| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- Az Albán Fejedelemség (albán Principata e Shqipërisë vagy geg dialektusban Principata e Shqipnis’) az 1912. november 28-án függetlenségét kikiáltó Albánia de jure 1913-tól 1925-ig fennállt alkotmányos monarchiája volt. A több száz éves oszmán uralom alól felszabadult, de az első Balkán-háborúban a szomszédos országok által lerohant fiatal állam sorsa felől az 1912 decemberétől zajló londoni konferencia döntött. 1913 során véglegesítették Albánia államhatárait (londoni és ), az 1913. július 29-én ratifikált albán statútummal pedig hivatalosan is létrehozták az Albán Fejedelemséget, amelynek önállóságát és semlegességét a nagyhatalmak garantálták. Az uralkodó kiválasztásáig hátra lévő időben az ugyancsak a nagyhatalmak mandátumával rendelkező Nemzetközi Ellenőrző Bizottság feladata volt a fejedelemség közjogi és belpolitikai helyzetének megszilárdítása, míg a az ország rendvédelmi testületének megszervezésére kapott megbízást. Az 1912 decembere óta hivatalban lévő Qemali-kormány 1914 januárjában a Nemzetközi Ellenőrző Bizottságnak adta át a végrehajtó hatalmat, februárban pedig az Esat Toptani vezette ellenkormány, a Közép-albániai Köztársaság is feloszlott. A külső fenyegetettség ugyanakkor nem szűnt meg: a szerb csapatok időnkénti betörése mellett Dél-Albánia nagy részét Görögország tartotta megszállás alatt, majd csapataik evakuálásával párhuzamosan, 1914 februárjától az elszakadáspárti Észak-epiruszi Autonóm Köztársaság gerillái vették át a helyüket. Időközben a nagyhatalmak a német Wilhelm zu Wied herceg – uralkodói nevén Vilmos fejedelem – személyében találták meg az Albán Fejedelemség uralkodóját. Az albán nemzet küldöttsége 1914. február 21-én Neuwiedban ajánlotta fel a koronát Vilmos részére, aki ezzel de jure az Albán Fejedelemség uralkodója lett. Ténylegesen csak 1914. március 7-én érkezett meg az ország új fővárosába, Durrësba, és kezdte meg hat hónapig tartó, dicstelen uralkodását. A történeti elemzések szerint a balkáni politikában járatlan, határozatlan és gyengekezű Vilmos alkalmatlan volt a feladatra. Albánia gazdasági és infrastrukturális elmaradottsága, a pénzügyi források hiánya mellett a belpolitikai fejlemények és a külső támadások egyaránt jelképessé tették hatalmát. Uralkodása során mellőzte a tényleges politikai tapasztalattal rendelkező Nemzetközi Ellenőrző Bizottság tanácsait, ehelyett a népszerűtlen és jobbára tétlen Përmeti-kormány kezébe tette le a végrehajtó hatalmat. 1914. április 10-én ugyan hatályba lépett az Albán Fejedelemség alaptörvénye, de a kaotikus belpolitikai és katonai helyzettel küzdő országban tényleges közjogi érvényt nem lehetett neki szerezni. Miután a Përmeti-kabinet meghatározó alakja, Esat Toptani puccskísérletét leleplezték, őt magát pedig száműzték, 1914. május 21-én hívei körében kitört a közép-albániai felkelés. A fejedelem egyre reménytelenebb katonai helyzetbe került a főváros köré ostromgyűrűt vonó, gyarapodó számú lázadókkal szemben, emellett a görög–északepiróta hadmozgások is egyre hevesebbé váltak Dél-Albániában. 1914 nyarára fontosabb belföldi támogatói a hátországba húzódva cserbenhagyták a fejedelmet (pl. Ahmet Zogolli, Prenk Bibë Doda), a Nemzetközi Csendőrség feloszlott, az államkincstár pedig kiürült. Az Albán Fejedelemség ügye az első világháború kitörésével háttérbe szorult a nemzetközi politika színpadán, és a nagyhatalmak kormányai sem siettek Vilmos segítségére. A fejedelem végül 1914. szeptember 3-án elmenekült az országból, szeptember 6-án pedig a Nemzetközi Ellenőrző Bizottság is feloszlott, ezzel az Albán Fejedelemség de facto megszűnt létezni. Az első világháborúban Albánia káoszba hullott, és a világháborút követően összeült nemzetgyűlés, a lushnjai kongresszus az 1920. január 30-án elfogadott statútummal helyezte vissza hatályába az Albán Fejedelemség 1914-es alaptörvényét. Noha Vilmos fejedelem formálisan sem addig, sem a későbbiekben nem mondott le az albán trónról, a kongresszus résztvevői úgy döntöttek, hogy visszahívása helyett létrehozzák a Vilmos nevében működő, államfői jogkörökkel rendelkező négytagú Legfelsőbb Tanácsot. A lushnjai statútum még öt évig volt érvényben, amikor a hatalmát építő Ahmet Zogu nyomására az albán nemzetgyűlés 1925. január 21-én kikiáltotta a köztársaságot, ezzel az Albán Fejedelemség de jure is megszűnt létezni. Bár az Albán Fejedelemség – és különösen történetének 1914-es szakasza, Vilmos fejedelem uralkodása – sok szempontból kudarcokkal terhelt államalapítási kísérletnek tűnhet, a nagyhatalmi akaratból 1913-ban létrehozott monarchia közjogi alapjai, az akkor megállapított államhatárok status quóként hozzájárultak ahhoz, hogy a világháborút lezáró béketárgyalások során Albánia ne váljon a szomszédos országok martalékává, és 1920-ban már meglévő alapokon folytatódhasson az albán állam küzdelmes szervezése és kiépítése. (hu)
- Az Albán Fejedelemség (albán Principata e Shqipërisë vagy geg dialektusban Principata e Shqipnis’) az 1912. november 28-án függetlenségét kikiáltó Albánia de jure 1913-tól 1925-ig fennállt alkotmányos monarchiája volt. A több száz éves oszmán uralom alól felszabadult, de az első Balkán-háborúban a szomszédos országok által lerohant fiatal állam sorsa felől az 1912 decemberétől zajló londoni konferencia döntött. 1913 során véglegesítették Albánia államhatárait (londoni és ), az 1913. július 29-én ratifikált albán statútummal pedig hivatalosan is létrehozták az Albán Fejedelemséget, amelynek önállóságát és semlegességét a nagyhatalmak garantálták. Az uralkodó kiválasztásáig hátra lévő időben az ugyancsak a nagyhatalmak mandátumával rendelkező Nemzetközi Ellenőrző Bizottság feladata volt a fejedelemség közjogi és belpolitikai helyzetének megszilárdítása, míg a az ország rendvédelmi testületének megszervezésére kapott megbízást. Az 1912 decembere óta hivatalban lévő Qemali-kormány 1914 januárjában a Nemzetközi Ellenőrző Bizottságnak adta át a végrehajtó hatalmat, februárban pedig az Esat Toptani vezette ellenkormány, a Közép-albániai Köztársaság is feloszlott. A külső fenyegetettség ugyanakkor nem szűnt meg: a szerb csapatok időnkénti betörése mellett Dél-Albánia nagy részét Görögország tartotta megszállás alatt, majd csapataik evakuálásával párhuzamosan, 1914 februárjától az elszakadáspárti Észak-epiruszi Autonóm Köztársaság gerillái vették át a helyüket. Időközben a nagyhatalmak a német Wilhelm zu Wied herceg – uralkodói nevén Vilmos fejedelem – személyében találták meg az Albán Fejedelemség uralkodóját. Az albán nemzet küldöttsége 1914. február 21-én Neuwiedban ajánlotta fel a koronát Vilmos részére, aki ezzel de jure az Albán Fejedelemség uralkodója lett. Ténylegesen csak 1914. március 7-én érkezett meg az ország új fővárosába, Durrësba, és kezdte meg hat hónapig tartó, dicstelen uralkodását. A történeti elemzések szerint a balkáni politikában járatlan, határozatlan és gyengekezű Vilmos alkalmatlan volt a feladatra. Albánia gazdasági és infrastrukturális elmaradottsága, a pénzügyi források hiánya mellett a belpolitikai fejlemények és a külső támadások egyaránt jelképessé tették hatalmát. Uralkodása során mellőzte a tényleges politikai tapasztalattal rendelkező Nemzetközi Ellenőrző Bizottság tanácsait, ehelyett a népszerűtlen és jobbára tétlen Përmeti-kormány kezébe tette le a végrehajtó hatalmat. 1914. április 10-én ugyan hatályba lépett az Albán Fejedelemség alaptörvénye, de a kaotikus belpolitikai és katonai helyzettel küzdő országban tényleges közjogi érvényt nem lehetett neki szerezni. Miután a Përmeti-kabinet meghatározó alakja, Esat Toptani puccskísérletét leleplezték, őt magát pedig száműzték, 1914. május 21-én hívei körében kitört a közép-albániai felkelés. A fejedelem egyre reménytelenebb katonai helyzetbe került a főváros köré ostromgyűrűt vonó, gyarapodó számú lázadókkal szemben, emellett a görög–északepiróta hadmozgások is egyre hevesebbé váltak Dél-Albániában. 1914 nyarára fontosabb belföldi támogatói a hátországba húzódva cserbenhagyták a fejedelmet (pl. Ahmet Zogolli, Prenk Bibë Doda), a Nemzetközi Csendőrség feloszlott, az államkincstár pedig kiürült. Az Albán Fejedelemség ügye az első világháború kitörésével háttérbe szorult a nemzetközi politika színpadán, és a nagyhatalmak kormányai sem siettek Vilmos segítségére. A fejedelem végül 1914. szeptember 3-án elmenekült az országból, szeptember 6-án pedig a Nemzetközi Ellenőrző Bizottság is feloszlott, ezzel az Albán Fejedelemség de facto megszűnt létezni. Az első világháborúban Albánia káoszba hullott, és a világháborút követően összeült nemzetgyűlés, a lushnjai kongresszus az 1920. január 30-án elfogadott statútummal helyezte vissza hatályába az Albán Fejedelemség 1914-es alaptörvényét. Noha Vilmos fejedelem formálisan sem addig, sem a későbbiekben nem mondott le az albán trónról, a kongresszus résztvevői úgy döntöttek, hogy visszahívása helyett létrehozzák a Vilmos nevében működő, államfői jogkörökkel rendelkező négytagú Legfelsőbb Tanácsot. A lushnjai statútum még öt évig volt érvényben, amikor a hatalmát építő Ahmet Zogu nyomására az albán nemzetgyűlés 1925. január 21-én kikiáltotta a köztársaságot, ezzel az Albán Fejedelemség de jure is megszűnt létezni. Bár az Albán Fejedelemség – és különösen történetének 1914-es szakasza, Vilmos fejedelem uralkodása – sok szempontból kudarcokkal terhelt államalapítási kísérletnek tűnhet, a nagyhatalmi akaratból 1913-ban létrehozott monarchia közjogi alapjai, az akkor megállapított államhatárok status quóként hozzájárultak ahhoz, hogy a világháborút lezáró béketárgyalások során Albánia ne váljon a szomszédos országok martalékává, és 1920-ban már meglévő alapokon folytatódhasson az albán állam küzdelmes szervezése és kiépítése. (hu)
|
| dbo:anthem
| |
| dbo:capital
| |
| dbo:foundingYear
| |
| dbo:governor
| |
| dbo:monarch
| |
| dbo:motto
|
- („A haza mindenek felett!”)
- „Atdheu mbi të gjitha!”
|
| dbo:primeMinister
| |
| dbo:religion
| |
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 99601 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:ann
|
- 1990 (xsd:integer)
- 1999 (xsd:integer)
- 2012 (xsd:integer)
- 2014 (xsd:integer)
|
| prop-hu:ass
|
- ed. Albert Rakipi (hu)
- ed. Albert Rakipi (hu)
|
| prop-hu:aut
| |
| prop-hu:címer
|
- Coat_of_arms_of_the_Principality_of_Albania.svg (hu)
- Coat_of_arms_of_the_Principality_of_Albania.svg (hu)
|
| prop-hu:dinasztia
|
- Wied-ház (hu)
- Wied-ház (hu)
|
| prop-hu:előd
|
- Albánia függetlenné válása (hu)
- Albánia függetlenné válása (hu)
|
| prop-hu:előd1Zászló
|
- Flag of Albanian Provisional Government .svg (hu)
- Flag of Albanian Provisional Government .svg (hu)
|
| prop-hu:előtag
| |
| prop-hu:fasc
|
- 3 (xsd:integer)
- 6 (xsd:integer)
- tavasz–nyár (hu)
|
| prop-hu:főváros
|
- Tirana (hu)
- Durrës (hu)
- Vlora (hu)
- Tirana (hu)
- Durrës (hu)
- Vlora (hu)
|
| prop-hu:himnusz
|
- Hymni i Flamurit (hu)
- Hymni i Flamurit (hu)
|
| prop-hu:hivatalosNyelvek
| |
| prop-hu:isbn
|
- 9630556359 (xsd:decimal)
- 9992765941 (xsd:decimal)
|
| prop-hu:kormányfő
|
- Qemali • Përmeti • Delvina • Vrioni • Evangjeli • Ypi • Zogu • Vërlaci • Noli • Vrioni • Zogu (hu)
- Qemali • Përmeti • Delvina • Vrioni • Evangjeli • Ypi • Zogu • Vërlaci • Noli • Vrioni • Zogu (hu)
|
| prop-hu:loc
|
- Budapest (hu)
- Tirana (hu)
- Budapest (hu)
- Tirana (hu)
|
| prop-hu:megalakulásÉve
| |
| prop-hu:megnevezése
|
- Albán Fejedelemség (hu)
- Albán Fejedelemség (hu)
|
| prop-hu:megszűnésÉve
| |
| prop-hu:mottó
|
- („A haza mindenek felett!”) (hu)
- „Atdheu mbi të gjitha!” (hu)
- („A haza mindenek felett!”) (hu)
- „Atdheu mbi të gjitha!” (hu)
|
| prop-hu:pag
|
- 3 (xsd:integer)
- 20 (xsd:integer)
- 78 (xsd:integer)
|
| prop-hu:per
|
- Aetas (hu)
- Valóság (hu)
- Világtörténet (hu)
- Aetas (hu)
- Valóság (hu)
- Világtörténet (hu)
|
| prop-hu:pénznem
|
- nemzeti valuta nélkül (hu)
- nemzeti valuta nélkül (hu)
|
| prop-hu:red
|
- Akadémiai (hu)
- AIIS (hu)
- Akadémiai (hu)
- AIIS (hu)
|
| prop-hu:sajátNév
|
- Principata e Shqipërisë (hu)
- Principata e Shqipërisë (hu)
|
| prop-hu:ser
|
- Századunk Emlékezik (hu)
- Századunk Emlékezik (hu)
|
| prop-hu:subtit
|
- Memories of private secretary of Prince William of Wied (hu)
- Memories of private secretary of Prince William of Wied (hu)
|
| prop-hu:terület
| |
| prop-hu:tit
|
- Albánia nehézkes születése (hu)
- Magyar királyné a tiranai trónon (hu)
- Az albán nemzetállam megteremtésének első kísérlete (hu)
- The six months kingdom, Albania 1914 (hu)
- Az első világháború kitörése és az osztrák–magyar Albánia-projekt (hu)
- Albánia nehézkes születése (hu)
- Magyar királyné a tiranai trónon (hu)
- Az albán nemzetállam megteremtésének első kísérlete (hu)
- The six months kingdom, Albania 1914 (hu)
- Az első világháború kitörése és az osztrák–magyar Albánia-projekt (hu)
|
| prop-hu:tom
|
- 29 (xsd:integer)
- 42 (xsd:integer)
|
| prop-hu:uralkodó
|
- Vilmos fejedelem (hu)
- Vilmos fejedelem (hu)
|
| prop-hu:utód
|
- Albán Köztársaság (hu)
- Albán Köztársaság (hu)
|
| prop-hu:utód1Zászló
|
- Flag_of_Albania_.svg (hu)
- Flag_of_Albania_.svg (hu)
|
| prop-hu:vallás
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:zászló
|
- Flag_of_Albania_.svg (hu)
- Flag_of_Albania_.svg (hu)
|
| prop-hu:államforma
|
- alkotmányos monarchia (hu)
- alkotmányos monarchia (hu)
|
| prop-hu:államfő
|
- Qemali • Legfelsőbb Tanács (hu)
- Qemali • Legfelsőbb Tanács (hu)
|
| dct:subject
| |
| rdf:type
| |
| rdfs:label
|
- Albán Fejedelemség (1913–1925) (hu)
- Albán Fejedelemség (1913–1925) (hu)
|
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:deathPlace
of | |
| is dbo:territory
of | |
| is prop-hu:helyszín
of | |
| is prop-hu:megnevezés
of | |
| is prop-hu:működésiRégió
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
