| dbo:abstract
|
- A résdob ütéssel megszólaltatott idiofon hangszer. Bár dobnak nevezik, nem tartozik a kifeszített hártyájú membranofon hangszerek közé, ugyanakkor hangzása, megszólaltatási módja, funkciója hasonló lehet azokéhoz. A résdob – a megütés helyétől függően – egy, kettő vagy több, többé-kevésbé meghatározott magasságú hangot tud kiadni. A legnagyobb résdobok akár hat méter hosszúak, két méter szélesek is lehetnek, a legkisebbek arasznyiak vagy még apróbbak. A résdob lényege, hogy egy kivájt, üreges fatest (vagy bambuszcső, esetleg fémcső) felületén egy vagy több hosszúkás hasíték, rés található, amely kettős feladatot lát el: egyrészt a hangszer testét olyan módon gyengíti meg, hogy szabadabban tudjon bizonyos jellegű deformációs rezgéseket végezni, másrészt ugyanez a rés a belső üreget megnyitva üregrezonátort hoz létre. A testhangok és az üreghang megfelelő összehangolásával elérhető, hogy a test megütésekor létrejövő rezgések jó hatásfokkal, nagy intenzitású hangként sugározzanak ki a környező légtérbe. A nagyobb résdobok hangja olyan erős lehet, hogy 5–10 kilométerre is elhallatszik, így jelzésre, sőt üzenetek közvetítésére is alkalmas. Az ilyen résdobokat is nevezik. A résdobot legtöbbször verővel szólaltatják meg, de bizonyos ősibb hangszertípusoknál a hangkeltés lábbal, dobbantással történik. A résdobokat eredetileg Afrikában, Közép- és Dél-Amerikában, Óceániában, Délkelet-Ázsiában, a Távol-Keleten használták, de egyes típusai ma már sztenderd hangszerei a nyugati komoly- és könnyűzenének is. (hu)
- <api batchcomplete="">A résdob ütéssel megszólaltatott idiofon hangszer. Bár dobnak nevezik, nem tartozik a kifeszített hártyájú membranofon hangszerek közé, ugyanakkor hangzása, megszólaltatási m༽ja, funkciója hasonló lehet azokéhoz. A résdob – a megütés helyétől függᔞn – egy, kettő vagy t, té-kevésbé meghatározott magasságú hangot tud kiadni. A legnagyobb résdobok akár hat méter hosszྪk, két méter szélesek is lehetnek, a legkisebbek arasznyiak vagy még aprk.A résdob lényege, hogy egy kivájt, üreges fatest (vagy bambuszcső, esetleg fémcső) felületén egy vagy t hosszúkás hasíték, rés található, amely kettős feladatot lát el: egyrészt a hangszer testét olyan m༽on gyengíti meg, hogy szabadabban tudjon bizonyos jellegű deformผiós rezgéseket végezni, másrészt ugyanez a rés a belső üreget megnyitva üregrezonátort hoz létre. A testhangok és az üreghang megfelelő összehangolásával elérhető, hogy a test megütésekor létrejövő rezgések jó hatásfokkal, nagy intenzitású hangként sugározzanak ki a környező légtérbe. A nagyobb résdobok hangja olyan erős lehet, hogy 5 kilométerre is elhallatszik, így jelzésre, sőt üzenetek közvetítésére is alkalmas. Az ilyen résdobokat beszélő dobnak is nevezik.A résdobot legtször verővel szólaltatják meg, de bizonyos ősibb hangszertípusoknál a hangkeltés ll, dobbantással történik.A résdobokat eredetileg Afrikn, Közép- és Dél-Amerikn, 폎ánin, Délkelet-Ázsin, a Távol-Keleten használták, de egyes típusai ma már sztenderd hangszerei a nyugati komoly- és könnyűzenének is. (hu)
- <api batchcomplete="">A résdob ütéssel megszólaltatott idiofon hangszer. Bár dobnak nevezik, nem tartozik a kifeszített hártyájú membranofon hangszerek közé, ugyanakkor hangzása, megszólaltatási módja, funkciója hasonló lehet azokéhoz. A résdob – a megütés helyétől függően – egy, kettő vagy több, többé-kevésbé meghatározott magasságú hangot tud kiadni. A legnagyobb résdobok akár hat méter hosszúak, két méter szélesek is lehetnek, a legkisebbek arasznyiak vagy még apróbbak.A résdob lényege, hogy egy kivájt, üreges fatest (vagy bambuszcső, esetleg fémcső) felületén egy vagy több hosszúkás hasíték, rés található, amely kettős feladatot lát el: egyrészt a hangszer testét olyan módon gyengíti meg, hogy szabadabban tudjon bizonyos jellegű deformációs rezgéseket végezni, másrészt ugyanez a rés a belső üreget megnyitva üregrezonátort hoz létre. A testhangok és az üreghang megfelelő összehangolásával elérhető, hogy a test megütésekor létrejövő rezgések jó hatásfokkal, nagy intenzitású hangként sugározzanak ki a környező légtérbe. A nagyobb résdobok hangja olyan erős lehet, hogy 5–10 kilométerre is elhallatszik, így jelzésre, sőt üzenetek közvetítésére is alkalmas. Az ilyen résdobokat beszélő dobnak is nevezik.A résdobot legtöbbször verővel szólaltatják meg, de bizonyos ősibb hangszertípusoknál a hangkeltés lábbal, dobbantással történik.A résdobokat eredetileg Afrikában, Közép- és Dél-Amerikában, Óceániában, Délkelet-Ázsiában, a Távol-Keleten használták, de egyes típusai ma már sztenderd hangszerei a nyugati komoly- és könnyűzenének is. (hu)
- A résdob ütéssel megszólaltatott idiofon hangszer. Bár dobnak nevezik, nem tartozik a kifeszített hártyájú membranofon hangszerek közé, ugyanakkor hangzása, megszólaltatási módja, funkciója hasonló lehet azokéhoz. A résdob – a megütés helyétől függően – egy, kettő vagy több, többé-kevésbé meghatározott magasságú hangot tud kiadni. A legnagyobb résdobok akár hat méter hosszúak, két méter szélesek is lehetnek, a legkisebbek arasznyiak vagy még apróbbak. A résdob lényege, hogy egy kivájt, üreges fatest (vagy bambuszcső, esetleg fémcső) felületén egy vagy több hosszúkás hasíték, rés található, amely kettős feladatot lát el: egyrészt a hangszer testét olyan módon gyengíti meg, hogy szabadabban tudjon bizonyos jellegű deformációs rezgéseket végezni, másrészt ugyanez a rés a belső üreget megnyitva üregrezonátort hoz létre. A testhangok és az üreghang megfelelő összehangolásával elérhető, hogy a test megütésekor létrejövő rezgések jó hatásfokkal, nagy intenzitású hangként sugározzanak ki a környező légtérbe. A nagyobb résdobok hangja olyan erős lehet, hogy 5–10 kilométerre is elhallatszik, így jelzésre, sőt üzenetek közvetítésére is alkalmas. Az ilyen résdobokat is nevezik. A résdobot legtöbbször verővel szólaltatják meg, de bizonyos ősibb hangszertípusoknál a hangkeltés lábbal, dobbantással történik. A résdobokat eredetileg Afrikában, Közép- és Dél-Amerikában, Óceániában, Délkelet-Ázsiában, a Távol-Keleten használták, de egyes típusai ma már sztenderd hangszerei a nyugati komoly- és könnyűzenének is. (hu)
- <api batchcomplete="">A résdob ütéssel megszólaltatott idiofon hangszer. Bár dobnak nevezik, nem tartozik a kifeszített hártyájú membranofon hangszerek közé, ugyanakkor hangzása, megszólaltatási m༽ja, funkciója hasonló lehet azokéhoz. A résdob – a megütés helyétől függᔞn – egy, kettő vagy t, té-kevésbé meghatározott magasságú hangot tud kiadni. A legnagyobb résdobok akár hat méter hosszྪk, két méter szélesek is lehetnek, a legkisebbek arasznyiak vagy még aprk.A résdob lényege, hogy egy kivájt, üreges fatest (vagy bambuszcső, esetleg fémcső) felületén egy vagy t hosszúkás hasíték, rés található, amely kettős feladatot lát el: egyrészt a hangszer testét olyan m༽on gyengíti meg, hogy szabadabban tudjon bizonyos jellegű deformผiós rezgéseket végezni, másrészt ugyanez a rés a belső üreget megnyitva üregrezonátort hoz létre. A testhangok és az üreghang megfelelő összehangolásával elérhető, hogy a test megütésekor létrejövő rezgések jó hatásfokkal, nagy intenzitású hangként sugározzanak ki a környező légtérbe. A nagyobb résdobok hangja olyan erős lehet, hogy 5 kilométerre is elhallatszik, így jelzésre, sőt üzenetek közvetítésére is alkalmas. Az ilyen résdobokat beszélő dobnak is nevezik.A résdobot legtször verővel szólaltatják meg, de bizonyos ősibb hangszertípusoknál a hangkeltés ll, dobbantással történik.A résdobokat eredetileg Afrikn, Közép- és Dél-Amerikn, 폎ánin, Délkelet-Ázsin, a Távol-Keleten használták, de egyes típusai ma már sztenderd hangszerei a nyugati komoly- és könnyűzenének is. (hu)
- <api batchcomplete="">A résdob ütéssel megszólaltatott idiofon hangszer. Bár dobnak nevezik, nem tartozik a kifeszített hártyájú membranofon hangszerek közé, ugyanakkor hangzása, megszólaltatási módja, funkciója hasonló lehet azokéhoz. A résdob – a megütés helyétől függően – egy, kettő vagy több, többé-kevésbé meghatározott magasságú hangot tud kiadni. A legnagyobb résdobok akár hat méter hosszúak, két méter szélesek is lehetnek, a legkisebbek arasznyiak vagy még apróbbak.A résdob lényege, hogy egy kivájt, üreges fatest (vagy bambuszcső, esetleg fémcső) felületén egy vagy több hosszúkás hasíték, rés található, amely kettős feladatot lát el: egyrészt a hangszer testét olyan módon gyengíti meg, hogy szabadabban tudjon bizonyos jellegű deformációs rezgéseket végezni, másrészt ugyanez a rés a belső üreget megnyitva üregrezonátort hoz létre. A testhangok és az üreghang megfelelő összehangolásával elérhető, hogy a test megütésekor létrejövő rezgések jó hatásfokkal, nagy intenzitású hangként sugározzanak ki a környező légtérbe. A nagyobb résdobok hangja olyan erős lehet, hogy 5–10 kilométerre is elhallatszik, így jelzésre, sőt üzenetek közvetítésére is alkalmas. Az ilyen résdobokat beszélő dobnak is nevezik.A résdobot legtöbbször verővel szólaltatják meg, de bizonyos ősibb hangszertípusoknál a hangkeltés lábbal, dobbantással történik.A résdobokat eredetileg Afrikában, Közép- és Dél-Amerikában, Óceániában, Délkelet-Ázsiában, a Távol-Keleten használták, de egyes típusai ma már sztenderd hangszerei a nyugati komoly- és könnyűzenének is. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- A résdob ütéssel megszólaltatott idiofon hangszer. Bár dobnak nevezik, nem tartozik a kifeszített hártyájú membranofon hangszerek közé, ugyanakkor hangzása, megszólaltatási módja, funkciója hasonló lehet azokéhoz. A résdob – a megütés helyétől függően – egy, kettő vagy több, többé-kevésbé meghatározott magasságú hangot tud kiadni. A legnagyobb résdobok akár hat méter hosszúak, két méter szélesek is lehetnek, a legkisebbek arasznyiak vagy még apróbbak. A résdobot legtöbbször verővel szólaltatják meg, de bizonyos ősibb hangszertípusoknál a hangkeltés lábbal, dobbantással történik. (hu)
- <api batchcomplete="">A résdob ütéssel megszólaltatott idiofon hangszer. Bár dobnak nevezik, nem tartozik a kifeszített hártyájú membranofon hangszerek közé, ugyanakkor hangzása, megszólaltatási m༽ja, funkciója hasonló lehet azokéhoz. A résdob – a megütés helyétől függᔞn – egy, kettő vagy t, té-kevésbé meghatározott magasságú hangot tud kiadni. (hu)
- <api batchcomplete="">A résdob ütéssel megszólaltatott idiofon hangszer. Bár dobnak nevezik, nem tartozik a kifeszített hártyájú membranofon hangszerek közé, ugyanakkor hangzása, megszólaltatási módja, funkciója hasonló lehet azokéhoz. A résdob – a megütés helyétől függően – egy, kettő vagy több, többé-kevésbé meghatározott magasságú hangot tud kiadni. (hu)
- A résdob ütéssel megszólaltatott idiofon hangszer. Bár dobnak nevezik, nem tartozik a kifeszített hártyájú membranofon hangszerek közé, ugyanakkor hangzása, megszólaltatási módja, funkciója hasonló lehet azokéhoz. A résdob – a megütés helyétől függően – egy, kettő vagy több, többé-kevésbé meghatározott magasságú hangot tud kiadni. A legnagyobb résdobok akár hat méter hosszúak, két méter szélesek is lehetnek, a legkisebbek arasznyiak vagy még apróbbak. A résdobot legtöbbször verővel szólaltatják meg, de bizonyos ősibb hangszertípusoknál a hangkeltés lábbal, dobbantással történik. (hu)
- <api batchcomplete="">A résdob ütéssel megszólaltatott idiofon hangszer. Bár dobnak nevezik, nem tartozik a kifeszített hártyájú membranofon hangszerek közé, ugyanakkor hangzása, megszólaltatási m༽ja, funkciója hasonló lehet azokéhoz. A résdob – a megütés helyétől függᔞn – egy, kettő vagy t, té-kevésbé meghatározott magasságú hangot tud kiadni. (hu)
- <api batchcomplete="">A résdob ütéssel megszólaltatott idiofon hangszer. Bár dobnak nevezik, nem tartozik a kifeszített hártyájú membranofon hangszerek közé, ugyanakkor hangzása, megszólaltatási módja, funkciója hasonló lehet azokéhoz. A résdob – a megütés helyétől függően – egy, kettő vagy több, többé-kevésbé meghatározott magasságú hangot tud kiadni. (hu)
|
