| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A neokantianizmus, illetve újkantianizmus egy filozófiai irányzat, amely Immanuel Kant filozófiáját elevenítette fel és módosította. A mozgalom az 1860-as évek elején a „Vissza Kanthoz!” jelszó alatt német akadémikus központokból terjedt el. Ekkor az idealizmus hatása alábbhagyott és a természettudományokban gyökerezett materializmus lett a domináns a tudománytalan, spiritualisztikus, spekulatív filozófiák mellett. A neokantiánusok úgy vélték, hogy Kant kritikai filozófiai rendszere mindkét áramlat alternatíváját nyújthatja. A századforduló idején a neokantianizmus már vezető tudományos filozófiai irányzattá vált Németországban. A neokantiánusok célja egy olyan filozófia kifejlesztése volt, ami megfelel a modern tudományok igényeinek. Ezzel a szándékkal közvetlenül Immanuel Kantra hivatkoztak. Újra feléledt az érdeklődés egy alapuló szellemtudomány iránt. A politikai elméletek filozófiai megalapozásán is dolgoztak.A neokantianizmus etikai aspektusai közel álltak a szocialista tanításokhoz, amint például és Hermann Cohen műveiből kitűnik. Mint Kant ők is hangsúlyozták, hogy az egyenlőség a szabadsághoz szükséges. Kant szerint a jog célja a szabadság: szabadság – negatívumként – a másik emberek önkényétől, illetve – pozitív értelemben – szabadság az önrendelkezéshez. Nincs szabadság egyenlőség nélkül és fordítva. Az egyenlőség szabadság nélkül egy embertelen mechanizmus, a szabadság egyenlőség nélkül viszont zsarnokság. Kant etikájának az alapelve a . Az újkantianizmuson belül két jelentős ágazat létezett: a és a (vagy bádeni iskola). A fejlődése is a neokantianizmushoz eredményeihez számítható. A marburgi iskola tagjai a matematikai filozófia megteremtésével foglalkoztak. Legfőképpen a természettudományos irányú a priori episztemológiát és a logikát hangsúlyozták. A délnyugat-német iskola képviselői viszont Kant Gyakorlati ész kritikájával foglalkoztak. A bölcsészettudományok fogalmairól és módszereiről szóló vitában vettek részt. Nekik a kultúra- és értékelmélet voltak a központi témáik. Általánosabban olyan embereket is hívnak neokantiánusnak, akik részben vagy egészben átveszik Kant filozófiáját. A jelenkori filozófiában például műve Az érzékelés és a jelentés határai számíthat neokantiánusnak. Strawson az ismeretelméletet helyezi az ontológia elé, ami a neokantianizmusra jellemző. Európában egy más, a fenomenológiából származtatott hagyományt képvisel. (hu)
- A neokantianizmus, illetve újkantianizmus egy filozófiai irányzat, amely Immanuel Kant filozófiáját elevenítette fel és módosította. A mozgalom az 1860-as évek elején a „Vissza Kanthoz!” jelszó alatt német akadémikus központokból terjedt el. Ekkor az idealizmus hatása alábbhagyott és a természettudományokban gyökerezett materializmus lett a domináns a tudománytalan, spiritualisztikus, spekulatív filozófiák mellett. A neokantiánusok úgy vélték, hogy Kant kritikai filozófiai rendszere mindkét áramlat alternatíváját nyújthatja. A századforduló idején a neokantianizmus már vezető tudományos filozófiai irányzattá vált Németországban. A neokantiánusok célja egy olyan filozófia kifejlesztése volt, ami megfelel a modern tudományok igényeinek. Ezzel a szándékkal közvetlenül Immanuel Kantra hivatkoztak. Újra feléledt az érdeklődés egy alapuló szellemtudomány iránt. A politikai elméletek filozófiai megalapozásán is dolgoztak.A neokantianizmus etikai aspektusai közel álltak a szocialista tanításokhoz, amint például és Hermann Cohen műveiből kitűnik. Mint Kant ők is hangsúlyozták, hogy az egyenlőség a szabadsághoz szükséges. Kant szerint a jog célja a szabadság: szabadság – negatívumként – a másik emberek önkényétől, illetve – pozitív értelemben – szabadság az önrendelkezéshez. Nincs szabadság egyenlőség nélkül és fordítva. Az egyenlőség szabadság nélkül egy embertelen mechanizmus, a szabadság egyenlőség nélkül viszont zsarnokság. Kant etikájának az alapelve a . Az újkantianizmuson belül két jelentős ágazat létezett: a és a (vagy bádeni iskola). A fejlődése is a neokantianizmushoz eredményeihez számítható. A marburgi iskola tagjai a matematikai filozófia megteremtésével foglalkoztak. Legfőképpen a természettudományos irányú a priori episztemológiát és a logikát hangsúlyozták. A délnyugat-német iskola képviselői viszont Kant Gyakorlati ész kritikájával foglalkoztak. A bölcsészettudományok fogalmairól és módszereiről szóló vitában vettek részt. Nekik a kultúra- és értékelmélet voltak a központi témáik. Általánosabban olyan embereket is hívnak neokantiánusnak, akik részben vagy egészben átveszik Kant filozófiáját. A jelenkori filozófiában például műve Az érzékelés és a jelentés határai számíthat neokantiánusnak. Strawson az ismeretelméletet helyezi az ontológia elé, ami a neokantianizmusra jellemző. Európában egy más, a fenomenológiából származtatott hagyományt képvisel. (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 54417 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:accessdate
| |
| prop-hu:archívdátum
|
- 2008-10-12 (xsd:date)
- 2008-12-19 (xsd:date)
- 2009-02-27 (xsd:date)
- 2011-09-26 (xsd:date)
- 2012-11-14 (xsd:date)
|
| prop-hu:archívurl
| |
| prop-hu:author
|
- Hegedűs Loránt (hu)
- Holzhey Helmut (hu)
- Häußer Hans-Dieter (hu)
- Köhnke Klaus Christian (hu)
- Lembeck Karl-Heinz (hu)
- Ollig Hans-Ludwig (hu)
- Orth Ernst Wolfgang (hu)
- Pascher Manfred (hu)
- Schnädelbach Herbert (hu)
- Sieg Ulrich (hu)
- Ullmann Tamás (hu)
- Winter Eggert (hu)
- Zeidler Kurt Walter (hu)
- Ziemann Sascha (hu)
- Hegedűs Loránt (hu)
- Holzhey Helmut (hu)
- Häußer Hans-Dieter (hu)
- Köhnke Klaus Christian (hu)
- Lembeck Karl-Heinz (hu)
- Ollig Hans-Ludwig (hu)
- Orth Ernst Wolfgang (hu)
- Pascher Manfred (hu)
- Schnädelbach Herbert (hu)
- Sieg Ulrich (hu)
- Ullmann Tamás (hu)
- Winter Eggert (hu)
- Zeidler Kurt Walter (hu)
- Ziemann Sascha (hu)
|
| prop-hu:cím
|
- Titu Maiorescu és Böhm Károly – egy filozófiai párhuzam. A rendszer körüli harc (hu)
- A filozófia lényege. Bevezetés a filozófiába (hu)
- Magyarország a XX. században: V. KÖTET - Tudomány 2. Társadalomtudományok: Filozófia: Neokantianizmus (hu)
- Jogbölcsélet (hu)
- Neokantianizmus (hu)
- Neukantianismus (hu)
- „Wir fangen mit dem Denken an.“ Der Neukantianismus oder: Zurück zu Kant und über Kant hinaus (hu)
- Kantianer oder Neukantianer? Über die Schwierigkeiten, Frege der Philosophie seiner Zeit zuzuordnen (hu)
- Rickert Henrik filozófiája. A modern értékfilozófia alapvetése (hu)
- Problematikai és tartalmi átalakulások az újabb történetfilozófiában I. - I. Dilthey és a neokantianizmus (hu)
- A davosi vita Ernst Cassirer és Martin Heidegger között (hu)
- Érték a történelemben I. (hu)
- Újkantianizmus (hu)
- A klasszikus német filozófia vége és a kritikai pozitivizmus (hu)
- Titu Maiorescu és Böhm Károly – egy filozófiai párhuzam. A rendszer körüli harc (hu)
- A filozófia lényege. Bevezetés a filozófiába (hu)
- Magyarország a XX. században: V. KÖTET - Tudomány 2. Társadalomtudományok: Filozófia: Neokantianizmus (hu)
- Jogbölcsélet (hu)
- Neokantianizmus (hu)
- Neukantianismus (hu)
- „Wir fangen mit dem Denken an.“ Der Neukantianismus oder: Zurück zu Kant und über Kant hinaus (hu)
- Kantianer oder Neukantianer? Über die Schwierigkeiten, Frege der Philosophie seiner Zeit zuzuordnen (hu)
- Rickert Henrik filozófiája. A modern értékfilozófia alapvetése (hu)
- Problematikai és tartalmi átalakulások az újabb történetfilozófiában I. - I. Dilthey és a neokantianizmus (hu)
- A davosi vita Ernst Cassirer és Martin Heidegger között (hu)
- Érték a történelemben I. (hu)
- Újkantianizmus (hu)
- A klasszikus német filozófia vége és a kritikai pozitivizmus (hu)
|
| prop-hu:date
|
- 2004 (xsd:integer)
- 2019 (xsd:integer)
|
| prop-hu:editor
|
- Boros Gábor (hu)
- Heinz Marion, Krijnen Christian (hu)
- Holzhey Helmut (hu)
- Röd Wolfgang (hu)
- Boros Gábor (hu)
- Heinz Marion, Krijnen Christian (hu)
- Holzhey Helmut (hu)
- Röd Wolfgang (hu)
|
| prop-hu:elérés
|
- 2009-11-22 (xsd:date)
- 2009-11-23 (xsd:date)
- 2010-01-29 (xsd:date)
|
| prop-hu:format
| |
| prop-hu:formátum
|
- PDF (hu)
- pdf (hu)
- PDF (hu)
- pdf (hu)
|
| prop-hu:id
| |
| prop-hu:isbn
|
- 978 (xsd:integer)
- 351857759 (xsd:integer)
- 3416020324 (xsd:decimal)
- 3416025180 (xsd:decimal)
- 3428046242 (xsd:decimal)
- 3476101878 (xsd:decimal)
- 3825219623 (xsd:decimal)
- 3884798871 (xsd:decimal)
- 3884799002 (xsd:decimal)
- 3884799444 (xsd:decimal)
- 9783518285497 (xsd:decimal)
- 9783796508394 (xsd:decimal)
- 9783826032998 (xsd:decimal)
- 9783832942106 (xsd:decimal)
|
| prop-hu:kiadó
|
- Magyar Elektronikus Könyvtár (hu)
- Sulinet (hu)
- Mikes International (hu)
- Felix Meiner Verlag Hamburg (hu)
- Gond. Filozófiai esszéfolyóirat (hu)
- MTA Filozófiai Kutatóintézet (hu)
- Pro Philosophia Füzetek (hu)
- Stichting MIKES INTERNATIONAL alapítvány (hu)
- Magyar Elektronikus Könyvtár (hu)
- Sulinet (hu)
- Mikes International (hu)
- Felix Meiner Verlag Hamburg (hu)
- Gond. Filozófiai esszéfolyóirat (hu)
- MTA Filozófiai Kutatóintézet (hu)
- Pro Philosophia Füzetek (hu)
- Stichting MIKES INTERNATIONAL alapítvány (hu)
|
| prop-hu:language
| |
| prop-hu:location
|
- Baden-Baden (hu)
- Berlin (hu)
- Bonn (hu)
- Budapest (hu)
- Debrecen (hu)
- Frankfurt am Main (hu)
- München (hu)
- Stuttgart (hu)
- Würzburg (hu)
- Baden-Baden (hu)
- Berlin (hu)
- Bonn (hu)
- Budapest (hu)
- Debrecen (hu)
- Frankfurt am Main (hu)
- München (hu)
- Stuttgart (hu)
- Würzburg (hu)
|
| prop-hu:nyelv
|
- magyar (hu)
- német (hu)
- magyar (hu)
- német (hu)
|
| prop-hu:oldalak
|
- 9 (xsd:integer)
- 17 (xsd:integer)
|
| prop-hu:publisher
|
- Akadémiai Kiadó (hu)
- Fink (hu)
- Suhrkamp (hu)
- Bouvier (hu)
- C.H Beck (hu)
- Duncker und Humblot (hu)
- Königshausen und Neumann (hu)
- Latin Betűk Alapítvány Kiadó (hu)
- Mundus Magyar Egyetemi Kiadói Kft. (hu)
- Nomos (hu)
- Schwabe (hu)
- Akadémiai Kiadó (hu)
- Fink (hu)
- Suhrkamp (hu)
- Bouvier (hu)
- C.H Beck (hu)
- Duncker und Humblot (hu)
- Königshausen und Neumann (hu)
- Latin Betűk Alapítvány Kiadó (hu)
- Mundus Magyar Egyetemi Kiadói Kft. (hu)
- Nomos (hu)
- Schwabe (hu)
|
| prop-hu:szerző
|
- dbpedia-hu:Kibédi_Varga_Sándor_(filozófus)
- Németh András (hu)
- Kiss Endre (hu)
- Holzey, Helmut (hu)
- Korek Valéria (hu)
- Muscă Vasile (hu)
- Málnási Bartók György (hu)
- Peckhaus, Volker (hu)
- Sankdühler, Hans Jörg (hu)
|
| prop-hu:title
|
- Entstehung und Aufstieg des Neukantianismus. Die deutsche Universitätsphilosophie zwischen Idealismus und Positivismus (hu)
- Transzendentale Reflexion und Erkenntnisgegenstand. Zur transzendentalphilosophischen Erkenntnisbegründung unter besonderer Berücksichtigung objektivistischer Transformation des Kritizismus. Ein Beitrag zur systematischen und historischen Genese des Neukantianismus (hu)
- Cohen und Natorp (hu)
- Der Neukantianismus (hu)
- Filozófia – Neokantianizmus (hu)
- Geschichte der Philosophie (hu)
- Neukantianismus: Perspektiven und Probleme (hu)
- Ethischer Sozialismus. Zur politischen Philosophie des Neukantianismus (hu)
- Philosophie in Deutschland 1831 – 1933 (hu)
- Aufstieg und Niedergang des Marburger Neukantianismus: die Geschichte einer philosophischen Schulgemeinschaft (hu)
- Einführung in den Neukantianismus: Kontext, Grundpositionen, praktische Philosophie (hu)
- Platon in Marburg. Platon-Rezeption und Philosophiegeschichtsphilosophie bei Cohen und Natorp (hu)
- Az újkantianizmus gyakorlati filozófiája : történeti bevezetés (hu)
- Kant im Neukantianismus. Fortschritt oder Rückschritt? Studien und Materialien zum Neukantianismus (hu)
- Kritische Dialektik und Transzendentalontologie. Der Ausgang des Neukantianismus und die post-neukantianische Systematik R. Hönigswalds, W. Cramers, B. Bauchs, H. Wagners, R. Reiningers und E. Heintels (hu)
- Újkantiánus és értékteológia (hu)
- Neukantianisches Strafrechtsdenken. Die Philosophie des Südwestdeutschen Neukantianismus und ihre Rezeption in der Strafrechtswissenschaft des frühen 20. Jahrhunderts (hu)
- Ethik und Rechtswissenschaft: Eine historisch-systematische Untersuchung zur Ethik-Konzeption des Marburger Neukantianismus im Werke Hermann Cohens (hu)
- Entstehung und Aufstieg des Neukantianismus. Die deutsche Universitätsphilosophie zwischen Idealismus und Positivismus (hu)
- Transzendentale Reflexion und Erkenntnisgegenstand. Zur transzendentalphilosophischen Erkenntnisbegründung unter besonderer Berücksichtigung objektivistischer Transformation des Kritizismus. Ein Beitrag zur systematischen und historischen Genese des Neukantianismus (hu)
- Cohen und Natorp (hu)
- Der Neukantianismus (hu)
- Filozófia – Neokantianizmus (hu)
- Geschichte der Philosophie (hu)
- Neukantianismus: Perspektiven und Probleme (hu)
- Ethischer Sozialismus. Zur politischen Philosophie des Neukantianismus (hu)
- Philosophie in Deutschland 1831 – 1933 (hu)
- Aufstieg und Niedergang des Marburger Neukantianismus: die Geschichte einer philosophischen Schulgemeinschaft (hu)
- Einführung in den Neukantianismus: Kontext, Grundpositionen, praktische Philosophie (hu)
- Platon in Marburg. Platon-Rezeption und Philosophiegeschichtsphilosophie bei Cohen und Natorp (hu)
- Az újkantianizmus gyakorlati filozófiája : történeti bevezetés (hu)
- Kant im Neukantianismus. Fortschritt oder Rückschritt? Studien und Materialien zum Neukantianismus (hu)
- Kritische Dialektik und Transzendentalontologie. Der Ausgang des Neukantianismus und die post-neukantianische Systematik R. Hönigswalds, W. Cramers, B. Bauchs, H. Wagners, R. Reiningers und E. Heintels (hu)
- Újkantiánus és értékteológia (hu)
- Neukantianisches Strafrechtsdenken. Die Philosophie des Südwestdeutschen Neukantianismus und ihre Rezeption in der Strafrechtswissenschaft des frühen 20. Jahrhunderts (hu)
- Ethik und Rechtswissenschaft: Eine historisch-systematische Untersuchung zur Ethik-Konzeption des Marburger Neukantianismus im Werke Hermann Cohens (hu)
|
| prop-hu:társszerzők
|
- Renz, Ursula (hu)
- Renz, Ursula (hu)
|
| prop-hu:url
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:year
|
- 1979 (xsd:integer)
- 1983 (xsd:integer)
- 1986 (xsd:integer)
- 1989 (xsd:integer)
- 1990 (xsd:integer)
- 1994 (xsd:integer)
- 1995 (xsd:integer)
- 1996 (xsd:integer)
- 1997 (xsd:integer)
- 2007 (xsd:integer)
|
| prop-hu:év
| |
| dct:subject
| |
| rdfs:label
|
- Neokantianizmus (hu)
- Neokantianizmus (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
