| dbo:abstract
|
- A Tambora egy aktív rétegvulkán Sumbawa sziget középső, északi csücskén, Indonéziában. 1815-re az alatta lévő megtelt, a hegy pedig az idő folyamán 4300 méter magasra nőtt. Már 1812 óta zaj hallatszott a vulkánból, és gyakran füstöt eregetett. Végül 1815. április 5-én egy közepes erősségű kitöréssel elkezdődött a több napig tartó kitöréssorozat, amelynek során 80 köbkilométer vulkáni anyag szabadult ki a légkörbe.A vulkánkitörési indexen hetes szintet ért el, ezzel a legnagyobb kitörés lett a Taupo i. sz. 181-es kitörése óta. A kitöréssorozat során százszor nagyobb mennyiségű vulkáni anyag került a légtérbe, mint a Mount Saint Helens 1980-as kitörésekor. Összesen mintegy 150 milliárd köbméter kőtörmelék, vulkáni hamu, és egyéb anyag szabadult fel. A kitörés mintegy 60 000 ember halálát okozta a területen, de hatása az egész bolygón érezhető volt. A hamu több évig a légtérben maradt, meggátolva, hogy a Nap sugarai elérjék a földfelszínt. Mindez az egyik leghidegebb periódushoz vezetett a már amúgy is elég fagyos kis jégkorszakon belül. A nyár gyakorlatilag megszűnt létezni, a telek szokatlanul hidegek voltak. A jelenség mezőgazdaságra gyakorolt hatása óriási volt, milliók éheztek a Föld minden részén a vulkánkitörés következtében. 1816, a kitörés utáni év úgy vonult be a történelembe, mint „az év, amikor nem volt nyár”. (hu)
- A Tambora egy aktív rétegvulkán Sumbawa sziget középső, északi csücskén, Indonéziában. 1815-re az alatta lévő megtelt, a hegy pedig az idő folyamán 4300 méter magasra nőtt. Már 1812 óta zaj hallatszott a vulkánból, és gyakran füstöt eregetett. Végül 1815. április 5-én egy közepes erősségű kitöréssel elkezdődött a több napig tartó kitöréssorozat, amelynek során 80 köbkilométer vulkáni anyag szabadult ki a légkörbe.A vulkánkitörési indexen hetes szintet ért el, ezzel a legnagyobb kitörés lett a Taupo i. sz. 181-es kitörése óta. A kitöréssorozat során százszor nagyobb mennyiségű vulkáni anyag került a légtérbe, mint a Mount Saint Helens 1980-as kitörésekor. Összesen mintegy 150 milliárd köbméter kőtörmelék, vulkáni hamu, és egyéb anyag szabadult fel. A kitörés mintegy 60 000 ember halálát okozta a területen, de hatása az egész bolygón érezhető volt. A hamu több évig a légtérben maradt, meggátolva, hogy a Nap sugarai elérjék a földfelszínt. Mindez az egyik leghidegebb periódushoz vezetett a már amúgy is elég fagyos kis jégkorszakon belül. A nyár gyakorlatilag megszűnt létezni, a telek szokatlanul hidegek voltak. A jelenség mezőgazdaságra gyakorolt hatása óriási volt, milliók éheztek a Föld minden részén a vulkánkitörés következtében. 1816, a kitörés utáni év úgy vonult be a történelembe, mint „az év, amikor nem volt nyár”. (hu)
|
