| dbo:abstract
|
- A közösségi szoftverek web-alapú szoftver programok, amelyek lehetÅ‘vé teszik a felhasználói interaktivitást, egy meghatározó adatbázis-motorra támaszkodva az emberek közötti virtuális kapcsolatot és együttműködést segÃtik elÅ‘. Az internetes közösségi hálózatok alapjai a közösségi szoftverek. Ezen szoftverek minden felhasználója megoszthatja, közszemlére teheti saját adatait, s Å‘ is hozzáférhet a többi felhasználó által feltöltött információkhoz. Az ilyen, számÃtógépen keresztüli kommunikációnál különbözÅ‘ tÃpusú adatokról beszélhetünk: üzenet, e-mail, chat, voice chat, képek, audio, video, fájlmegosztás stb. SegÃtségükkel az azonos érdeklÅ‘dési körű emberek online kapcsolatba léphetnek egymással, tehát közösségalakÃtó szerepük van. Manapság egyre népszerűbbek a közösségi oldalak, mint a MySpace, a Facebook, az iwiw vagy a média-oldalak mint a Flickr (kép) és YouTube (video-tár), illetve a kereskedelmi oldalak, mint az Amazon webes áruház és az E-bay. Ezeknek az oldalaknak az alapjai a közösségi szoftverek. A legtöbb közösségi szoftver a közösség által fejleszthetÅ‘, alakÃtható szoftver, a felhasználók által különbözÅ‘, a szoftverhez illeszkedÅ‘ alkalmazások, segédprogramok fejleszthetÅ‘ek hozzá (például a Facebookban a felhasználók által létrehozott játékok), adatok, média fájlok tölthetÅ‘ek fel rájuk és különbözÅ‘ szolgáltatásokat nyújtanak. Közösségi jelzÅ‘vel illethetünk korábbi alkalmazásokat is, például az adott témakör köré csoportosulók levelezÅ‘listái, vagy a Usenet – aszinkron vitafórum, eszmecserék hÃrcsoportonkénti gyűjtÅ‘helye. Legtöbbször azonban a kifejezést a blogokra és wikikre alkalmazzák. Manapság a közösségi szoftver kifejezést nem egy szoftvertÃpus megjelölésére használják, hanem inkább a legalább kettÅ‘ vagy ennél több alkalmazást használva történÅ‘ számÃtógépen keresztüli, internetes közösségfejlesztÅ‘ kommunikációt értik alatta. A szociális szoftverek egyik tÃpusa olyan, alulról felfelé épülÅ‘, bottom-up közösséget hoz létre, amelynek tagsága önkéntes alapú, a tagok saját jó hÃrnevük kovácsai, reputációjuk a többi felhasználó bizalmától függÅ‘en alakul, valamint a közösség célját, küldetését, fejlesztését, irányÃtását, használatának szabályait is a felhasználók határozzák meg. Ezeknél nem fogja a moderátor, egy felsÅ‘bb hatóság mereven körülhatárolni a tagok mozgásterét, mint ahogy az a felülrÅ‘l-lefelé történÅ‘, top-down fejlesztéseknél megszokott, Ãgy a felhasználók szabadabban mozoghatnak, ezáltal az ilyen bottom-up közösségi szoftverek mindig több taggal büszkélkedhetnek mint a hasonló érdekű, ám top-down kialakÃtású társaik.Például a tikiwiki erÅ‘teljesebben kontrollálja a felkerülÅ‘ tartalmat, aminek hozadéka, hogy csak néhány felhasználó tudja szerkeszteni és olvasni is a véletlenszerűen választott oldalakat. Ezzel szemben a mediawiki szabad kezet ad a felhasználónak, Ãgy nagyobb a közössége is. A közösségi szoftverek a közösségi hálózatok jellemvonásait tükrözik. Minden közösségi szoftver rendszerben linkek kapcsolják össze a felhasználókat, akik személyazonosságukat a saját felhasználói oldalukon határozhatják meg, amelynek részletessége illetve irányultsága különbözÅ‘ lehet. Például a Wikipédia felhasználói lapjain gyakran találunk különösen részletes ismertetést a létrehozó személyrÅ‘l. A közösségi szoftvernek vannak egymással összekapcsolt és egymással kapcsolatban nem álló felhasználói, illetve léteznek aszimmetrikus kapcsolatok is, amikor az egyik tag kapcsolódik a másikra, viszont ez fordÃtva nem történik meg. A felhasználó eldöntheti, hogy fogad-e a vele kapcsolatban nem álló másik felhasználóktól érkezÅ‘ bármilyen tartamot. A közösségi szoftver korai megnyilvánulásai az e-mail, a hÃrcsoportok (newsgroups), virtuális közösségek és csoportszoftverek (groupware), amelyek jellemzÅ‘en valamilyen hálózati megoldáson keresztül teszik lehetÅ‘vé az információk elérését és megosztását a felek között (például Lotus Notes és Novell GroupWise). A közösségi szoftver a Web 2.0 technológia része, alkalmazása ma már a nem internet-alapú, számÃtógépekre telepÃtett szoftverek használatát is helyettesÃtheti, és ha a fejlÅ‘dés ilyen irányban halad a továbbiakban, sok hagyományos számÃtógépes szoftvert szorÃthat még ki a piacról. (hu)
- A közösségi szoftverek web-alapú szoftver programok, amelyek lehetÅ‘vé teszik a felhasználói interaktivitást, egy meghatározó adatbázis-motorra támaszkodva az emberek közötti virtuális kapcsolatot és együttműködést segÃtik elÅ‘. Az internetes közösségi hálózatok alapjai a közösségi szoftverek. Ezen szoftverek minden felhasználója megoszthatja, közszemlére teheti saját adatait, s Å‘ is hozzáférhet a többi felhasználó által feltöltött információkhoz. Az ilyen, számÃtógépen keresztüli kommunikációnál különbözÅ‘ tÃpusú adatokról beszélhetünk: üzenet, e-mail, chat, voice chat, képek, audio, video, fájlmegosztás stb. SegÃtségükkel az azonos érdeklÅ‘dési körű emberek online kapcsolatba léphetnek egymással, tehát közösségalakÃtó szerepük van. Manapság egyre népszerűbbek a közösségi oldalak, mint a MySpace, a Facebook, az iwiw vagy a média-oldalak mint a Flickr (kép) és YouTube (video-tár), illetve a kereskedelmi oldalak, mint az Amazon webes áruház és az E-bay. Ezeknek az oldalaknak az alapjai a közösségi szoftverek. A legtöbb közösségi szoftver a közösség által fejleszthetÅ‘, alakÃtható szoftver, a felhasználók által különbözÅ‘, a szoftverhez illeszkedÅ‘ alkalmazások, segédprogramok fejleszthetÅ‘ek hozzá (például a Facebookban a felhasználók által létrehozott játékok), adatok, média fájlok tölthetÅ‘ek fel rájuk és különbözÅ‘ szolgáltatásokat nyújtanak. Közösségi jelzÅ‘vel illethetünk korábbi alkalmazásokat is, például az adott témakör köré csoportosulók levelezÅ‘listái, vagy a Usenet – aszinkron vitafórum, eszmecserék hÃrcsoportonkénti gyűjtÅ‘helye. Legtöbbször azonban a kifejezést a blogokra és wikikre alkalmazzák. Manapság a közösségi szoftver kifejezést nem egy szoftvertÃpus megjelölésére használják, hanem inkább a legalább kettÅ‘ vagy ennél több alkalmazást használva történÅ‘ számÃtógépen keresztüli, internetes közösségfejlesztÅ‘ kommunikációt értik alatta. A szociális szoftverek egyik tÃpusa olyan, alulról felfelé épülÅ‘, bottom-up közösséget hoz létre, amelynek tagsága önkéntes alapú, a tagok saját jó hÃrnevük kovácsai, reputációjuk a többi felhasználó bizalmától függÅ‘en alakul, valamint a közösség célját, küldetését, fejlesztését, irányÃtását, használatának szabályait is a felhasználók határozzák meg. Ezeknél nem fogja a moderátor, egy felsÅ‘bb hatóság mereven körülhatárolni a tagok mozgásterét, mint ahogy az a felülrÅ‘l-lefelé történÅ‘, top-down fejlesztéseknél megszokott, Ãgy a felhasználók szabadabban mozoghatnak, ezáltal az ilyen bottom-up közösségi szoftverek mindig több taggal büszkélkedhetnek mint a hasonló érdekű, ám top-down kialakÃtású társaik.Például a tikiwiki erÅ‘teljesebben kontrollálja a felkerülÅ‘ tartalmat, aminek hozadéka, hogy csak néhány felhasználó tudja szerkeszteni és olvasni is a véletlenszerűen választott oldalakat. Ezzel szemben a mediawiki szabad kezet ad a felhasználónak, Ãgy nagyobb a közössége is. A közösségi szoftverek a közösségi hálózatok jellemvonásait tükrözik. Minden közösségi szoftver rendszerben linkek kapcsolják össze a felhasználókat, akik személyazonosságukat a saját felhasználói oldalukon határozhatják meg, amelynek részletessége illetve irányultsága különbözÅ‘ lehet. Például a Wikipédia felhasználói lapjain gyakran találunk különösen részletes ismertetést a létrehozó személyrÅ‘l. A közösségi szoftvernek vannak egymással összekapcsolt és egymással kapcsolatban nem álló felhasználói, illetve léteznek aszimmetrikus kapcsolatok is, amikor az egyik tag kapcsolódik a másikra, viszont ez fordÃtva nem történik meg. A felhasználó eldöntheti, hogy fogad-e a vele kapcsolatban nem álló másik felhasználóktól érkezÅ‘ bármilyen tartamot. A közösségi szoftver korai megnyilvánulásai az e-mail, a hÃrcsoportok (newsgroups), virtuális közösségek és csoportszoftverek (groupware), amelyek jellemzÅ‘en valamilyen hálózati megoldáson keresztül teszik lehetÅ‘vé az információk elérését és megosztását a felek között (például Lotus Notes és Novell GroupWise). A közösségi szoftver a Web 2.0 technológia része, alkalmazása ma már a nem internet-alapú, számÃtógépekre telepÃtett szoftverek használatát is helyettesÃtheti, és ha a fejlÅ‘dés ilyen irányban halad a továbbiakban, sok hagyományos számÃtógépes szoftvert szorÃthat még ki a piacról. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- A közösségi szoftverek web-alapú szoftver programok, amelyek lehetÅ‘vé teszik a felhasználói interaktivitást, egy meghatározó adatbázis-motorra támaszkodva az emberek közötti virtuális kapcsolatot és együttműködést segÃtik elÅ‘. Az internetes közösségi hálózatok alapjai a közösségi szoftverek. Ezen szoftverek minden felhasználója megoszthatja, közszemlére teheti saját adatait, s Å‘ is hozzáférhet a többi felhasználó által feltöltött információkhoz. Az ilyen, számÃtógépen keresztüli kommunikációnál különbözÅ‘ tÃpusú adatokról beszélhetünk: üzenet, e-mail, chat, voice chat, képek, audio, video, fájlmegosztás stb. SegÃtségükkel az azonos érdeklÅ‘dési körű emberek online kapcsolatba léphetnek egymással, tehát közösségalakÃtó szerepük van. Manapság egyre népszerűbbek a közösségi oldalak, mint a MySp (hu)
- A közösségi szoftverek web-alapú szoftver programok, amelyek lehetÅ‘vé teszik a felhasználói interaktivitást, egy meghatározó adatbázis-motorra támaszkodva az emberek közötti virtuális kapcsolatot és együttműködést segÃtik elÅ‘. Az internetes közösségi hálózatok alapjai a közösségi szoftverek. Ezen szoftverek minden felhasználója megoszthatja, közszemlére teheti saját adatait, s Å‘ is hozzáférhet a többi felhasználó által feltöltött információkhoz. Az ilyen, számÃtógépen keresztüli kommunikációnál különbözÅ‘ tÃpusú adatokról beszélhetünk: üzenet, e-mail, chat, voice chat, képek, audio, video, fájlmegosztás stb. SegÃtségükkel az azonos érdeklÅ‘dési körű emberek online kapcsolatba léphetnek egymással, tehát közösségalakÃtó szerepük van. Manapság egyre népszerűbbek a közösségi oldalak, mint a MySp (hu)
|
