Property Value
dbo:abstract
  • A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban című dokumentumgyűjtemény bevezető tanulmányában Krausz Tamás emlékeztet arra, hogy Magyarország 1941. június 27-én támadta meg a Szovjetuniót, anélkül, hogy erre akkor Hitler igényt tartott volna. Az első magyar megszálló csapatok az eredetileg frontbevetésre szánt Kárpát-csoport részeiből kerültek ki, majd a magyar politikai vezetés 5 dandárt ajánlott fel a megszálló tevékenységek ellátására. 1941. október 6-án Vinnyicában alakult meg a Magyar Megszálló Csoport Parancsnokság, amihez 1942 februárjára már 5 hadosztály és több más kisebb egység tartozott, mintegy 40 ezer fős élelmezési létszámmal. Ekkor a megszálló magyar csapatokat két részre, a Nyugati és a Keleti Megszálló Csoport Parancsnokságba osztották fel. A nyugati csoport a Dnyepertől nyugatra viszonylag békés körülmények között tevékenykedett, a keleti viszont Csernyigov, Brjanszk, Kurszk térségében a kezdetektől fogva harcérintkezésbe került nagyobb partizánalakulatokkal. Parancsnokai ismert katonai vezetők voltak, mint , Bakay Szilárd, László Dezső, Álgya-Pap Zoltán, tábornokok, ezredes. A magyar megszállás tehát nem csak Ukrajna, hanem Oroszország és Belorusszia jelentős részeire, Magyarország területének többszörösére, több mint félmillió négyzetkilométerre terjedt ki. A magyar megszálló erők létszáma meghaladta a 90 000 főt, és a német megszálló erők 20-25%-át tette ki. A németeken és a magyarokon kívül románok, olaszok, finnek, lettek, litvánok, ukránok vettek részt ebben a tevékenységben, ami a világtörténelem eddigi legkiterjedtebb, legtöbb áldozatot követelő népirtásába torkollott, és amelyben összesen mintegy 13,7 millió civil pusztult el. Csupán Ukrajna egyetlen közigazgatási területén, a Csernyigovi területen körülbelül 103 ezer polgári lakost és 24 ezer hadifoglyot öltek meg a német és a magyar büntetőosztagosok. A könyv dokumentumanyaga nagyrészt az Álgya-Pap és társai, valamint a Somlay és társai ellen 1947-ben folytatott perek anyagából származik. E perek fő vádlottait 25 év munkatáborra ítélték. (Ezekben az években a Szovjetunióban nem létezett halálbüntetés.) (hu)
  • A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban című dokumentumgyűjtemény bevezető tanulmányában Krausz Tamás emlékeztet arra, hogy Magyarország 1941. június 27-én támadta meg a Szovjetuniót, anélkül, hogy erre akkor Hitler igényt tartott volna. Az első magyar megszálló csapatok az eredetileg frontbevetésre szánt Kárpát-csoport részeiből kerültek ki, majd a magyar politikai vezetés 5 dandárt ajánlott fel a megszálló tevékenységek ellátására. 1941. október 6-án Vinnyicában alakult meg a Magyar Megszálló Csoport Parancsnokság, amihez 1942 februárjára már 5 hadosztály és több más kisebb egység tartozott, mintegy 40 ezer fős élelmezési létszámmal. Ekkor a megszálló magyar csapatokat két részre, a Nyugati és a Keleti Megszálló Csoport Parancsnokságba osztották fel. A nyugati csoport a Dnyepertől nyugatra viszonylag békés körülmények között tevékenykedett, a keleti viszont Csernyigov, Brjanszk, Kurszk térségében a kezdetektől fogva harcérintkezésbe került nagyobb partizánalakulatokkal. Parancsnokai ismert katonai vezetők voltak, mint , Bakay Szilárd, László Dezső, Álgya-Pap Zoltán, tábornokok, ezredes. A magyar megszállás tehát nem csak Ukrajna, hanem Oroszország és Belorusszia jelentős részeire, Magyarország területének többszörösére, több mint félmillió négyzetkilométerre terjedt ki. A magyar megszálló erők létszáma meghaladta a 90 000 főt, és a német megszálló erők 20-25%-át tette ki. A németeken és a magyarokon kívül románok, olaszok, finnek, lettek, litvánok, ukránok vettek részt ebben a tevékenységben, ami a világtörténelem eddigi legkiterjedtebb, legtöbb áldozatot követelő népirtásába torkollott, és amelyben összesen mintegy 13,7 millió civil pusztult el. Csupán Ukrajna egyetlen közigazgatási területén, a Csernyigovi területen körülbelül 103 ezer polgári lakost és 24 ezer hadifoglyot öltek meg a német és a magyar büntetőosztagosok. A könyv dokumentumanyaga nagyrészt az Álgya-Pap és társai, valamint a Somlay és társai ellen 1947-ben folytatott perek anyagából származik. E perek fő vádlottait 25 év munkatáborra ítélték. (Ezekben az években a Szovjetunióban nem létezett halálbüntetés.) (hu)
dbo:country
dbo:isbn
  • 978-963-236-216-8
dbo:mediaType
dbo:numberOfPages
  • 629 (xsd:positiveInteger)
dbo:title
  • Levéltári dokumentumok 1941–1947 (hu)
  • Levéltári dokumentumok 1941–1947 (hu)
dbo:wikiPageID
  • 1322753 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 14353 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23041789 (xsd:integer)
prop-hu:alcím
  • Levéltári dokumentumok 1941–1947 (hu)
  • Levéltári dokumentumok 1941–1947 (hu)
prop-hu:ann
  • 2013 (xsd:integer)
prop-hu:aut
prop-hu:felelősSzerkesztő
prop-hu:isbn
  • 978 (xsd:integer)
prop-hu:kiadásDátuma
  • 2013 (xsd:integer)
prop-hu:kiadó
  • L'Harmattan, Budapest (hu)
  • L'Harmattan, Budapest (hu)
prop-hu:loc
  • Budapest (hu)
  • Budapest (hu)
prop-hu:médiatípus
prop-hu:nyelv
prop-hu:név
  • A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban (hu)
  • A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban (hu)
prop-hu:oldalak
  • 629 (xsd:integer)
prop-hu:ország
  • Magyarország (hu)
  • Magyarország (hu)
prop-hu:pag
  • 7 (xsd:integer)
prop-hu:red
  • L'Harmattan (hu)
  • L'Harmattan (hu)
prop-hu:subtit
  • Levéltári dokumentumok 1941–1947 (hu)
  • Levéltári dokumentumok 1941–1947 (hu)
prop-hu:tit
  • A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban (hu)
  • A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban (hu)
prop-hu:téma
  • hadtörténet (hu)
  • hadtörténet (hu)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dc:language
  • magyar
dct:subject
rdf:type
rdfs:label
  • A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban. Levéltári dokumentumok 1941–1947 (hu)
  • A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban. Levéltári dokumentumok 1941–1947 (hu)
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
foaf:name
  • A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban (hu)
  • A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban (hu)
is dbo:wikiPageRedirects of
is foaf:primaryTopic of