| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A nyugalomnap – ebben a cikkben – vallási csoportok által tartott pihenőnap vagy megszentelt nap. A kereszténység elterjedése előtt az egyiptomi Mithrász-kultusz hívei terjesztették el a Római Birodalomban a vasárnap ünnepély szokását, amelyet a Nap tiszteletének szenteltek. A zsidó vallási hagyományban a nyugalomnap – vagyis a szombat –, amit Isten a Biblia tanítása szerint az emberért alkotott és megáldotta azt. A kereszténység elterjedésével az evangéliumot vonzóvá kellett tenni a nem keresztények számára, ezért a régi pogány szokásokat átalakították illetve elegyítették az új gyülekezeti szertartásrendbe. A vasárnapot mint nyugalomnapot ünneplő szokást örömmel üdvözölték azok a keresztények, akik így is szerették volna megkülönböztetni magukat a szombatnapot ünneplő zsidóktól. Konstantin császár 313-ban kiadott polgári törvényeiben helytelenítette a vasárnapi munkát és elrendelte a bíróságok zárva tartását "a nap tiszteletre méltó napján". Konstantin ezt részben a nap iránti tiszteletből vezette be, ugyanis a pogányoknál a Nap (Sol dominus imperii Romani), mint az egyik legfőbb isten napja volt a vasárnap. Nagy Konstantin uralkodása idejében a Római Birodalomban egyre erősödő vallási forradalomban, megsokszorozódtak a kereszténység hívei. A keresztények és a pogányok háborút vívtak egymással, Konstantin mediolanumi türelmi rendeletével az addig üldözött kereszténység, elismert vallássá vált a Római Birodalomban és a birodalom egyesítésének eszközévé válhatott. „A Nap tiszteletre méltó napján (venerabili die solis) az elöljárók és városlakók pihenjenek, és minden műhely zárva legyen. De vidéken a mezőgazdasági munkásoknak a törvény megengedi, hogy dolgozzanak vasárnap; mert gyakran előfordul, hogy más nap nem alkalmas a gabona begyűjtésére vagy a szőlő plántálására, így aztán jobb nem elszalasztani az ilyen munkálatok számára legalkalmasabb pillanatot, így vesztegetve netán el a menny adományait” – Borzsák István: Római Történeti Chrestomathia (hu)
- <api batchcomplete="">A nyugalomnap – ebben a cikkben – vallási csoportok által tartott pihenőnap vagy megszentelt nap. A munka kerülésére vonatkozó szabályok szigorúsága és értelmezése eltérő lehet a különböző vallási irányzatokban. (hu)
- A nyugalomnap – ebben a cikkben – vallási csoportok által tartott pihenőnap vagy megszentelt nap. A kereszténység elterjedése előtt az egyiptomi Mithrász-kultusz hívei terjesztették el a Római Birodalomban a vasárnap ünnepély szokását, amelyet a Nap tiszteletének szenteltek. A zsidó vallási hagyományban a nyugalomnap – vagyis a szombat –, amit Isten a Biblia tanítása szerint az emberért alkotott és megáldotta azt. A kereszténység elterjedésével az evangéliumot vonzóvá kellett tenni a nem keresztények számára, ezért a régi pogány szokásokat átalakították illetve elegyítették az új gyülekezeti szertartásrendbe. A vasárnapot mint nyugalomnapot ünneplő szokást örömmel üdvözölték azok a keresztények, akik így is szerették volna megkülönböztetni magukat a szombatnapot ünneplő zsidóktól. Konstantin császár 313-ban kiadott polgári törvényeiben helytelenítette a vasárnapi munkát és elrendelte a bíróságok zárva tartását "a nap tiszteletre méltó napján". Konstantin ezt részben a nap iránti tiszteletből vezette be, ugyanis a pogányoknál a Nap (Sol dominus imperii Romani), mint az egyik legfőbb isten napja volt a vasárnap. Nagy Konstantin uralkodása idejében a Római Birodalomban egyre erősödő vallási forradalomban, megsokszorozódtak a kereszténység hívei. A keresztények és a pogányok háborút vívtak egymással, Konstantin mediolanumi türelmi rendeletével az addig üldözött kereszténység, elismert vallássá vált a Római Birodalomban és a birodalom egyesítésének eszközévé válhatott. „A Nap tiszteletre méltó napján (venerabili die solis) az elöljárók és városlakók pihenjenek, és minden műhely zárva legyen. De vidéken a mezőgazdasági munkásoknak a törvény megengedi, hogy dolgozzanak vasárnap; mert gyakran előfordul, hogy más nap nem alkalmas a gabona begyűjtésére vagy a szőlő plántálására, így aztán jobb nem elszalasztani az ilyen munkálatok számára legalkalmasabb pillanatot, így vesztegetve netán el a menny adományait” – Borzsák István: Római Történeti Chrestomathia (hu)
- <api batchcomplete="">A nyugalomnap – ebben a cikkben – vallási csoportok által tartott pihenőnap vagy megszentelt nap. A munka kerülésére vonatkozó szabályok szigorúsága és értelmezése eltérő lehet a különböző vallási irányzatokban. (hu)
|
| dbo:thumbnail
| |
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 11260 (xsd:nonNegativeInteger)
- 11399 (xsd:nonNegativeInteger)
- 18168 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
|
- 23894903 (xsd:integer)
- 24995275 (xsd:integer)
- 28239525 (xsd:integer)
|
| prop-hu:date
|
- 20141218191845 (xsd:decimal)
|
| prop-hu:url
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| dct:subject
| |
| rdfs:comment
|
- A nyugalomnap – ebben a cikkben – vallási csoportok által tartott pihenőnap vagy megszentelt nap. A kereszténység elterjedése előtt az egyiptomi Mithrász-kultusz hívei terjesztették el a Római Birodalomban a vasárnap ünnepély szokását, amelyet a Nap tiszteletének szenteltek. A zsidó vallási hagyományban a nyugalomnap – vagyis a szombat –, amit Isten a Biblia tanítása szerint az emberért alkotott és megáldotta azt. A kereszténység elterjedésével az evangéliumot vonzóvá kellett tenni a nem keresztények számára, ezért a régi pogány szokásokat átalakították illetve elegyítették az új gyülekezeti szertartásrendbe. A vasárnapot mint nyugalomnapot ünneplő szokást örömmel üdvözölték azok a keresztények, akik így is szerették volna megkülönböztetni magukat a szombatnapot ünneplő zsidóktól. Konstant (hu)
- <api batchcomplete="">A nyugalomnap – ebben a cikkben – vallási csoportok által tartott pihenőnap vagy megszentelt nap. A munka kerülésére vonatkozó szabályok szigorúsága és értelmezése eltérő lehet a különböző vallási irányzatokban. (hu)
- A nyugalomnap – ebben a cikkben – vallási csoportok által tartott pihenőnap vagy megszentelt nap. A kereszténység elterjedése előtt az egyiptomi Mithrász-kultusz hívei terjesztették el a Római Birodalomban a vasárnap ünnepély szokását, amelyet a Nap tiszteletének szenteltek. A zsidó vallási hagyományban a nyugalomnap – vagyis a szombat –, amit Isten a Biblia tanítása szerint az emberért alkotott és megáldotta azt. A kereszténység elterjedésével az evangéliumot vonzóvá kellett tenni a nem keresztények számára, ezért a régi pogány szokásokat átalakították illetve elegyítették az új gyülekezeti szertartásrendbe. A vasárnapot mint nyugalomnapot ünneplő szokást örömmel üdvözölték azok a keresztények, akik így is szerették volna megkülönböztetni magukat a szombatnapot ünneplő zsidóktól. Konstant (hu)
- <api batchcomplete="">A nyugalomnap – ebben a cikkben – vallási csoportok által tartott pihenőnap vagy megszentelt nap. A munka kerülésére vonatkozó szabályok szigorúsága és értelmezése eltérő lehet a különböző vallási irányzatokban. (hu)
|
| rdfs:label
|
- Nyugalomnap (hu)
- Nyugalomnap (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:depiction
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
