| dbo:abstract
|
- Pargali Ibrahim, törökül Pargali Damat Ibrahim Paşa ((en), 1493 – Konstantinápoly, 1536. március 15.) oszmán nagyvezír I. Szulejmán uralkodása alatt, 1523 és 1536 között. A szultán sógora lett, miután feleségül vette annak húgát, az özvegy Hatidzsét. Ragadványneve életében Makbul (kegyenc), halála után pedig Maktul (áldozat) volt. A görög Parga falujában született, keresztény családban, apja halászember volt. Fiatalon elszakították családjától, majd rabszolgaként nevelkedett Manisa tartományban. Itt ismerkedett meg a vele egykorú Szulejmánnal, aki akkor a tartomány kormányzója, azaz szandzsákbégje volt. A két fiatal között az idő múlásával szoros barátság szövődött, Ibrahim pedig, amellett, hogy muszlim tanítók oktatásában részesült, nagy tapasztalatra tett szert mind a jog, mind pedig a harcászat terén, ezenkívül számos tudományágban lett járatos, ifjú korára több nyelven is beszélt. Mikor az új uralkodó trónra lépett, barátja és bizalmasa is egyre feljebb jutott a hatalmi hierarchiában, először az uralkodó solymásza, majd lakosztályának őre, végül pedig nagyvezíre lett. Szulejmán uralkodása idején számos hódító hadjáratának volt a főparancsnoka, jelentős szerepet játszott Rodosz és Belgrád bevételében, valamint Mohácsnál a magyarok felett aratott török diadalban. Ő volt az oszmán sereg fővezére Kőszeg ostrománál. Tizenhárom éves nagyvezírsége alatt gazdagságra és jelentős befolyásra tett szert, amit a korabeli Oszmán Birodalomban nem mindenki nézett jó szemmel. Külpolitikájában nagyszerűen hasznosította származásából eredő erényeit, neki köszönhetően az Oszmán Birodalom jó diplomáciai kapcsolatokat ápolt a velenceiekkel és a franciákkal is. Az 1520-as évek közepére hatalma már már a szultánéval vetekedett, bizalmasával és kegyencével, Alvise Grittivel a török Porta teljhatalmú uraivá váltak. A belpolitikában játszott szerepe sem elhanyagolható, Szulejmán szinte minden teendőt rá bízott, Ibrahim pedig fontos államügyekben tárgyalt a nevében. Pargali Ibrahimhoz köthető a Topkapı palota teljes átépíttetése, ezenkívül élénk érdeklődést mutatott az európai művészet, így a festészet, költészet, szobrászat iránt is. Végül halálát is felemelkedése okozta, kegyvesztettségéhez a hozzá hasonlóan rabszolgaként Konstantinápolyba került, majd szintén jelentős politikai befolyásra szert tevő Hürrem szultánával való, vérre menő versengése vezetett. (hu)
- <api batchcomplete="">Pargali Ibrahim, törökül Pargali Damat Ibrahim Paᗺ (Párga, 1493 – Konstantinápoly, 1536. március 15.) oszmán nagyvezír I. Szulejmán uralkodása alatt, 1523 és 1536 között. A szultán sógora lett, miután feleségül vette annak húgát, az özvegy Hatidzsét. Ragadványneve életn Makbul (kegyenc), halála után pedig Maktul (áldozat) volt.A Velencei Köztársaság uralma alatti görög Párga faluban született, ortodox keresztény csaln, apja halász volt. Gyermekként kalózok elrabolták, majd rabszolgaként nevelkedett a török Manisa tartományban. Itt ismerkedett meg a vele egykorú Szulejmánnal, aki akkor a tartomány kormányzója, azaz szandzsákbégje volt. A két fiatal között az idő múlásával szoros barátság szövᔝött, Ibrahim pedig, amellett, hogy muszlim tanítók oktatásn részesült, nagy tapasztalatra tett szert mind a jogtudomány, mind pedig a harcászat terén, ezenkívül számos tudományágban lett járatos, már ifjúkorn t nyelven is beszélt.Amikor az új uralkodó trónra lépett, barátja és bizalmasa is egyre feljebb jutott a hatalmi hierarchin, először az uralkodó solymásza, majd lakosztályának őre, végül pedig nagyvezíre lett. Szulejmán uralkodása idején számos h༽ító hadjáratának volt a főparancsnoka, jelentős szerepet játszott Rodosz és Belgrฝ bevételn, valamint Mohผsnál a magyarok felett aratott török diadalban. Ő volt az oszmán sereg fővezére Kőszeg ostrománál. Tizenhárom éves nagyvezírsége alatt gazdagságra és jelentős befolyásra tett szert, amit a korabeli Oszmán Birodalomban nem mindenki nézett jó szemmel.Külpolitikájn nagyszern hasznosította görög származásปól eredő erényeit, neki köszönhetᔞn az Oszmán Birodalom jó diplomผiai kapcsolatokat ápolt a velenceiekkel és a franciákkal is. Az 1520-as évek közepére hatalma már már a szultánéval vetekedett, bizalmasával és kegyencével, Alvise Grittivel a török Porta teljhatalmú uraivá váltak. A belpolitikn játszott szerepe sem elhanyagolható, Szulejmán szinte minden teendőt rá bízott, Ibrahim pedig fontos államügyekben tárgyalt a nevn. Hozzá köthető a Topkapı palota teljes átépíttetése, ezenkívül élénk érdeklᔝést mutatott az európai művészet, így a festőművészet, költészet, szobrászat iránt is.Végül halálát is felemelkedése okozta, kegyvesztettségéhez a hozzá hasonl༺n rabszolgaként Konstantinápolyba hurcolt, majd szintén jelentős politikai befolyásra szert tevő Hürrem szultánával való, vérre menő versengése vezetett. (hu)
- <api batchcomplete="">Pargali Ibrahim, törökül Pargali Damat Ibrahim Paşa (Párga, 1493 – Konstantinápoly, 1536. március 15.) oszmán nagyvezír I. Szulejmán uralkodása alatt, 1523 és 1536 között. A szultán sógora lett, miután feleségül vette annak húgát, az özvegy Hatidzsét. Ragadványneve életében Makbul (kegyenc), halála után pedig Maktul (áldozat) volt.A Velencei Köztársaság uralma alatti görög Párga faluban született, ortodox keresztény családban, apja halász volt. Gyermekként kalózok elrabolták, majd rabszolgaként nevelkedett a török Manisa tartományban. Itt ismerkedett meg a vele egykorú Szulejmánnal, aki akkor a tartomány kormányzója, azaz szandzsákbégje volt. A két fiatal között az idő múlásával szoros barátság szövődött, Ibrahim pedig, amellett, hogy muszlim tanítók oktatásában részesült, nagy tapasztalatra tett szert mind a jogtudomány, mind pedig a harcászat terén, ezenkívül számos tudományágban lett járatos, már ifjúkorában több nyelven is beszélt.Amikor az új uralkodó trónra lépett, barátja és bizalmasa is egyre feljebb jutott a hatalmi hierarchiában, először az uralkodó solymásza, majd lakosztályának őre, végül pedig nagyvezíre lett. Szulejmán uralkodása idején számos hódító hadjáratának volt a főparancsnoka, jelentős szerepet játszott Rodosz és Belgrád bevételében, valamint Mohácsnál a magyarok felett aratott török diadalban. Ő volt az oszmán sereg fővezére Kőszeg ostrománál. Tizenhárom éves nagyvezírsége alatt gazdagságra és jelentős befolyásra tett szert, amit a korabeli Oszmán Birodalomban nem mindenki nézett jó szemmel.Külpolitikájában nagyszerűen hasznosította görög származásából eredő erényeit, neki köszönhetően az Oszmán Birodalom jó diplomáciai kapcsolatokat ápolt a velenceiekkel és a franciákkal is. Az 1520-as évek közepére hatalma már már a szultánéval vetekedett, bizalmasával és kegyencével, Alvise Grittivel a török Porta teljhatalmú uraivá váltak. A belpolitikában játszott szerepe sem elhanyagolható, Szulejmán szinte minden teendőt rá bízott, Ibrahim pedig fontos államügyekben tárgyalt a nevében. Hozzá köthető a Topkapı palota teljes átépíttetése, ezenkívül élénk érdeklődést mutatott az európai művészet, így a festőművészet, költészet, szobrászat iránt is.Végül halálát is felemelkedése okozta, kegyvesztettségéhez a hozzá hasonlóan rabszolgaként Konstantinápolyba hurcolt, majd szintén jelentős politikai befolyásra szert tevő Hürrem szultánával való, vérre menő versengése vezetett. (hu)
- Pargali Ibrahim, törökül Pargali Damat Ibrahim Paşa ((en), 1493 – Konstantinápoly, 1536. március 15.) oszmán nagyvezír I. Szulejmán uralkodása alatt, 1523 és 1536 között. A szultán sógora lett, miután feleségül vette annak húgát, az özvegy Hatidzsét. Ragadványneve életében Makbul (kegyenc), halála után pedig Maktul (áldozat) volt. A görög Parga falujában született, keresztény családban, apja halászember volt. Fiatalon elszakították családjától, majd rabszolgaként nevelkedett Manisa tartományban. Itt ismerkedett meg a vele egykorú Szulejmánnal, aki akkor a tartomány kormányzója, azaz szandzsákbégje volt. A két fiatal között az idő múlásával szoros barátság szövődött, Ibrahim pedig, amellett, hogy muszlim tanítók oktatásában részesült, nagy tapasztalatra tett szert mind a jog, mind pedig a harcászat terén, ezenkívül számos tudományágban lett járatos, ifjú korára több nyelven is beszélt. Mikor az új uralkodó trónra lépett, barátja és bizalmasa is egyre feljebb jutott a hatalmi hierarchiában, először az uralkodó solymásza, majd lakosztályának őre, végül pedig nagyvezíre lett. Szulejmán uralkodása idején számos hódító hadjáratának volt a főparancsnoka, jelentős szerepet játszott Rodosz és Belgrád bevételében, valamint Mohácsnál a magyarok felett aratott török diadalban. Ő volt az oszmán sereg fővezére Kőszeg ostrománál. Tizenhárom éves nagyvezírsége alatt gazdagságra és jelentős befolyásra tett szert, amit a korabeli Oszmán Birodalomban nem mindenki nézett jó szemmel. Külpolitikájában nagyszerűen hasznosította származásából eredő erényeit, neki köszönhetően az Oszmán Birodalom jó diplomáciai kapcsolatokat ápolt a velenceiekkel és a franciákkal is. Az 1520-as évek közepére hatalma már már a szultánéval vetekedett, bizalmasával és kegyencével, Alvise Grittivel a török Porta teljhatalmú uraivá váltak. A belpolitikában játszott szerepe sem elhanyagolható, Szulejmán szinte minden teendőt rá bízott, Ibrahim pedig fontos államügyekben tárgyalt a nevében. Pargali Ibrahimhoz köthető a Topkapı palota teljes átépíttetése, ezenkívül élénk érdeklődést mutatott az európai művészet, így a festészet, költészet, szobrászat iránt is. Végül halálát is felemelkedése okozta, kegyvesztettségéhez a hozzá hasonlóan rabszolgaként Konstantinápolyba került, majd szintén jelentős politikai befolyásra szert tevő Hürrem szultánával való, vérre menő versengése vezetett. (hu)
- <api batchcomplete="">Pargali Ibrahim, törökül Pargali Damat Ibrahim Paᗺ (Párga, 1493 – Konstantinápoly, 1536. március 15.) oszmán nagyvezír I. Szulejmán uralkodása alatt, 1523 és 1536 között. A szultán sógora lett, miután feleségül vette annak húgát, az özvegy Hatidzsét. Ragadványneve életn Makbul (kegyenc), halála után pedig Maktul (áldozat) volt.A Velencei Köztársaság uralma alatti görög Párga faluban született, ortodox keresztény csaln, apja halász volt. Gyermekként kalózok elrabolták, majd rabszolgaként nevelkedett a török Manisa tartományban. Itt ismerkedett meg a vele egykorú Szulejmánnal, aki akkor a tartomány kormányzója, azaz szandzsákbégje volt. A két fiatal között az idő múlásával szoros barátság szövᔝött, Ibrahim pedig, amellett, hogy muszlim tanítók oktatásn részesült, nagy tapasztalatra tett szert mind a jogtudomány, mind pedig a harcászat terén, ezenkívül számos tudományágban lett járatos, már ifjúkorn t nyelven is beszélt.Amikor az új uralkodó trónra lépett, barátja és bizalmasa is egyre feljebb jutott a hatalmi hierarchin, először az uralkodó solymásza, majd lakosztályának őre, végül pedig nagyvezíre lett. Szulejmán uralkodása idején számos h༽ító hadjáratának volt a főparancsnoka, jelentős szerepet játszott Rodosz és Belgrฝ bevételn, valamint Mohผsnál a magyarok felett aratott török diadalban. Ő volt az oszmán sereg fővezére Kőszeg ostrománál. Tizenhárom éves nagyvezírsége alatt gazdagságra és jelentős befolyásra tett szert, amit a korabeli Oszmán Birodalomban nem mindenki nézett jó szemmel.Külpolitikájn nagyszern hasznosította görög származásปól eredő erényeit, neki köszönhetᔞn az Oszmán Birodalom jó diplomผiai kapcsolatokat ápolt a velenceiekkel és a franciákkal is. Az 1520-as évek közepére hatalma már már a szultánéval vetekedett, bizalmasával és kegyencével, Alvise Grittivel a török Porta teljhatalmú uraivá váltak. A belpolitikn játszott szerepe sem elhanyagolható, Szulejmán szinte minden teendőt rá bízott, Ibrahim pedig fontos államügyekben tárgyalt a nevn. Hozzá köthető a Topkapı palota teljes átépíttetése, ezenkívül élénk érdeklᔝést mutatott az európai művészet, így a festőművészet, költészet, szobrászat iránt is.Végül halálát is felemelkedése okozta, kegyvesztettségéhez a hozzá hasonl༺n rabszolgaként Konstantinápolyba hurcolt, majd szintén jelentős politikai befolyásra szert tevő Hürrem szultánával való, vérre menő versengése vezetett. (hu)
- <api batchcomplete="">Pargali Ibrahim, törökül Pargali Damat Ibrahim Paşa (Párga, 1493 – Konstantinápoly, 1536. március 15.) oszmán nagyvezír I. Szulejmán uralkodása alatt, 1523 és 1536 között. A szultán sógora lett, miután feleségül vette annak húgát, az özvegy Hatidzsét. Ragadványneve életében Makbul (kegyenc), halála után pedig Maktul (áldozat) volt.A Velencei Köztársaság uralma alatti görög Párga faluban született, ortodox keresztény családban, apja halász volt. Gyermekként kalózok elrabolták, majd rabszolgaként nevelkedett a török Manisa tartományban. Itt ismerkedett meg a vele egykorú Szulejmánnal, aki akkor a tartomány kormányzója, azaz szandzsákbégje volt. A két fiatal között az idő múlásával szoros barátság szövődött, Ibrahim pedig, amellett, hogy muszlim tanítók oktatásában részesült, nagy tapasztalatra tett szert mind a jogtudomány, mind pedig a harcászat terén, ezenkívül számos tudományágban lett járatos, már ifjúkorában több nyelven is beszélt.Amikor az új uralkodó trónra lépett, barátja és bizalmasa is egyre feljebb jutott a hatalmi hierarchiában, először az uralkodó solymásza, majd lakosztályának őre, végül pedig nagyvezíre lett. Szulejmán uralkodása idején számos hódító hadjáratának volt a főparancsnoka, jelentős szerepet játszott Rodosz és Belgrád bevételében, valamint Mohácsnál a magyarok felett aratott török diadalban. Ő volt az oszmán sereg fővezére Kőszeg ostrománál. Tizenhárom éves nagyvezírsége alatt gazdagságra és jelentős befolyásra tett szert, amit a korabeli Oszmán Birodalomban nem mindenki nézett jó szemmel.Külpolitikájában nagyszerűen hasznosította görög származásából eredő erényeit, neki köszönhetően az Oszmán Birodalom jó diplomáciai kapcsolatokat ápolt a velenceiekkel és a franciákkal is. Az 1520-as évek közepére hatalma már már a szultánéval vetekedett, bizalmasával és kegyencével, Alvise Grittivel a török Porta teljhatalmú uraivá váltak. A belpolitikában játszott szerepe sem elhanyagolható, Szulejmán szinte minden teendőt rá bízott, Ibrahim pedig fontos államügyekben tárgyalt a nevében. Hozzá köthető a Topkapı palota teljes átépíttetése, ezenkívül élénk érdeklődést mutatott az európai művészet, így a festőművészet, költészet, szobrászat iránt is.Végül halálát is felemelkedése okozta, kegyvesztettségéhez a hozzá hasonlóan rabszolgaként Konstantinápolyba hurcolt, majd szintén jelentős politikai befolyásra szert tevő Hürrem szultánával való, vérre menő versengése vezetett. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- Pargali Ibrahim, törökül Pargali Damat Ibrahim Paşa ((en), 1493 – Konstantinápoly, 1536. március 15.) oszmán nagyvezír I. Szulejmán uralkodása alatt, 1523 és 1536 között. A szultán sógora lett, miután feleségül vette annak húgát, az özvegy Hatidzsét. Ragadványneve életében Makbul (kegyenc), halála után pedig Maktul (áldozat) volt. Végül halálát is felemelkedése okozta, kegyvesztettségéhez a hozzá hasonlóan rabszolgaként Konstantinápolyba került, majd szintén jelentős politikai befolyásra szert tevő Hürrem szultánával való, vérre menő versengése vezetett. (hu)
- <api batchcomplete="">Pargali Ibrahim, törökül Pargali Damat Ibrahim Paᗺ (Párga, 1493 – Konstantinápoly, 1536. március 15.) oszmán nagyvezír I. Szulejmán uralkodása alatt, 1523 és 1536 között. A szultán sógora lett, miután feleségül vette annak húgát, az özvegy Hatidzsét. Ragadványneve életn Makbul (kegyenc), halála után pedig Maktul (áldozat) volt.A Velencei Köztársaság uralma alatti görög Párga faluban született, ortodox keresztény csaln, apja halász volt. (hu)
- <api batchcomplete="">Pargali Ibrahim, törökül Pargali Damat Ibrahim Paşa (Párga, 1493 – Konstantinápoly, 1536. március 15.) oszmán nagyvezír I. Szulejmán uralkodása alatt, 1523 és 1536 között. A szultán sógora lett, miután feleségül vette annak húgát, az özvegy Hatidzsét. Ragadványneve életében Makbul (kegyenc), halála után pedig Maktul (áldozat) volt.A Velencei Köztársaság uralma alatti görög Párga faluban született, ortodox keresztény családban, apja halász volt. (hu)
- Pargali Ibrahim, törökül Pargali Damat Ibrahim Paşa ((en), 1493 – Konstantinápoly, 1536. március 15.) oszmán nagyvezír I. Szulejmán uralkodása alatt, 1523 és 1536 között. A szultán sógora lett, miután feleségül vette annak húgát, az özvegy Hatidzsét. Ragadványneve életében Makbul (kegyenc), halála után pedig Maktul (áldozat) volt. Végül halálát is felemelkedése okozta, kegyvesztettségéhez a hozzá hasonlóan rabszolgaként Konstantinápolyba került, majd szintén jelentős politikai befolyásra szert tevő Hürrem szultánával való, vérre menő versengése vezetett. (hu)
- <api batchcomplete="">Pargali Ibrahim, törökül Pargali Damat Ibrahim Paᗺ (Párga, 1493 – Konstantinápoly, 1536. március 15.) oszmán nagyvezír I. Szulejmán uralkodása alatt, 1523 és 1536 között. A szultán sógora lett, miután feleségül vette annak húgát, az özvegy Hatidzsét. Ragadványneve életn Makbul (kegyenc), halála után pedig Maktul (áldozat) volt.A Velencei Köztársaság uralma alatti görög Párga faluban született, ortodox keresztény csaln, apja halász volt. (hu)
- <api batchcomplete="">Pargali Ibrahim, törökül Pargali Damat Ibrahim Paşa (Párga, 1493 – Konstantinápoly, 1536. március 15.) oszmán nagyvezír I. Szulejmán uralkodása alatt, 1523 és 1536 között. A szultán sógora lett, miután feleségül vette annak húgát, az özvegy Hatidzsét. Ragadványneve életében Makbul (kegyenc), halála után pedig Maktul (áldozat) volt.A Velencei Köztársaság uralma alatti görög Párga faluban született, ortodox keresztény családban, apja halász volt. (hu)
|
.jpg){kind=link}
