| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a Naprendszerben. Szabad szemmel is könnyedén látható az éjszakai égbolton. A római hadistenről nevezték el, de gyakran hívják „vörös bolygónak” is színe miatt, amit a Mars felszínét meghatározó vas-oxid okoz. A Mars a harmadik legnagyobb kőzetbolygó, számos rendkívüli felszíni képződménnyel. Két természetes holdja van, a Phobosz és a Deimosz, mindkettő kicsi és szabálytalan alakú, valószínűleg befogott kisbolygók. Továbbá a 2000-es évek elejétől három mesterséges hold kíséri útján: Mars Odyssey, Mars Express és a Mars Reconnaissance Orbiter. A Mars nagy hatást gyakorol az emberi képzeletre, mivel egy hibás fordítást követően (természetes csatorna → mesterséges csatorna) elterjedt, hogy a Marson idegen civilizáció létezik. Sok történet született a marslakókról. Legismertebb talán H. G. Wells: című irodalmi műve. Jelen tudásunk szerint amennyiben van élet a Marson, az legfeljebb egyszerűbb élőlényekre, mikroorganizmusokra korlátozódik. (hu)
- A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a Naprendszerben. Szabad szemmel is könnyedén látható az éjszakai égbolton. A római hadistenről nevezték el, de gyakran hívják „vörös bolygónak” is színe miatt, amit a Mars felszínét meghatározó vas-oxid okoz. A Mars a harmadik legnagyobb kőzetbolygó, számos rendkívüli felszíni képződménnyel. Két természetes holdja van, a Phobos és a Deimos, mindkettő kicsi és szabálytalan alakú, valószínűleg befogott kisbolygók. Továbbá a 2000-es évek elejétől három mesterséges hold kíséri útján: Mars Odyssey, Mars Express és a Mars Reconnaissance Orbiter. A Mars nagy hatást gyakorol az emberi képzeletre, mivel egy hibás fordítást követően (természetes csatorna → mesterséges csatorna) elterjedt, hogy a Marson idegen civilizáció létezik. Sok történet született a marslakókról. Legismertebb talán H. G. Wells: című irodalmi műve. Jelen tudásunk szerint amennyiben van élet a Marson, az legfeljebb egyszerűbb élőlényekre, mikroorganizmusokra korlátozódik. (hu)
- <api batchcomplete="">A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a Naprendszerben. Szabad szemmel is könnyedén látható az éjszakai égbolton. A római hadistenről nevezték el, de gyakran hívják „vörös bolygónak” is színe miatt, amit a Mars felszínét meghatározó vas-oxid okoz. A Mars a harmadik legnagyobb kőzetbolygó a Naprendszerben, számos rendkívüli felszíni képzᔝménnyel.Két természetes holdja van, a Phobos és a Deimos, mindkettő kicsi és szabálytalan alakú, valószínűleg befogott kisbolygók. Tová a 2000-es évek elejétől három mesterséges hold kíséri útján: Mars Odyssey, Mars Express és a Mars Reconnaissance Orbiter.A Mars nagy hatást gyakorol az emberi képzeletre, mivel egy hibás fordítást követᔞn (természetes csatorna → mesterséges csatorna) elterjedt, hogy a Marson idegen civilizผió létezik. Sok történet született a marslakókról. Legismertebb talán H. G. Wells: Világok harca című irodalmi műve. Jelen tudásunk szerint amennyiben van élet a Marson, az legfeljebb egyszer𗆻 élőlényekre, mikroorganizmusokra korlátoz༽ik. (hu)
- <api batchcomplete="">A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a Naprendszerben. Szabad szemmel is könnyedén látható az éjszakai égbolton. A római hadistenről nevezték el, de gyakran hívják „vörös bolygónak” is színe miatt, amit a Mars felszínét meghatározó vas-oxid okoz. A Mars a harmadik legnagyobb kőzetbolygó a Naprendszerben, számos rendkívüli felszíni képződménnyel.Két természetes holdja van, a Phobos és a Deimos, mindkettő kicsi és szabálytalan alakú, valószínűleg befogott kisbolygók. Továbbá a 2000-es évek elejétől három mesterséges hold kíséri útján: Mars Odyssey, Mars Express és a Mars Reconnaissance Orbiter.A Mars nagy hatást gyakorol az emberi képzeletre, mivel egy hibás fordítást követően (természetes csatorna → mesterséges csatorna) elterjedt, hogy a Marson idegen civilizáció létezik. Sok történet született a marslakókról. Legismertebb talán H. G. Wells: Világok harca című irodalmi műve. Jelen tudásunk szerint amennyiben van élet a Marson, az legfeljebb egyszerűbb élőlényekre, mikroorganizmusokra korlátozódik. (hu)
- A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a Naprendszerben. Szabad szemmel is könnyedén látható az éjszakai égbolton. A római hadistenről nevezték el, de gyakran hívják „vörös bolygónak” is színe miatt, amit a Mars felszínét meghatározó vas-oxid okoz. A Mars a harmadik legnagyobb kőzetbolygó, számos rendkívüli felszíni képződménnyel. Két természetes holdja van, a Phobosz és a Deimosz, mindkettő kicsi és szabálytalan alakú, valószínűleg befogott kisbolygók. Továbbá a 2000-es évek elejétől három mesterséges hold kíséri útján: Mars Odyssey, Mars Express és a Mars Reconnaissance Orbiter. A Mars nagy hatást gyakorol az emberi képzeletre, mivel egy hibás fordítást követően (természetes csatorna → mesterséges csatorna) elterjedt, hogy a Marson idegen civilizáció létezik. Sok történet született a marslakókról. Legismertebb talán H. G. Wells: című irodalmi műve. Jelen tudásunk szerint amennyiben van élet a Marson, az legfeljebb egyszerűbb élőlényekre, mikroorganizmusokra korlátozódik. (hu)
- A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a Naprendszerben. Szabad szemmel is könnyedén látható az éjszakai égbolton. A római hadistenről nevezték el, de gyakran hívják „vörös bolygónak” is színe miatt, amit a Mars felszínét meghatározó vas-oxid okoz. A Mars a harmadik legnagyobb kőzetbolygó, számos rendkívüli felszíni képződménnyel. Két természetes holdja van, a Phobos és a Deimos, mindkettő kicsi és szabálytalan alakú, valószínűleg befogott kisbolygók. Továbbá a 2000-es évek elejétől három mesterséges hold kíséri útján: Mars Odyssey, Mars Express és a Mars Reconnaissance Orbiter. A Mars nagy hatást gyakorol az emberi képzeletre, mivel egy hibás fordítást követően (természetes csatorna → mesterséges csatorna) elterjedt, hogy a Marson idegen civilizáció létezik. Sok történet született a marslakókról. Legismertebb talán H. G. Wells: című irodalmi műve. Jelen tudásunk szerint amennyiben van élet a Marson, az legfeljebb egyszerűbb élőlényekre, mikroorganizmusokra korlátozódik. (hu)
- <api batchcomplete="">A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a Naprendszerben. Szabad szemmel is könnyedén látható az éjszakai égbolton. A római hadistenről nevezték el, de gyakran hívják „vörös bolygónak” is színe miatt, amit a Mars felszínét meghatározó vas-oxid okoz. A Mars a harmadik legnagyobb kőzetbolygó a Naprendszerben, számos rendkívüli felszíni képzᔝménnyel.Két természetes holdja van, a Phobos és a Deimos, mindkettő kicsi és szabálytalan alakú, valószínűleg befogott kisbolygók. Tová a 2000-es évek elejétől három mesterséges hold kíséri útján: Mars Odyssey, Mars Express és a Mars Reconnaissance Orbiter.A Mars nagy hatást gyakorol az emberi képzeletre, mivel egy hibás fordítást követᔞn (természetes csatorna → mesterséges csatorna) elterjedt, hogy a Marson idegen civilizผió létezik. Sok történet született a marslakókról. Legismertebb talán H. G. Wells: Világok harca című irodalmi műve. Jelen tudásunk szerint amennyiben van élet a Marson, az legfeljebb egyszer𗆻 élőlényekre, mikroorganizmusokra korlátoz༽ik. (hu)
- <api batchcomplete="">A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a Naprendszerben. Szabad szemmel is könnyedén látható az éjszakai égbolton. A római hadistenről nevezték el, de gyakran hívják „vörös bolygónak” is színe miatt, amit a Mars felszínét meghatározó vas-oxid okoz. A Mars a harmadik legnagyobb kőzetbolygó a Naprendszerben, számos rendkívüli felszíni képződménnyel.Két természetes holdja van, a Phobos és a Deimos, mindkettő kicsi és szabálytalan alakú, valószínűleg befogott kisbolygók. Továbbá a 2000-es évek elejétől három mesterséges hold kíséri útján: Mars Odyssey, Mars Express és a Mars Reconnaissance Orbiter.A Mars nagy hatást gyakorol az emberi képzeletre, mivel egy hibás fordítást követően (természetes csatorna → mesterséges csatorna) elterjedt, hogy a Marson idegen civilizáció létezik. Sok történet született a marslakókról. Legismertebb talán H. G. Wells: Világok harca című irodalmi műve. Jelen tudásunk szerint amennyiben van élet a Marson, az legfeljebb egyszerűbb élőlényekre, mikroorganizmusokra korlátozódik. (hu)
|
| dbo:thumbnail
| |
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 42137 (xsd:nonNegativeInteger)
- 46539 (xsd:nonNegativeInteger)
- 47084 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
|
- 23909120 (xsd:integer)
- 25490734 (xsd:integer)
- 28263308 (xsd:integer)
|
| prop-hu:albedó
| |
| prop-hu:aphélium
|
- 1.665991 (xsd:double)
- 2.4922873E8 (dbd:kilometre)
|
| prop-hu:argPerihélium
| |
| prop-hu:atmoszféra
| |
| prop-hu:atmoszféraÖsszetevők
|
- 0.010000 (xsd:double)
- 0.030000 (xsd:double)
- 0.070000 (xsd:double)
- 0.130000 (xsd:double)
- 1.600000 (xsd:double)
- 2.500000 (xsd:double)
- 2.700000 (xsd:double)
- 30 (xsd:integer)
- 80 (xsd:integer)
- 95.720000 (xsd:double)
- 300 (xsd:integer)
|
| prop-hu:date
|
- 2018 (xsd:integer)
- 20090809122854 (xsd:decimal)
|
| prop-hu:deklináció
| |
| prop-hu:egyenlítőiSugár
|
- (hu)
- 3396.2 (dbd:kilometre)
|
| prop-hu:ellipticitás
| |
| prop-hu:epocha
| |
| prop-hu:excentricitás
| |
| prop-hu:felfedezése
| |
| prop-hu:felszállóCsomó
| |
| prop-hu:felszáll༼somó
| |
| prop-hu:felszínTerülete
|
- (hu)
- 1.448 (dbd:squareKilometre)
|
| prop-hu:felszíniGravEgyenlítőnél
|
- 3.700000 (xsd:double)
- (hu)
|
| prop-hu:felszíniGravitáció
| |
| prop-hu:felszíniGravitผió
| |
| prop-hu:felszíniNyomás
| |
| prop-hu:fizikaiTulajdonságok
| |
| prop-hu:forgásiSebesség
|
- 868.22 (dbd:kilometrePerHour)
|
| prop-hu:félNagytengely
|
- 1.523662 (xsd:double)
- 2.27936637E8 (dbd:kilometre)
|
| prop-hu:holdak
| |
| prop-hu:háttér
| |
| prop-hu:hőmNév
| |
| prop-hu:hőmérséklet
|
- igen <- ha több (hu)
- igen <- ha t (hu)
- igen <- ha több (hu)
- igen <- ha t (hu)
|
| prop-hu:inklináció
|
- 1.850000 (xsd:double)
- (hu)
|
| prop-hu:inklinผió
|
- 1.850000 (xsd:double)
- (hu)
|
| prop-hu:kép
|
- Mars Hubble.jpg (hu)
- Mars_-_August_30_2021_-_Flickr_-_Kevin_M._Gill.png (hu)
- Mars Hubble.jpg (hu)
- Mars_-_August_30_2021_-_Flickr_-_Kevin_M._Gill.png (hu)
|
| prop-hu:képaláírás
|
- A Hubble űrtávcső által készített kép a Marsról (hu)
- Az Emirates Mars Mission 2021-es felvétele (hu)
- A Hubble űrtávcső által készített kép a Marsról (hu)
- Az Emirates Mars Mission 2021-es felvétele (hu)
|
| prop-hu:központiÉgitest
| |
| prop-hu:lapultság
| |
| prop-hu:maxHőm
|
- 20.0 (dbd:degreeCelsius)
- 293.0 (dbd:kelvin)
|
| prop-hu:maxSebesség
|
- 26.499 (dbd:kilometrePerSecond)
|
| prop-hu:minHőm
|
- -140.0 (dbd:degreeCelsius)
- 133.0 (dbd:kelvin)
|
| prop-hu:minSebesség
|
- 21.972 (dbd:kilometrePerSecond)
|
| prop-hu:név
| |
| prop-hu:perihélium
|
- 1.381333 (xsd:double)
- 2.06644545E8 (dbd:kilometre)
|
| prop-hu:polárisSugár
|
- (hu)
- 3376.2 (dbd:kilometre)
|
| prop-hu:pályaKerülete
|
- 9.553000 (xsd:double)
- 1.429E9 (dbd:kilometre)
|
| prop-hu:sziderikus
|
- 686.960000 (xsd:double)
- (hu)
|
| prop-hu:sziderikusForgásidő
|
- 1.025957 (xsd:double)
- (hu)
|
| prop-hu:szimbólum
|
- Mars symbol.svg (hu)
- Mars symbol .svg (hu)
- Mars symbol .svg♂ (hu)
- Mars symbol.svg (hu)
- Mars symbol .svg (hu)
- Mars symbol .svg♂ (hu)
|
| prop-hu:szinódikus
|
- 779.960000 (xsd:double)
- (hu)
|
| prop-hu:szin༽ikus
|
- 779.960000 (xsd:double)
- (hu)
|
| prop-hu:szökésiSebesség
|
- 5.027 (dbd:kilometrePerSecond)
|
| prop-hu:sűrűség
|
- 3.933 (dbd:gramPerCubicCentimetre)
|
| prop-hu:tengelyferdeség
| |
| prop-hu:térfogat
|
- (hu)
- 1.6318 (dbd:cubicKilometre)
|
| prop-hu:tömeg
|
- (hu)
- 6.4171 (dbd:kilogram)
|
| prop-hu:url
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:átlHőm
|
- -63.0 (dbd:degreeCelsius)
- 210.0 (dbd:kelvin)
|
| prop-hu:átlSebesség
|
- 24.077 (dbd:kilometrePerSecond)
|
| prop-hu:átlagosSugár
| |
| prop-hu:északiPólusDeklinációja
| |
| prop-hu:északiPólusDeklinผiója
| |
| prop-hu:északiPólusRektaszcenziója
|
- 317.681430 (xsd:double)
- (hu)
|
| dct:subject
| |
| rdf:type
| |
| rdfs:comment
|
- A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a Naprendszerben. Szabad szemmel is könnyedén látható az éjszakai égbolton. A római hadistenről nevezték el, de gyakran hívják „vörös bolygónak” is színe miatt, amit a Mars felszínét meghatározó vas-oxid okoz. A Mars a harmadik legnagyobb kőzetbolygó, számos rendkívüli felszíni képződménnyel. Két természetes holdja van, a Phobosz és a Deimosz, mindkettő kicsi és szabálytalan alakú, valószínűleg befogott kisbolygók. Továbbá a 2000-es évek elejétől három mesterséges hold kíséri útján: Mars Odyssey, Mars Express és a Mars Reconnaissance Orbiter. (hu)
- <api batchcomplete="">A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a Naprendszerben. Szabad szemmel is könnyedén látható az éjszakai égbolton. A római hadistenről nevezték el, de gyakran hívják „vörös bolygónak” is színe miatt, amit a Mars felszínét meghatározó vas-oxid okoz. A Mars a harmadik legnagyobb kőzetbolygó a Naprendszerben, számos rendkívüli felszíni képzᔝménnyel.Két természetes holdja van, a Phobos és a Deimos, mindkettő kicsi és szabálytalan alakú, valószínűleg befogott kisbolygók. (hu)
- <api batchcomplete="">A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a Naprendszerben. Szabad szemmel is könnyedén látható az éjszakai égbolton. A római hadistenről nevezték el, de gyakran hívják „vörös bolygónak” is színe miatt, amit a Mars felszínét meghatározó vas-oxid okoz. A Mars a harmadik legnagyobb kőzetbolygó a Naprendszerben, számos rendkívüli felszíni képződménnyel.Két természetes holdja van, a Phobos és a Deimos, mindkettő kicsi és szabálytalan alakú, valószínűleg befogott kisbolygók. (hu)
- A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a Naprendszerben. Szabad szemmel is könnyedén látható az éjszakai égbolton. A római hadistenről nevezték el, de gyakran hívják „vörös bolygónak” is színe miatt, amit a Mars felszínét meghatározó vas-oxid okoz. A Mars a harmadik legnagyobb kőzetbolygó, számos rendkívüli felszíni képződménnyel. Két természetes holdja van, a Phobosz és a Deimosz, mindkettő kicsi és szabálytalan alakú, valószínűleg befogott kisbolygók. Továbbá a 2000-es évek elejétől három mesterséges hold kíséri útján: Mars Odyssey, Mars Express és a Mars Reconnaissance Orbiter. (hu)
- <api batchcomplete="">A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a Naprendszerben. Szabad szemmel is könnyedén látható az éjszakai égbolton. A római hadistenről nevezték el, de gyakran hívják „vörös bolygónak” is színe miatt, amit a Mars felszínét meghatározó vas-oxid okoz. A Mars a harmadik legnagyobb kőzetbolygó a Naprendszerben, számos rendkívüli felszíni képzᔝménnyel.Két természetes holdja van, a Phobos és a Deimos, mindkettő kicsi és szabálytalan alakú, valószínűleg befogott kisbolygók. (hu)
- <api batchcomplete="">A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a Naprendszerben. Szabad szemmel is könnyedén látható az éjszakai égbolton. A római hadistenről nevezték el, de gyakran hívják „vörös bolygónak” is színe miatt, amit a Mars felszínét meghatározó vas-oxid okoz. A Mars a harmadik legnagyobb kőzetbolygó a Naprendszerben, számos rendkívüli felszíni képződménnyel.Két természetes holdja van, a Phobos és a Deimos, mindkettő kicsi és szabálytalan alakú, valószínűleg befogott kisbolygók. (hu)
|
| rdfs:label
|
- Mars (bolygó) (hu)
- Mars (bolygó) (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:depiction
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:location
of | |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is prop-hu:célégitest
of | |
| is prop-hu:hely
of | |
| is prop-hu:központiÉgitest
of | |
| is prop-hu:égitest
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
.svg){kind=link}
