dbo:abstract
|
- Lucius Valerius Flaccus (?–Kr. e. 180) római politikus, hadvezér, az előkelő Valeria gens tagja volt. Kr. e. 201-ben aedilis curulis volt, majd Kr. e. 202-ben praetorrá választották, és Szicília irányítását bízták rá. Kr. e. 195-ben consul volt az idősebb Cato kollégájaként, és ugyanebben az évben a kollégium tagjává vált Marcus Cornelius Cethegus helyén. Hivatali évében a ellen harcolt a Pó-síkságon, és a nyár folyamán súlyos vereséget mért rájuk: mintegy nyolcezer ellenséges katona elesett, a maradék szétszóródott. Az év hátralevő részét a háborús pusztítások orvoslásával töltötte Cremona és Placentia városában. A következő évben proconsulként a térségben maradt, és Mediolanum mellett döntő győzelmet aratott a Pón korábban Dorulacus vezetésével átkelt insuberek, gallok és felett. A források tízezres veszteségeket tulajdonítanak a barbároknak. Kr. e. 191-ben consulviselt létére alatt szolgált legatusként a . Egyik feladata az volt, hogy kétezer válogatott katonájával megszállja a thesszáliai és erődjét. V. Philipposz hadserege tévedésből túlzottan megközelítette a római állásokat, amit észrevéve pánikszerű menekülésbe kezdett, Flaccus hadai pedig komoly pusztítást vittek végbe a makedónok körében. Kr. e. 184-ben régi kollégájával, Catóval közösen volt censor, ugyanakkor princeps senatusszá is megválasztották. (hu)
- Lucius Valerius Flaccus (?–Kr. e. 180) római politikus, hadvezér, az előkelő Valeria gens tagja volt. Kr. e. 201-ben aedilis curulis volt, majd Kr. e. 202-ben praetorrá választották, és Szicília irányítását bízták rá. Kr. e. 195-ben consul volt az idősebb Cato kollégájaként, és ugyanebben az évben a kollégium tagjává vált Marcus Cornelius Cethegus helyén. Hivatali évében a ellen harcolt a Pó-síkságon, és a nyár folyamán súlyos vereséget mért rájuk: mintegy nyolcezer ellenséges katona elesett, a maradék szétszóródott. Az év hátralevő részét a háborús pusztítások orvoslásával töltötte Cremona és Placentia városában. A következő évben proconsulként a térségben maradt, és Mediolanum mellett döntő győzelmet aratott a Pón korábban Dorulacus vezetésével átkelt insuberek, gallok és felett. A források tízezres veszteségeket tulajdonítanak a barbároknak. Kr. e. 191-ben consulviselt létére alatt szolgált legatusként a . Egyik feladata az volt, hogy kétezer válogatott katonájával megszállja a thesszáliai és erődjét. V. Philipposz hadserege tévedésből túlzottan megközelítette a római állásokat, amit észrevéve pánikszerű menekülésbe kezdett, Flaccus hadai pedig komoly pusztítást vittek végbe a makedónok körében. Kr. e. 184-ben régi kollégájával, Catóval közösen volt censor, ugyanakkor princeps senatusszá is megválasztották. (hu)
|