| dbo:abstract
|
- A jó palócok Mikszáth Kálmán 1882-ben megjelent kisepikai alkotásokat tartalmazó könyve. A kötet 15 kitűnően szerkesztett, tömör történetet tartalmaz, amelyekben gyakoriak a megrendítően tragikus mozzanatok. Az alkotások irodalmunkban a parasztábrázolás új korszakát nyitották meg. A Tót atyafiak (1881) mellett A jó palócok (1882) hozta meg Mikszáth számára a régóta várt elismerést, a méltán megérdemelt, kirobbanó sikert. Az író szülőföldjének vidékére, Palócföldre viszi el, a gyermekkorában megélt vagy hallott történeteibe avatja be olvasóit. Érezhető, hogy a történetekben szereplő emberek közel állnak a szívéhez, érződik, hogy szereti, megérti őket. Elfogadja babonás hiedelmeiket, magáénak vallja paraszti szemléletüket, sajátos értékrendjüket. A novellák Mikszáth szülőföldjén játszódnak. A földrajzi nevek többsége kitalált, a 15 novella valóságos és képzeletbeli helyeket tartalmaz. Az Ipoly, a Cserhát valós helyszínek, de a falunevek többsége fiktív helységre utal. Bodok alatt Mikszáth szülőfaluja, Szklabonya értendő, hiszen itt valóban megtalálható a több novellában is emlegetett savanyúkút. Majornok valószínűleg az író feleségének szülőfaluja Mohora lehet. A Bágy patak pedig a két falut a valóságban összekötő Kürtös-patak. (hu)
- A jó palócok Mikszáth Kálmán 1882-ben megjelent kisepikai alkotásokat tartalmazó könyve. A kötet 15 kitűnően szerkesztett, tömör történetet tartalmaz, amelyekben gyakoriak a megrendítően tragikus mozzanatok. Az alkotások irodalmunkban a parasztábrázolás új korszakát nyitották meg. A Tót atyafiak (1881) mellett A jó palócok (1882) hozta meg Mikszáth számára a régóta várt elismerést, a méltán megérdemelt, kirobbanó sikert. Az író szülőföldjének vidékére, Palócföldre viszi el, a gyermekkorában megélt vagy hallott történeteibe avatja be olvasóit. Érezhető, hogy a történetekben szereplő emberek közel állnak a szívéhez, érződik, hogy szereti, megérti őket. Elfogadja babonás hiedelmeiket, magáénak vallja paraszti szemléletüket, sajátos értékrendjüket. A novellák Mikszáth szülőföldjén játszódnak. A földrajzi nevek többsége kitalált, a 15 novella valóságos és képzeletbeli helyeket tartalmaz. Az Ipoly, a Cserhát valós helyszínek, de a falunevek többsége fiktív helységre utal. Bodok alatt Mikszáth szülőfaluja, Szklabonya értendő, hiszen itt valóban megtalálható a több novellában is emlegetett savanyúkút. Majornok valószínűleg az író feleségének szülőfaluja Mohora lehet. A Bágy patak pedig a két falut a valóságban összekötő Kürtös-patak. (hu)
|
