| dbo:abstract
|
- Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegszárd vagy Szegzárd, ritkábban nyomtatásban a Szexárd alak is előfordult, németül: Sechshard vagy Sechsard) megyei jogú város, Tolna megye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja. Az ország legkevesebb lakosú, Tatabánya és Eger után a harmadik legkisebb területű megyeszékhelye; területi kiterjedés szempontjából még a megyén belül is csak a negyedik helyen áll (Paks, Tamási és Dunaföldvár mögött). Borváros, kb. 4500 pincével. Az ország legkisebb lélekszámú megyei jogú városa. (hu)
- Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegzárd, majd Szegszárd, ritkán a Szexárd alak is előfordult, németül: Sechshard vagy Sechsard, horvátul: Seksar) megyei jogú város, Tolna megye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja. Az ország legkevesebb lakosú, Tatabánya és Eger után a harmadik legkisebb területű megyeszékhelye; területi kiterjedés szempontjából még a megyén belül is csak a negyedik helyen áll (Paks, Tamási és Dunaföldvár mögött). Borváros, kb. 4500 pincével. (hu)
- <api batchcomplete="">Szekszárd (régebbi írásm༽ szerint: Szegzárd, majd Szegszárd, ritkán a Szexárd alak is elᔟordult, németül: Sechshard vagy Sechsard, horvátul: Seksar) megyei jogú város, Tolna vármegye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja. Az ország legkevesebb lakosú, Tatabánya és Eger után a harmadik legkisebb területű megyeszékhelye; területi kiterjedés szempontjปól még a megyén belül is csak a negyedik helyen áll (Paks, Tamási és Dunaföldvár mögött). Borváros, kb. 4500 pincével.A Dél-Dunántúl egyik legjelentősebb városa, gazdag történelmi múltjával és különleges kulturális örökségével emelkedik ki a magyar városok sorปól. A város nevét először 1015-ben említik írásos források, ám régészeti leletek tanúsága szerint a térség már jóval korn, az őskortól kezdve lakott volt. A honfoglalás után a terület a magyar törzsek birtok került, majd I. Béla király 1061-ben bencés apátságot alapított itt, amely vallási és kulturális központtá tette a vidéket.A város a török h༽oltság alatt jelentős károkat szenvedett, de a 18. században újra fejlᔝésnek indult, elsősorban a betelepített német lakosság és a borászat révén. Szekszárd már a reformkorban is fontos szerepet játszott a nemzeti kultúrn és irodalomban, kés pedig olyan neves személyiségek kötᔝtek hozzá, mint Babits Mihály, aki itt született, és akinek szellemi örökségét ma is ápolják a városban.A történelmi múlt és a mezőgazdasági tradໜiók, különösen a szőlőtermesztés és borászat, meghatározó szerepet játszanak Szekszárd fejlᔝésn és gazdasági struktúrájn. A Szekszárdi-dombság adottságai kedveznek a szőlőművelésnek, amely évszázadok óta a térség egyik legfontosabb ágazata. A város életn a mezőgazdaság és az ipar mellett a kulturális és oktatási intézmények is jelentős szerepet töltenek be, hozzájárulva a helyi közösség fejlᔝéséhez és identitásához. (hu)
- <api batchcomplete="">Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegzárd, majd Szegszárd, ritkán a Szexárd alak is előfordult, németül: Sechshard vagy Sechsard, horvátul: Seksar) megyei jogú város, Tolna vármegye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja. Az ország legkevesebb lakosú, Tatabánya és Eger után a harmadik legkisebb területű megyeszékhelye; területi kiterjedés szempontjából még a megyén belül is csak a negyedik helyen áll (Paks, Tamási és Dunaföldvár mögött). Borváros, kb. 4500 pincével.A Dél-Dunántúl egyik legjelentősebb városa, gazdag történelmi múltjával és különleges kulturális örökségével emelkedik ki a magyar városok sorából. A város nevét először 1015-ben említik írásos források, ám régészeti leletek tanúsága szerint a térség már jóval korábban, az őskortól kezdve lakott volt. A honfoglalás után a terület a magyar törzsek birtokába került, majd I. Béla király 1061-ben bencés apátságot alapított itt, amely vallási és kulturális központtá tette a vidéket.A város a török hódoltság alatt jelentős károkat szenvedett, de a 18. században újra fejlődésnek indult, elsősorban a betelepített német lakosság és a borászat révén. Szekszárd már a reformkorban is fontos szerepet játszott a nemzeti kultúrában és irodalomban, később pedig olyan neves személyiségek kötődtek hozzá, mint Babits Mihály, aki itt született, és akinek szellemi örökségét ma is ápolják a városban.A történelmi múlt és a mezőgazdasági tradíciók, különösen a szőlőtermesztés és borászat, meghatározó szerepet játszanak Szekszárd fejlődésében és gazdasági struktúrájában. A Szekszárdi-dombság adottságai kedveznek a szőlőművelésnek, amely évszázadok óta a térség egyik legfontosabb ágazata. A város életében a mezőgazdaság és az ipar mellett a kulturális és oktatási intézmények is jelentős szerepet töltenek be, hozzájárulva a helyi közösség fejlődéséhez és identitásához. (hu)
- Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegszárd vagy Szegzárd, ritkábban nyomtatásban a Szexárd alak is előfordult, németül: Sechshard vagy Sechsard) megyei jogú város, Tolna megye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja. Az ország legkevesebb lakosú, Tatabánya és Eger után a harmadik legkisebb területű megyeszékhelye; területi kiterjedés szempontjából még a megyén belül is csak a negyedik helyen áll (Paks, Tamási és Dunaföldvár mögött). Borváros, kb. 4500 pincével. Az ország legkisebb lélekszámú megyei jogú városa. (hu)
- Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegzárd, majd Szegszárd, ritkán a Szexárd alak is előfordult, németül: Sechshard vagy Sechsard, horvátul: Seksar) megyei jogú város, Tolna megye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja. Az ország legkevesebb lakosú, Tatabánya és Eger után a harmadik legkisebb területű megyeszékhelye; területi kiterjedés szempontjából még a megyén belül is csak a negyedik helyen áll (Paks, Tamási és Dunaföldvár mögött). Borváros, kb. 4500 pincével. (hu)
- <api batchcomplete="">Szekszárd (régebbi írásm༽ szerint: Szegzárd, majd Szegszárd, ritkán a Szexárd alak is elᔟordult, németül: Sechshard vagy Sechsard, horvátul: Seksar) megyei jogú város, Tolna vármegye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja. Az ország legkevesebb lakosú, Tatabánya és Eger után a harmadik legkisebb területű megyeszékhelye; területi kiterjedés szempontjปól még a megyén belül is csak a negyedik helyen áll (Paks, Tamási és Dunaföldvár mögött). Borváros, kb. 4500 pincével.A Dél-Dunántúl egyik legjelentősebb városa, gazdag történelmi múltjával és különleges kulturális örökségével emelkedik ki a magyar városok sorปól. A város nevét először 1015-ben említik írásos források, ám régészeti leletek tanúsága szerint a térség már jóval korn, az őskortól kezdve lakott volt. A honfoglalás után a terület a magyar törzsek birtok került, majd I. Béla király 1061-ben bencés apátságot alapított itt, amely vallási és kulturális központtá tette a vidéket.A város a török h༽oltság alatt jelentős károkat szenvedett, de a 18. században újra fejlᔝésnek indult, elsősorban a betelepített német lakosság és a borászat révén. Szekszárd már a reformkorban is fontos szerepet játszott a nemzeti kultúrn és irodalomban, kés pedig olyan neves személyiségek kötᔝtek hozzá, mint Babits Mihály, aki itt született, és akinek szellemi örökségét ma is ápolják a városban.A történelmi múlt és a mezőgazdasági tradໜiók, különösen a szőlőtermesztés és borászat, meghatározó szerepet játszanak Szekszárd fejlᔝésn és gazdasági struktúrájn. A Szekszárdi-dombság adottságai kedveznek a szőlőművelésnek, amely évszázadok óta a térség egyik legfontosabb ágazata. A város életn a mezőgazdaság és az ipar mellett a kulturális és oktatási intézmények is jelentős szerepet töltenek be, hozzájárulva a helyi közösség fejlᔝéséhez és identitásához. (hu)
- <api batchcomplete="">Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegzárd, majd Szegszárd, ritkán a Szexárd alak is előfordult, németül: Sechshard vagy Sechsard, horvátul: Seksar) megyei jogú város, Tolna vármegye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja. Az ország legkevesebb lakosú, Tatabánya és Eger után a harmadik legkisebb területű megyeszékhelye; területi kiterjedés szempontjából még a megyén belül is csak a negyedik helyen áll (Paks, Tamási és Dunaföldvár mögött). Borváros, kb. 4500 pincével.A Dél-Dunántúl egyik legjelentősebb városa, gazdag történelmi múltjával és különleges kulturális örökségével emelkedik ki a magyar városok sorából. A város nevét először 1015-ben említik írásos források, ám régészeti leletek tanúsága szerint a térség már jóval korábban, az őskortól kezdve lakott volt. A honfoglalás után a terület a magyar törzsek birtokába került, majd I. Béla király 1061-ben bencés apátságot alapított itt, amely vallási és kulturális központtá tette a vidéket.A város a török hódoltság alatt jelentős károkat szenvedett, de a 18. században újra fejlődésnek indult, elsősorban a betelepített német lakosság és a borászat révén. Szekszárd már a reformkorban is fontos szerepet játszott a nemzeti kultúrában és irodalomban, később pedig olyan neves személyiségek kötődtek hozzá, mint Babits Mihály, aki itt született, és akinek szellemi örökségét ma is ápolják a városban.A történelmi múlt és a mezőgazdasági tradíciók, különösen a szőlőtermesztés és borászat, meghatározó szerepet játszanak Szekszárd fejlődésében és gazdasági struktúrájában. A Szekszárdi-dombság adottságai kedveznek a szőlőművelésnek, amely évszázadok óta a térség egyik legfontosabb ágazata. A város életében a mezőgazdaság és az ipar mellett a kulturális és oktatási intézmények is jelentős szerepet töltenek be, hozzájárulva a helyi közösség fejlődéséhez és identitásához. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegszárd vagy Szegzárd, ritkábban nyomtatásban a Szexárd alak is előfordult, németül: Sechshard vagy Sechsard) megyei jogú város, Tolna megye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja. Az ország legkevesebb lakosú, Tatabánya és Eger után a harmadik legkisebb területű megyeszékhelye; területi kiterjedés szempontjából még a megyén belül is csak a negyedik helyen áll (Paks, Tamási és Dunaföldvár mögött). Borváros, kb. 4500 pincével. Az ország legkisebb lélekszámú megyei jogú városa. (hu)
- <api batchcomplete="">Szekszárd (régebbi írásm༽ szerint: Szegzárd, majd Szegszárd, ritkán a Szexárd alak is elᔟordult, németül: Sechshard vagy Sechsard, horvátul: Seksar) megyei jogú város, Tolna vármegye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja. Az ország legkevesebb lakosú, Tatabánya és Eger után a harmadik legkisebb területű megyeszékhelye; területi kiterjedés szempontjปól még a megyén belül is csak a negyedik helyen áll (Paks, Tamási és Dunaföldvár mögött). (hu)
- <api batchcomplete="">Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegzárd, majd Szegszárd, ritkán a Szexárd alak is előfordult, németül: Sechshard vagy Sechsard, horvátul: Seksar) megyei jogú város, Tolna vármegye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja. Az ország legkevesebb lakosú, Tatabánya és Eger után a harmadik legkisebb területű megyeszékhelye; területi kiterjedés szempontjából még a megyén belül is csak a negyedik helyen áll (Paks, Tamási és Dunaföldvár mögött). (hu)
- Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegszárd vagy Szegzárd, ritkábban nyomtatásban a Szexárd alak is előfordult, németül: Sechshard vagy Sechsard) megyei jogú város, Tolna megye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja. Az ország legkevesebb lakosú, Tatabánya és Eger után a harmadik legkisebb területű megyeszékhelye; területi kiterjedés szempontjából még a megyén belül is csak a negyedik helyen áll (Paks, Tamási és Dunaföldvár mögött). Borváros, kb. 4500 pincével. Az ország legkisebb lélekszámú megyei jogú városa. (hu)
- <api batchcomplete="">Szekszárd (régebbi írásm༽ szerint: Szegzárd, majd Szegszárd, ritkán a Szexárd alak is elᔟordult, németül: Sechshard vagy Sechsard, horvátul: Seksar) megyei jogú város, Tolna vármegye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja. Az ország legkevesebb lakosú, Tatabánya és Eger után a harmadik legkisebb területű megyeszékhelye; területi kiterjedés szempontjปól még a megyén belül is csak a negyedik helyen áll (Paks, Tamási és Dunaföldvár mögött). (hu)
- <api batchcomplete="">Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegzárd, majd Szegszárd, ritkán a Szexárd alak is előfordult, németül: Sechshard vagy Sechsard, horvátul: Seksar) megyei jogú város, Tolna vármegye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja. Az ország legkevesebb lakosú, Tatabánya és Eger után a harmadik legkisebb területű megyeszékhelye; területi kiterjedés szempontjából még a megyén belül is csak a negyedik helyen áll (Paks, Tamási és Dunaföldvár mögött). (hu)
|
,_Széchenyi_utca,_Szekszárd.jpg){kind=link}
,_Szຜhenyi_utca,_Szekszárd.jpg){kind=link}
