Property |
Value |
dbo:abstract
|
- A Sumter-erőd ostroma 1861. április 12–14. között zajlott. A Dél-Karolina állambeli Charleston kikötőjében álló Sumter-erődöt az Amerikai Konföderációs Államok hadereje ostromolta meg és foglalta el. Ez volt az amerikai polgárháború első fegyveres ütközete. A erődöt védő északiak kétnapi tűzharc után megadták magukat. 1860–61 fordulóján hét déli állam deklarálta függetlenségét az Amerikai Egyesült Államoktól. Az első, Dél-Karolina azt követelte, hogy az Amerikai Egyesült Államok hadereje hagyja el a épített katonai létesítményeit. 1860. december 26-án Robert Anderson őrnagy titokban átvezényelte a parancsnoksága alá tartozó 85 katonát az ekkora erővel szinte védhetetlen az öbölbe épített Sumter-erődbe, amely jelentős tűzerejével ellenőrizhette a hajóforgalmat. James Buchanan elnök 1861. január 9-én erősítést és utánpótlást küldött Andersonnak a hajóval, de azt a dél-karolinai hatóságok figyelmeztető lövésekkel elzavarták. Ezután megszálltak a Sumter-erőd kivételével minden szövetségi létesítményt és területet Charleston környékén. 1861 első hónapjaiban a helyzet már ostromállapotra emlékeztetett. Márciusban P. G. T. Beauregard dandártábornokot, a Konföderáció frissen felállított első tábornokát nevezték ki parancsnoknak, aki előkészítette a támadást és az erődre irányította a rendelkezésre álló ősszes tüzérségi eszközüket. Az erőd tüzérsége is jelentős tűzerőt képviselt, de a kis létszámú unionisták készletei fogytán voltak. A Sumter-erőd megtartásához szükséges hadfelszerelés eljuttatása vált az újonnan beiktatott elnök, Abraham Lincoln kabinetjének első igazi válsághelyzetévé. Lincoln közölte a továbbra is az Egyesült Államok részének tekintett Dél-Karolina kormányzójával , hogy hajón utánpótlást küld a védőknek, erre azonban a Konföderáció azonnali elhagyására felszólító ultimátummal válaszolt. Anderson őrnagy nem adta fel az erődöt. Április 12-én hajnali 4:30-kor a konföderációs ágyúk az öböl különböző pontjairól tüzet nyitottak. Ezt az erőd viszonozta, de az első pillanattól súlyos hátrányban volt, így 34 órával később Anderson mégis beleegyezett a szabad elvonulásba. A tűzharcban egyik fél sem vesztett egyetlen embert sem, a megadási ceremónián azonban egy ágyú felrobbant, és az ekkor szerzett sérüléseibe két északi katona belehalt. Az ostrom az északi és a déli közvéleményben is megerősítette a háborús hangulatot. Lincoln 75 000 önkéntest szólított fegyverbe az általa lázadásnak interpretált esemény leverésére. Erre további négy állam lépett ki az Unióból, és megkezdődött az amerikai polgárháború. (hu)
- A Sumter-erőd ostroma 1861. április 12–14. között zajlott. A Dél-Karolina állambeli Charleston kikötőjében álló Sumter-erődöt az Amerikai Konföderációs Államok hadereje ostromolta meg és foglalta el. Ez volt az amerikai polgárháború első fegyveres ütközete. A erődöt védő északiak kétnapi tűzharc után megadták magukat. 1860–61 fordulóján hét déli állam deklarálta függetlenségét az Amerikai Egyesült Államoktól. Az első, Dél-Karolina azt követelte, hogy az Amerikai Egyesült Államok hadereje hagyja el a épített katonai létesítményeit. 1860. december 26-án Robert Anderson őrnagy titokban átvezényelte a parancsnoksága alá tartozó 85 katonát az ekkora erővel szinte védhetetlen az öbölbe épített Sumter-erődbe, amely jelentős tűzerejével ellenőrizhette a hajóforgalmat. James Buchanan elnök 1861. január 9-én erősítést és utánpótlást küldött Andersonnak a hajóval, de azt a dél-karolinai hatóságok figyelmeztető lövésekkel elzavarták. Ezután megszálltak a Sumter-erőd kivételével minden szövetségi létesítményt és területet Charleston környékén. 1861 első hónapjaiban a helyzet már ostromállapotra emlékeztetett. Márciusban P. G. T. Beauregard dandártábornokot, a Konföderáció frissen felállított első tábornokát nevezték ki parancsnoknak, aki előkészítette a támadást és az erődre irányította a rendelkezésre álló ősszes tüzérségi eszközüket. Az erőd tüzérsége is jelentős tűzerőt képviselt, de a kis létszámú unionisták készletei fogytán voltak. A Sumter-erőd megtartásához szükséges hadfelszerelés eljuttatása vált az újonnan beiktatott elnök, Abraham Lincoln kabinetjének első igazi válsághelyzetévé. Lincoln közölte a továbbra is az Egyesült Államok részének tekintett Dél-Karolina kormányzójával , hogy hajón utánpótlást küld a védőknek, erre azonban a Konföderáció azonnali elhagyására felszólító ultimátummal válaszolt. Anderson őrnagy nem adta fel az erődöt. Április 12-én hajnali 4:30-kor a konföderációs ágyúk az öböl különböző pontjairól tüzet nyitottak. Ezt az erőd viszonozta, de az első pillanattól súlyos hátrányban volt, így 34 órával később Anderson mégis beleegyezett a szabad elvonulásba. A tűzharcban egyik fél sem vesztett egyetlen embert sem, a megadási ceremónián azonban egy ágyú felrobbant, és az ekkor szerzett sérüléseibe két északi katona belehalt. Az ostrom az északi és a déli közvéleményben is megerősítette a háborús hangulatot. Lincoln 75 000 önkéntest szólított fegyverbe az általa lázadásnak interpretált esemény leverésére. Erre további négy állam lépett ki az Unióból, és megkezdődött az amerikai polgárháború. (hu)
|
dbo:causalties
| |
dbo:commander
| |
dbo:result
| |
dbo:strength
| |
dbo:territory
| |
dbo:wikiPageExternalLink
| |
dbo:wikiPageID
| |
dbo:wikiPageLength
|
- 47030 (xsd:nonNegativeInteger)
|
dbo:wikiPageRevisionID
| |
prop-hu:coauthors
|
- Burns, Ken és Burns, Ric (hu)
- Eicher, David J. (hu)
- Burns, Ken és Burns, Ric (hu)
- Eicher, David J. (hu)
|
prop-hu:egyikFél
| |
prop-hu:eredmény
|
- (hu)
- Konföderációs győzelem (hu)
- (hu)
- Konföderációs győzelem (hu)
|
prop-hu:erők
| |
prop-hu:first
|
- Mary (hu)
- Robert (hu)
- Buchanan (hu)
- David (hu)
- Abner (hu)
- David J (hu)
- E. Milby (hu)
- Frances H. (hu)
- Frank J. (hu)
- Geoffrey C. (hu)
- James M. (hu)
- John H. (hu)
- Maury (hu)
- W. A. (hu)
- William J (hu)
- Mary (hu)
- Robert (hu)
- Buchanan (hu)
- David (hu)
- Abner (hu)
- David J (hu)
- E. Milby (hu)
- Frances H. (hu)
- Frank J. (hu)
- Geoffrey C. (hu)
- James M. (hu)
- John H. (hu)
- Maury (hu)
- W. A. (hu)
- William J (hu)
|
prop-hu:helyszín
| |
prop-hu:időpont
| |
prop-hu:isbn
| |
prop-hu:konfliktus
| |
prop-hu:kép
|
- Sumter.jpg (hu)
- Sumter.jpg (hu)
|
prop-hu:képaláírás
|
- A Sumter-erőd lövetése (hu)
- Currier & Ives grafika (hu)
- A Sumter-erőd lövetése (hu)
- Currier & Ives grafika (hu)
|
prop-hu:language
| |
prop-hu:last
|
- James (hu)
- Cooper (hu)
- Kennedy (hu)
- Klein (hu)
- Burton (hu)
- Harris (hu)
- Ward (hu)
- Doubleday (hu)
- Chesnut (hu)
- Detzer (hu)
- Eicher (hu)
- Hendrickson (hu)
- McPherson (hu)
- Welcher (hu)
- James (hu)
- Cooper (hu)
- Kennedy (hu)
- Klein (hu)
- Burton (hu)
- Harris (hu)
- Ward (hu)
- Doubleday (hu)
- Chesnut (hu)
- Detzer (hu)
- Eicher (hu)
- Hendrickson (hu)
- McPherson (hu)
- Welcher (hu)
|
prop-hu:location
|
- New York (hu)
- Bloomington (hu)
- Fairfax, VA (hu)
- New York (hu)
- Bloomington (hu)
- Fairfax, VA (hu)
|
prop-hu:másikFél
| |
prop-hu:név
|
- A Sumter-erőd ostroma (hu)
- A Sumter-erőd ostroma (hu)
|
prop-hu:page
| |
prop-hu:parancsnokok
| |
prop-hu:publisher
|
- 2 (xsd:integer)
- Oxford University Press (hu)
- Simon & Schuster (hu)
- Alfred A. Knopf (hu)
- D. Appleton and Company (hu)
- Harcourt (hu)
- Harper and Brothers (hu)
- Indiana University Press (hu)
- Promontory Press (hu)
- South Carolinian Steam Job Printing Office (hu)
- Stanford University Press (hu)
- University of South Carolina Press (hu)
|
prop-hu:ref
| |
prop-hu:title
|
- The Union Army, 1861–1865 Organization and Operations (hu)
- Days of Defiance: Sumter, Secession, and the Coming of the Civil War (hu)
- The Longest Night: A Military History of the Civil War (hu)
- Battle Cry of Freedom: The Civil War Era (hu)
- Civil War High Commands (hu)
- Sumter: The First Day of the Civil War (hu)
- The Civil War Battlefield Guide. (hu)
- The Civil War, an Illustrated History (hu)
- The Siege of Charleston 1861–1865 (hu)
- Reminiscences of Forts Sumter and Moultrie in 1860–61 (hu)
- The record of Fort Sumter, from its occupation by Major Anderson, to its reduction by South Carolina troops during the administration of Governor Pickens (hu)
- Allegiance: Fort Sumter, Charleston, and the Beginning of the Civil War (hu)
- We Have the War Upon Us: The Onset of the Civil War, November 1860-April 1861 (hu)
- The Works of James Buchanan: Comprising His Speeches, State Papers, and Private Correspondence (hu)
- The Union Army, 1861–1865 Organization and Operations (hu)
- Days of Defiance: Sumter, Secession, and the Coming of the Civil War (hu)
- The Longest Night: A Military History of the Civil War (hu)
- Battle Cry of Freedom: The Civil War Era (hu)
- Civil War High Commands (hu)
- Sumter: The First Day of the Civil War (hu)
- The Civil War Battlefield Guide. (hu)
- The Civil War, an Illustrated History (hu)
- The Siege of Charleston 1861–1865 (hu)
- Reminiscences of Forts Sumter and Moultrie in 1860–61 (hu)
- The record of Fort Sumter, from its occupation by Major Anderson, to its reduction by South Carolina troops during the administration of Governor Pickens (hu)
- Allegiance: Fort Sumter, Charleston, and the Beginning of the Civil War (hu)
- We Have the War Upon Us: The Onset of the Civil War, November 1860-April 1861 (hu)
- The Works of James Buchanan: Comprising His Speeches, State Papers, and Private Correspondence (hu)
|
prop-hu:units
|
- 1 (xsd:integer)
- Provisional Forces of the Confederate States (hu)
|
prop-hu:url
| |
prop-hu:veszteségek
| |
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
prop-hu:year
|
- 1862 (xsd:integer)
- 1876 (xsd:integer)
- 1905 (xsd:integer)
- 1911 (xsd:integer)
- 1970 (xsd:integer)
- 1988 (xsd:integer)
- 1989 (xsd:integer)
- 1990 (xsd:integer)
- 1996 (xsd:integer)
- 1997 (xsd:integer)
- 1998 (xsd:integer)
- 2001 (xsd:integer)
- 2012 (xsd:integer)
|
dct:subject
| |
rdf:type
| |
rdfs:label
|
- A Sumter-erőd ostroma (hu)
- A Sumter-erőd ostroma (hu)
|
prov:wasDerivedFrom
| |
foaf:isPrimaryTopicOf
| |
foaf:name
|
- A Sumter-erőd ostroma (hu)
- A Sumter-erőd ostroma (hu)
|
is dbo:battle
of | |
is dbo:wikiPageRedirects
of | |
is prop-hu:csatái
of | |
is foaf:primaryTopic
of | |