| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A harmadik keresztes hadjárat (1189–1192) a nyugati kereszténység három leghatalmasabb államának (Anjou Anglia, Capeting Franciaország, Német-római Birodalom) kísérlete volt a Szentföld visszahódítására a Jeruzsálemi Királyság hadseregének megsemmisülése és a főváros eleste után (1187). A próbálkozás részben sikerült, mivel bevettek két fontos várost, Akkót és Jaffát, és Szaladin ajjúbida szultán sok korábbi győzelmét visszájára fordították, magát Jeruzsálemet azonban nem tudták elfoglalni, márpedig ez lett volna a hadjárat legfőbb politikai és vallási célja. A második keresztes hadjárat (1147–1149) kudarca után a zengida dinasztia uralkodott az egyesített Szírián, és harcban állt a fátimida Egyiptom kalifáival. Végül Szaladinnak sikerült uralma alá vonni mind Egyiptomot, mind Szíriát, megnövekedett politikai és katonai erejével 1187-ben diadalmaskodott a keresztes államok felett, és megszállta Jeruzsálemet. II. Henrik angol és II. Fülöp francia király viszálykodásuknak véget vetve új keresztes hadjáratra szánta el magát. Henrik 1189. július 6-án bekövetkezett halála után az angol korona fiára, Oroszlánszívű Richárdra szállt, és az angol keresztes kontingens irányítása is az ő kezébe került. Barbarossa Frigyes, az idős német császár is engedett a fegyverbe hívásnak, és nagy létszámú hadsereget vezetett át a Balkánon és Anatólián. A rúmi szeldzsuk szultanátus felett aratott győzelmek után azonban 1190. június 10-én belefulladt egy folyóba, és nem érhetett el a Szentföldre. Halála nagy elkeseredést váltott ki a német keresztesek között, a legtöbbjük visszafordult, és hazament. Miután az egyesült keresztes had kiverte a muszlimokat Akkóból, Fülöp – akárcsak a megmaradt német kontingens parancsnoka, V. Lipót osztrák herceg – 1191 augusztusában elhagyta a Szentföldet. 1192. szeptember 2-án Richárd és Szaladin megkötötte a jaffai egyezményt, amelynek értelmében Jeruzsálem muszlim fennhatóság alatt maradt, de fegyvertelen keresztény zarándokok és kereskedők szabadon látogathatták a várost. Richárd 1192. október 9-én utazott el Palesztinából. A harmadik keresztes hadjárat részsikerei lehetővé tették, hogy Cipruson és a szíriai partvidéken továbbra is keresztény államalakulatok működjenek. Jeruzsálem elfoglalásának kudarca váltotta ki a negyedik keresztes hadjáratot (1202–1204), ám az európaiaknak csupán a hatodik keresztes hadjárat során, 1229-ben sikerült rövid időre visszanyerni a fennhatóságot a főváros felett. (hu)
- A harmadik keresztes hadjárat (1189–1192) a nyugati kereszténység három leghatalmasabb államának (Anjou Anglia, Capeting Franciaország, Német-római Birodalom) kísérlete volt a Szentföld visszahódítására a Jeruzsálemi Királyság hadseregének megsemmisülése és a főváros eleste után (1187). A próbálkozás részben sikerült, mivel bevettek két fontos várost, Akkót és Jaffát, és Szaladin ajjúbida szultán sok korábbi győzelmét visszájára fordították, magát Jeruzsálemet azonban nem tudták elfoglalni, márpedig ez lett volna a hadjárat legfőbb politikai és vallási célja. A második keresztes hadjárat (1147–1149) kudarca után a zengida dinasztia uralkodott az egyesített Szírián, és harcban állt a fátimida Egyiptom kalifáival. Végül Szaladinnak sikerült uralma alá vonni mind Egyiptomot, mind Szíriát, megnövekedett politikai és katonai erejével 1187-ben diadalmaskodott a keresztes államok felett, és megszállta Jeruzsálemet. II. Henrik angol és II. Fülöp francia király viszálykodásuknak véget vetve új keresztes hadjáratra szánta el magát. Henrik 1189. július 6-án bekövetkezett halála után az angol korona fiára, Oroszlánszívű Richárdra szállt, és az angol keresztes kontingens irányítása is az ő kezébe került. Barbarossa Frigyes, az idős német császár is engedett a fegyverbe hívásnak, és nagy létszámú hadsereget vezetett át a Balkánon és Anatólián. A rúmi szeldzsuk szultanátus felett aratott győzelmek után azonban 1190. június 10-én belefulladt egy folyóba, és nem érhetett el a Szentföldre. Halála nagy elkeseredést váltott ki a német keresztesek között, a legtöbbjük visszafordult, és hazament. Miután az egyesült keresztes had kiverte a muszlimokat Akkóból, Fülöp – akárcsak a megmaradt német kontingens parancsnoka, V. Lipót osztrák herceg – 1191 augusztusában elhagyta a Szentföldet. 1192. szeptember 2-án Richárd és Szaladin megkötötte a jaffai egyezményt, amelynek értelmében Jeruzsálem muszlim fennhatóság alatt maradt, de fegyvertelen keresztény zarándokok és kereskedők szabadon látogathatták a várost. Richárd 1192. október 9-én utazott el Palesztinából. A harmadik keresztes hadjárat részsikerei lehetővé tették, hogy Cipruson és a szíriai partvidéken továbbra is keresztény államalakulatok működjenek. Jeruzsálem elfoglalásának kudarca váltotta ki a negyedik keresztes hadjáratot (1202–1204), ám az európaiaknak csupán a hatodik keresztes hadjárat során, 1229-ben sikerült rövid időre visszanyerni a fennhatóságot a főváros felett. (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 47660 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:cím
|
- A keresztes háborúk arab szemmel (hu)
- A keresztes háborúk története (hu)
- Richard I (hu)
- The Crusades. A History. Third Edition (hu)
- The Crusades: The War for the Holy Land (hu)
- The Life and Legend of the Sultan Saladin (hu)
- Magyarország és a keresztes hadjáratok a 12–13. században (hu)
- God's War: A New History of the Crusades (hu)
- The Crusader States (hu)
- The Crusades. Second Edition (hu)
- The Crusade of Richard I. 1189-92: Extracts from the Itinerarium Ricardi, Bohâdin, Ernoul, Roger of Howden, Richard of Devizes, Rigord, Ibn Alathîr, Li Livres, Eracles, Etc (hu)
- The Conquest of Jerusalem and the Third Crusade: Sources in Translation (hu)
- The Kingdom of Cyprus and and the Crusades 1191–1374 (hu)
- The Crusade of Frederick Barbarossa: The History of the Expedition of the Emperor Frederick and Related Texts (hu)
- A keresztes háborúk és Magyarország II. rész (hu)
- Esztergomi érsekek 1001–2003 (hu)
- Frederick Barbarossa: The Prince and the Myth (hu)
- Itinerary of Richard I and others to the Holy Land (hu)
- O City of Byzantium. Annals of Niketas Choniates (hu)
- The Siege of Acre, 1189–1191 (hu)
- God's Wolf. The Life of the Most Notorious of All Crusaders, Reynald de Chatillon (hu)
- God's Armies. Crusade and Jihad: Origins, History, Aftermath (hu)
- A keresztes háborúk arab szemmel (hu)
- A keresztes háborúk története (hu)
- Richard I (hu)
- The Crusades. A History. Third Edition (hu)
- The Crusades: The War for the Holy Land (hu)
- The Life and Legend of the Sultan Saladin (hu)
- Magyarország és a keresztes hadjáratok a 12–13. században (hu)
- God's War: A New History of the Crusades (hu)
- The Crusader States (hu)
- The Crusades. Second Edition (hu)
- The Crusade of Richard I. 1189-92: Extracts from the Itinerarium Ricardi, Bohâdin, Ernoul, Roger of Howden, Richard of Devizes, Rigord, Ibn Alathîr, Li Livres, Eracles, Etc (hu)
- The Conquest of Jerusalem and the Third Crusade: Sources in Translation (hu)
- The Kingdom of Cyprus and and the Crusades 1191–1374 (hu)
- The Crusade of Frederick Barbarossa: The History of the Expedition of the Emperor Frederick and Related Texts (hu)
- A keresztes háborúk és Magyarország II. rész (hu)
- Esztergomi érsekek 1001–2003 (hu)
- Frederick Barbarossa: The Prince and the Myth (hu)
- Itinerary of Richard I and others to the Holy Land (hu)
- O City of Byzantium. Annals of Niketas Choniates (hu)
- The Siege of Acre, 1189–1191 (hu)
- God's Wolf. The Life of the Most Notorious of All Crusaders, Reynald de Chatillon (hu)
- God's Armies. Crusade and Jihad: Origins, History, Aftermath (hu)
|
| prop-hu:dátum
| |
| prop-hu:eredmény
|
- eldöntetlen (hu)
- eldöntetlen (hu)
|
| prop-hu:hely
|
- Budapest (hu)
- Detroit (hu)
- London (hu)
- New York (hu)
- Oxford (hu)
- Cambridge (hu)
- New Haven (hu)
- Cambridge, Ontario (hu)
- Farnham (hu)
- Budapest (hu)
- Detroit (hu)
- London (hu)
- New York (hu)
- Oxford (hu)
- Cambridge (hu)
- New Haven (hu)
- Cambridge, Ontario (hu)
- Farnham (hu)
|
| prop-hu:helyszín
| |
| prop-hu:isbn
| |
| prop-hu:kiadó
|
- Európa (hu)
- Oxford University Press (hu)
- Penguin Books (hu)
- Cambridge University Press (hu)
- Routledge (hu)
- Simon & Schuster (hu)
- Vintage (hu)
- Yale University Press (hu)
- Kossuth (hu)
- Bloomsbury Publishing (hu)
- Osiris (hu)
- Szent István Társulat (hu)
- Atlantic Books (hu)
- Wayne State University Press (hu)
- David Nutt (hu)
- Ashgate Publishing (hu)
- In parentheses Publications Medieval Latin Series (hu)
- Pegasus Books (hu)
- Európa (hu)
- Oxford University Press (hu)
- Penguin Books (hu)
- Cambridge University Press (hu)
- Routledge (hu)
- Simon & Schuster (hu)
- Vintage (hu)
- Yale University Press (hu)
- Kossuth (hu)
- Bloomsbury Publishing (hu)
- Osiris (hu)
- Szent István Társulat (hu)
- Atlantic Books (hu)
- Wayne State University Press (hu)
- David Nutt (hu)
- Ashgate Publishing (hu)
- In parentheses Publications Medieval Latin Series (hu)
- Pegasus Books (hu)
|
| prop-hu:konfliktus
|
- Harmadik keresztes hadjárat (hu)
- Harmadik keresztes hadjárat (hu)
|
| prop-hu:kontextus
| |
| prop-hu:kép
|
- Siege_of_Acre.jpg (hu)
- Siege_of_Acre.jpg (hu)
|
| prop-hu:képfelirat
|
- Akkó ostroma (hu)
- Akkó ostroma (hu)
|
| prop-hu:közreműködők
|
- szerk. Veszprémy László, ford. Bánki Vera és Nagy Mónika Zsuzsanna (hu)
- ford. Jólesz László, szerk. Kulcsár Zsuzsanna (hu)
- szerk. Veszprémy László, ford. Bánki Vera és Nagy Mónika Zsuzsanna (hu)
- ford. Jólesz László, szerk. Kulcsár Zsuzsanna (hu)
|
| prop-hu:ok
|
- Jeruzsálem eleste (hu)
- Jeruzsálem eleste (hu)
|
| prop-hu:parancsnok
| |
| prop-hu:periodika
|
- Hadtörténelmi Közlemények (hu)
- Századok (hu)
- Hadtörténelmi Közlemények (hu)
- Századok (hu)
|
| prop-hu:szerző
|
- Maalouf, Amin (hu)
- Riley-Smith, Jonathan (hu)
- Zöllner, Walter (hu)
- ismeretlen (hu)
- Steven Runciman (hu)
- Asbridge, Thomas (hu)
- Gillingham, John (hu)
- Phillips, Jonathan (hu)
- Sweeney, James Ross (hu)
- Barber, Malcolm (hu)
- Mayer, H. E. (hu)
- Tyerman, Christopher (hu)
- Archer, Thomas Andrew, ed. (hu)
- Borosy András (hu)
- Edbury, Peter W. (hu)
- Beke Margit (hu)
- Freed, John (hu)
- Hosler, John D. (hu)
- Lambert, Malcolm (hu)
- Lee, Jeffrey (hu)
- Loud, G. A. (hu)
- Magoulias, Harry J., szerk. (hu)
- Maalouf, Amin (hu)
- Riley-Smith, Jonathan (hu)
- Zöllner, Walter (hu)
- ismeretlen (hu)
- Steven Runciman (hu)
- Asbridge, Thomas (hu)
- Gillingham, John (hu)
- Phillips, Jonathan (hu)
- Sweeney, James Ross (hu)
- Barber, Malcolm (hu)
- Mayer, H. E. (hu)
- Tyerman, Christopher (hu)
- Archer, Thomas Andrew, ed. (hu)
- Borosy András (hu)
- Edbury, Peter W. (hu)
- Beke Margit (hu)
- Freed, John (hu)
- Hosler, John D. (hu)
- Lambert, Malcolm (hu)
- Lee, Jeffrey (hu)
- Loud, G. A. (hu)
- Magoulias, Harry J., szerk. (hu)
|
| prop-hu:szám
|
- 1 (xsd:integer)
- 2 (xsd:integer)
|
| prop-hu:támadó
| |
| prop-hu:url
| |
| prop-hu:védekező
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:év
|
- 1900 (xsd:integer)
- 1980 (xsd:integer)
- 1984 (xsd:integer)
- 1990 (xsd:integer)
- 1991 (xsd:integer)
- 1996 (xsd:integer)
- 1999 (xsd:integer)
- 2001 (xsd:integer)
- 2002 (xsd:integer)
- 2003 (xsd:integer)
- 2007 (xsd:integer)
- 2010 (xsd:integer)
- 2012 (xsd:integer)
- 2014 (xsd:integer)
- 2016 (xsd:integer)
- 2018 (xsd:integer)
- 2020 (xsd:integer)
|
| prop-hu:évfolyam
|
- 109 (xsd:integer)
- 118 (xsd:integer)
|
| dct:subject
| |
| rdfs:label
|
- Harmadik keresztes hadjárat (hu)
- Harmadik keresztes hadjárat (hu)
|
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is prop-hu:konfliktus
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
