szokás megemlékezni róla, mivel a happening sajátosan amerikai jelenségnek számít, az első igazi happeningeket mégis Oszakában rendezték – hacsak nem tekintjük afféle happening „avant la lettre”-nek azt az előadást, mely 1952-ben Cage-et, Cunningham-et és Rauschenberget a -ban összehozta.Tehát Osakában már 1955-től fogva szervezte ezt a műfajt a Gutai csoport, akik eleinte egy elhagyott raktárt béreltek a városon kívül, majd utóbb bárhol készek voltak előadást tartani, akár az erdőben, akár egy színpadon. Származásukból fakadóan sokat merítettek a tradicionális harcművészetekből, a zen buddhizmusból. Happeningjeikben sokszor a fizikai tűrőképesség határaira tevődik a hangsúly. Vezetőjük volt. Kezdetben a festmény fog (hu)
  • <api batchcomplete="">A japán Gutai csoport már 1955-ben happeningeket készített. (hu)
rdfs:label
  • Gutai csoport (hu)
  • Gutai csoport (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:wikiPageRedirects of
is foaf:primaryTopic of