| dbo:abstract
|
- A gyémántok leggyakrabban másodlagos lelőhelyeken, azon belül is inkább folyami üledékekben fordulnak elő, ahová az eredeti kőzet elmállása után kerülnek. Az első gyémántokat az i. e. 9 században találták meg a mai India területén, mely egészen a 18. század közepéig a világ egyetlen gyémánt lelőhelye volt. A 18. században Brazíliában is megtalálták az első gyémántokat és rövid időn belül a dél-amerikai ország vált a világ első számú gyémánttermelőjévé. Dél-Afrikában az 1870-es években indult meg a bányászat, miután felfedezték a gyémántban gazdag kimberlit és tartalmú kürtőket. Napjainkban a világ gyémánttermelésének legnagyobb részét Oroszország adja, főleg a szibériai bányái révén. Ausztráliából évente 42 tonna gyémánt származik (itt vannak a leggazdagabb gyémántlelőhelyek). További jelentős gyémántbányászat folyik Kanadában, Zimbabweban és Angolában is. (hu)
- A gyémántok leggyakrabban másodlagos lelőhelyeken, azon belül is inkább folyami üledékekben fordulnak elő, ahová az eredeti kőzet elmállása után kerülnek. Az első gyémántokat az i. e. 9 században találták meg a mai India területén, mely egészen a 18. század közepéig a világ egyetlen gyémánt lelőhelye volt. A 18. században Brazíliában is megtalálták az első gyémántokat és rövid időn belül a dél-amerikai ország vált a világ első számú gyémánttermelőjévé. Dél-Afrikában az 1870-es években indult meg a bányászat, miután felfedezték a gyémántban gazdag kimberlit és tartalmú kürtőket. Napjainkban a világ gyémánttermelésének legnagyobb részét Oroszország adja, főleg a szibériai bányái révén. Ausztráliából évente 42 tonna gyémánt származik (itt vannak a leggazdagabb gyémántlelőhelyek). További jelentős gyémántbányászat folyik Kanadában, Zimbabweban és Angolában is. (hu)
|
