| dbo:abstract
|
- A memetika Richard Dawkins elmélete alapján, 1976-ban született (proto-)tudomány. Az elnevezés a mimézis (utánzás) és a genetika (örökléstan) szavak kombinációjából ered. A memetika elméletének híveit nevezik memetikusoknak. Dawkins elmélete szerint mindenkiben több tízezer[forrás?] aprócska kulturális információs csomag (mém) található, melyek igyekeznek reprodukálni és örökíteni magukat. Az azóta tovább fejlődött elmélet szerint az emberi tudat összessége nem más, mint az agyunkban megtelepedett és folyamatosan cserélődő mémek sokasága. Ezek az „intellektuális paraziták” nagyjából százezer éve jelenhettek meg a Földön, és gyakorlatilag át is vették az uralmat. Az emberi agy megnövekedésének is egy lehetséges oka lehetett, hogy a mémek szelekciós nyomást fejtettek ki a jó utánzóképességű, fejlett, nagy agyú emberek kiválogatódására. Az elmélet könnyen kiterjeszthető más gondolkodni és kommunikálni képes esetleges élőlényekre vagy gépekre. A mémeknek szerepük lehet a párválasztásban is. Egyes memetikusok szerint az emberek többsége szívesebben választ utódnemzésre az adott kultúrához jobban idomuló, azt jobban reprodukáló – azaz több, ezt elősegítő mémmel rendelkező – ellenkező nembelit, mivel közös utóduk feltételezhetően jobban tud majd a kor uralkodó mémjeihez. A memetika hipotéziseit sokan vitatták/vitatják, többek között Mary Midgley morálfilozófus, aki 1970 óta vitában áll Dawkins-szal. (hu)
- <api batchcomplete="">A memetika Richard Dawkins elmélete alapján, 1976-ban született (proto-)tudomány. Az elnevezés a mimézis (utánzás) és a genetika (örökléstan) szavak kombinผiójปól ered. A memetika elméletének híveit nevezik memetikusoknak.Dawkins elmélete szerint mindenkiben t tízezer[forrás?] apr༼ska kulturális informผiós csomag (mém) található, melyek igyekeznek reprodukálni és örökíteni magukat.Az azóta tov fejlᔝött elmélet szerint az emberi tudat összessége nem más, mint az agyunkban megtelepedett és folyamatosan cserélᔝő mémek sokasága. Ezek az „intellektuális paraziták” nagyjปól százezer éve jelenhettek meg a Földön, és gyakorlatilag át is vették az uralmat. Az emberi agy megnövekedésének is egy lehetséges oka lehetett, hogy a mémek szelekciós nyomást fejtettek ki a jó utánzóképességű, fejlett, nagy agyú emberek kiválogat༽ására.Az elmélet könnyen kiterjeszthető más gondolkodni és kommunikálni képes esetleges élőlényekre vagy gépekre.A mémeknek szerepük lehet a párválasztásban is. Egyes memetikusok szerint az emberek tsége szívesebben választ ut༽nemzésre az adott kultúrához jobban idomuló, azt jobban reprodukáló – azaz t, ezt elősegítő mémmel rendelkező – ellenkező nembelit, mivel közös ut༽uk feltételezhetᔞn jobban tud majd alkalmazkodni a kor uralkodó mémjeihez.A memetika hipotéziseit sokan vitatták/vitatják, tk között Mary Midgley morálfiloz༿us, aki 1970 óta vitn áll Dawkins-szal. (hu)
- <api batchcomplete="">A memetika Richard Dawkins elmélete alapján, 1976-ban született (proto-)tudomány. Az elnevezés a mimézis (utánzás) és a genetika (örökléstan) szavak kombinációjából ered. A memetika elméletének híveit nevezik memetikusoknak.Dawkins elmélete szerint mindenkiben több tízezer[forrás?] aprócska kulturális információs csomag (mém) található, melyek igyekeznek reprodukálni és örökíteni magukat.Az azóta tovább fejlődött elmélet szerint az emberi tudat összessége nem más, mint az agyunkban megtelepedett és folyamatosan cserélődő mémek sokasága. Ezek az „intellektuális paraziták” nagyjából százezer éve jelenhettek meg a Földön, és gyakorlatilag át is vették az uralmat. Az emberi agy megnövekedésének is egy lehetséges oka lehetett, hogy a mémek szelekciós nyomást fejtettek ki a jó utánzóképességű, fejlett, nagy agyú emberek kiválogatódására.Az elmélet könnyen kiterjeszthető más gondolkodni és kommunikálni képes esetleges élőlényekre vagy gépekre.A mémeknek szerepük lehet a párválasztásban is. Egyes memetikusok szerint az emberek többsége szívesebben választ utódnemzésre az adott kultúrához jobban idomuló, azt jobban reprodukáló – azaz több, ezt elősegítő mémmel rendelkező – ellenkező nembelit, mivel közös utóduk feltételezhetően jobban tud majd alkalmazkodni a kor uralkodó mémjeihez.A memetika hipotéziseit sokan vitatták/vitatják, többek között Mary Midgley morálfilozófus, aki 1970 óta vitában áll Dawkins-szal. (hu)
- A memetika Richard Dawkins elmélete alapján, 1976-ban született (proto-)tudomány. Az elnevezés a mimézis (utánzás) és a genetika (örökléstan) szavak kombinációjából ered. A memetika elméletének híveit nevezik memetikusoknak. Dawkins elmélete szerint mindenkiben több tízezer[forrás?] aprócska kulturális információs csomag (mém) található, melyek igyekeznek reprodukálni és örökíteni magukat. Az azóta tovább fejlődött elmélet szerint az emberi tudat összessége nem más, mint az agyunkban megtelepedett és folyamatosan cserélődő mémek sokasága. Ezek az „intellektuális paraziták” nagyjából százezer éve jelenhettek meg a Földön, és gyakorlatilag át is vették az uralmat. Az emberi agy megnövekedésének is egy lehetséges oka lehetett, hogy a mémek szelekciós nyomást fejtettek ki a jó utánzóképességű, fejlett, nagy agyú emberek kiválogatódására. Az elmélet könnyen kiterjeszthető más gondolkodni és kommunikálni képes esetleges élőlényekre vagy gépekre. A mémeknek szerepük lehet a párválasztásban is. Egyes memetikusok szerint az emberek többsége szívesebben választ utódnemzésre az adott kultúrához jobban idomuló, azt jobban reprodukáló – azaz több, ezt elősegítő mémmel rendelkező – ellenkező nembelit, mivel közös utóduk feltételezhetően jobban tud majd a kor uralkodó mémjeihez. A memetika hipotéziseit sokan vitatták/vitatják, többek között Mary Midgley morálfilozófus, aki 1970 óta vitában áll Dawkins-szal. (hu)
- <api batchcomplete="">A memetika Richard Dawkins elmélete alapján, 1976-ban született (proto-)tudomány. Az elnevezés a mimézis (utánzás) és a genetika (örökléstan) szavak kombinผiójปól ered. A memetika elméletének híveit nevezik memetikusoknak.Dawkins elmélete szerint mindenkiben t tízezer[forrás?] apr༼ska kulturális informผiós csomag (mém) található, melyek igyekeznek reprodukálni és örökíteni magukat.Az azóta tov fejlᔝött elmélet szerint az emberi tudat összessége nem más, mint az agyunkban megtelepedett és folyamatosan cserélᔝő mémek sokasága. Ezek az „intellektuális paraziták” nagyjปól százezer éve jelenhettek meg a Földön, és gyakorlatilag át is vették az uralmat. Az emberi agy megnövekedésének is egy lehetséges oka lehetett, hogy a mémek szelekciós nyomást fejtettek ki a jó utánzóképességű, fejlett, nagy agyú emberek kiválogat༽ására.Az elmélet könnyen kiterjeszthető más gondolkodni és kommunikálni képes esetleges élőlényekre vagy gépekre.A mémeknek szerepük lehet a párválasztásban is. Egyes memetikusok szerint az emberek tsége szívesebben választ ut༽nemzésre az adott kultúrához jobban idomuló, azt jobban reprodukáló – azaz t, ezt elősegítő mémmel rendelkező – ellenkező nembelit, mivel közös ut༽uk feltételezhetᔞn jobban tud majd alkalmazkodni a kor uralkodó mémjeihez.A memetika hipotéziseit sokan vitatták/vitatják, tk között Mary Midgley morálfiloz༿us, aki 1970 óta vitn áll Dawkins-szal. (hu)
- <api batchcomplete="">A memetika Richard Dawkins elmélete alapján, 1976-ban született (proto-)tudomány. Az elnevezés a mimézis (utánzás) és a genetika (örökléstan) szavak kombinációjából ered. A memetika elméletének híveit nevezik memetikusoknak.Dawkins elmélete szerint mindenkiben több tízezer[forrás?] aprócska kulturális információs csomag (mém) található, melyek igyekeznek reprodukálni és örökíteni magukat.Az azóta tovább fejlődött elmélet szerint az emberi tudat összessége nem más, mint az agyunkban megtelepedett és folyamatosan cserélődő mémek sokasága. Ezek az „intellektuális paraziták” nagyjából százezer éve jelenhettek meg a Földön, és gyakorlatilag át is vették az uralmat. Az emberi agy megnövekedésének is egy lehetséges oka lehetett, hogy a mémek szelekciós nyomást fejtettek ki a jó utánzóképességű, fejlett, nagy agyú emberek kiválogatódására.Az elmélet könnyen kiterjeszthető más gondolkodni és kommunikálni képes esetleges élőlényekre vagy gépekre.A mémeknek szerepük lehet a párválasztásban is. Egyes memetikusok szerint az emberek többsége szívesebben választ utódnemzésre az adott kultúrához jobban idomuló, azt jobban reprodukáló – azaz több, ezt elősegítő mémmel rendelkező – ellenkező nembelit, mivel közös utóduk feltételezhetően jobban tud majd alkalmazkodni a kor uralkodó mémjeihez.A memetika hipotéziseit sokan vitatták/vitatják, többek között Mary Midgley morálfilozófus, aki 1970 óta vitában áll Dawkins-szal. (hu)
|
