dbo:abstract
|
- Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén, amely 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia és Horvátország, délnyugatról Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Területe 93 030 négyzetkilométer, népessége pedig közel tízmillió fő, így az Európai Unió közepes méretű és közepes népességű tagállamai közé tartozik. Hivatalos nyelve a magyar, ami a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest, amely világvárosnak számít. Magyarország jelenlegi határai nagyjából egyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. A két világháború között számos kormány megalakult, többek között kommunista kormány is, melynek bukása és felszámolása után megalakult két politikai vezetőség, melyek mindkét irányba más-más érdekeket szolgáltak ki. Magyarország a Horthy-kormány mellett a revízió reményében, a Szálasi-kormány mellett a német érdekeket kiszolgálva lépett be a második világháborúba a de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően a Szovjetunió megszállási övezetébe került az ország. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor az 1989-es páneurópai piknik okán. Polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, ingyenes egészségügyi ellátással és az térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatással. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kifejezetten kedvezőnek mondhatóak: az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a Global Peace Index 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. Magyarország 2019-ben közepesen korrupt ország világviszonylatban, míg az Európai Unióban Romániával egy szinten az egyik legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 44 pontot kapott 2019-ben, és ezzel az ország a 70. helyen áll. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Magyarország a 10. legnépszerűbb turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista kereste fel az országot. Az ország ad otthont a világ legnagyobb termálvízkészletének, a világ második legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. (hu)
- Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén, amely 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia és Horvátország, délnyugatról Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Területe 93 030 négyzetkilométer, népessége pedig közel tízmillió fő, így az Európai Unió közepes méretű és közepes népességű tagállamai közé tartozik. Hivatalos nyelve a magyar, ami a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest, amely világvárosnak számít. Magyarország jelenlegi határai nagyjából egyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. A két világháború között számos kormány megalakult, többek között kommunista kormány is, melynek bukása és felszámolása után megalakult két politikai vezetőség, melyek mindkét irányba más-más érdekeket szolgáltak ki. Magyarország a Horthy-kormány mellett a revízió reményében, a Szálasi-kormány mellett a német érdekeket kiszolgálva lépett be a második világháborúba a de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően a Szovjetunió megszállási övezetébe került az ország. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor az 1989-es páneurópai piknik okán. Polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, ingyenes egészségügyi ellátással és az térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatással. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kifejezetten kedvezőnek mondhatóak: az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a Global Peace Index 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. Magyarország 2019-ben közepesen korrupt ország világviszonylatban, míg az Európai Unióban Romániával egy szinten az egyik legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 44 pontot kapott 2019-ben, és ezzel az ország a 70. helyen áll. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Magyarország a 10. legnépszerűbb turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista kereste fel az országot. Az ország ad otthont a világ legnagyobb termálvízkészletének, a világ második legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. (hu)
|
prop-hu:etnikumok
|
- örmények, románok, ruszinok, szerbek, szlovákok, szlovének, ukránok (hu)
- magyarok és bolgárok, cigányok, görögök, horvátok, lengyelek, németek, (hu)
- örmények, románok, ruszinok, szerbek, szlovákok, szlovének, ukránok (hu)
- magyarok és bolgárok, cigányok, görögök, horvátok, lengyelek, németek, (hu)
|
prop-hu:vallások
|
- katolikus, református, evangélikus, pünkösdi-karizmatikus, ortodox, unitárius, Jehova tanúi, zsidó stb. (hu)
- katolikus, református, evangélikus, pünkösdi-karizmatikus, ortodox, unitárius, Jehova tanúi, zsidó stb. (hu)
|