| dbo:abstract
|
- A természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja. Elterjedési területe Belső-Ázsia, Észak-Ázsia és Kelet-Európa. Besorolásuk (különösen a kis lélekszámú, visszamaradott vidékeken élő népek esetében) nem tudományos érvek, hanem politikai érdekek által meghatározott. Mindaddig, amíg a belső-ázsiai török nyelveket és nyelvjárásokat tudományos alapossággal nem hasonlítják össze, az érdeklődő nem lehet meggyőződve a következő (2005 októberében készült) struktúra kifogástalansága felől.[forrás?] Egyes nyelvészek megkérdőjelezik, hogy az altaji nyelvcsalád valóban nyelvcsalád, mivel szerintük lehetséges, hogy három fő ága nem közös őstől származik. Ezen nyelvészek szerint helyesebb lenne három független, azaz török, mongol és mandzsu-tunguz nyelvcsaládról beszélni. Más nyelvészek viszont az altajinál nagyobb csoportok közös eredetét is bizonyítottnak látják: így pl. az 1960-as évekig széles körben elfogadott kategória volt az urál-altaji nyelvcsalád, ma ezt felváltotta a még tágabb eurázsiai makrocsalád, valamint a nosztratikus makrocsalád. A makrocsaládok elméletének helyességét a közelmúltban statisztikai módszerekkel is sikerült alátámasztani. (hu)
- Az altaji nyelvcsalád a természetes nyelvek egy nyelvcsaládja. Elterjedési területe Belső-Ázsia, Észak-Ázsia és Kelet-Európa. Az altaji nyelvcsalád létezését a legtöbb összehasonlító nyelvész már régóta elutasítja, bár továbbra is támogatja egy kicsi, de stabil tudományos kisebbség. Az 1960-as évektől az összehasonlító nyelvészek többsége megkérdőjelezi, hogy az altaji nyelvcsalád valóban nyelvcsalád, mivel szerintük lehetséges, hogy három fő ága nem közös őstől származik. Ezen nyelvészek szerint helyesebb lenne három független, azaz török, mongol és mandzsu-tunguz nyelvcsaládról beszélni. Más nyelvészek viszont az altajinál nagyobb csoportok közös eredetét is bizonyítottnak látják: így pl. az 1960-as évekig széles körben elfogadott kategória volt az urál-altaji nyelvcsalád, ma ezt felváltotta a még tágabb eurázsiai makrocsalád, valamint a nosztratikus makrocsalád. A makrocsaládok elméletének helyességét a közelmúltban statisztikai módszerekkel is sikerült alátámasztani. (hu)
- A természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja. Elterjedési területe Belső-Ázsia, Észak-Ázsia és Kelet-Európa. Besorolásuk (különösen a kis lélekszámú, visszamaradott vidékeken élő népek esetében) nem tudományos érvek, hanem politikai érdekek által meghatározott. Mindaddig, amíg a belső-ázsiai török nyelveket és nyelvjárásokat tudományos alapossággal nem hasonlítják össze, az érdeklődő nem lehet meggyőződve a következő (2005 októberében készült) struktúra kifogástalansága felől.[forrás?] Egyes nyelvészek megkérdőjelezik, hogy az altaji nyelvcsalád valóban nyelvcsalád, mivel szerintük lehetséges, hogy három fő ága nem közös őstől származik. Ezen nyelvészek szerint helyesebb lenne három független, azaz török, mongol és mandzsu-tunguz nyelvcsaládról beszélni. Más nyelvészek viszont az altajinál nagyobb csoportok közös eredetét is bizonyítottnak látják: így pl. az 1960-as évekig széles körben elfogadott kategória volt az urál-altaji nyelvcsalád, ma ezt felváltotta a még tágabb eurázsiai makrocsalád, valamint a nosztratikus makrocsalád. A makrocsaládok elméletének helyességét a közelmúltban statisztikai módszerekkel is sikerült alátámasztani. (hu)
- Az altaji nyelvcsalád a természetes nyelvek egy nyelvcsaládja. Elterjedési területe Belső-Ázsia, Észak-Ázsia és Kelet-Európa. Az altaji nyelvcsalád létezését a legtöbb összehasonlító nyelvész már régóta elutasítja, bár továbbra is támogatja egy kicsi, de stabil tudományos kisebbség. Az 1960-as évektől az összehasonlító nyelvészek többsége megkérdőjelezi, hogy az altaji nyelvcsalád valóban nyelvcsalád, mivel szerintük lehetséges, hogy három fő ága nem közös őstől származik. Ezen nyelvészek szerint helyesebb lenne három független, azaz török, mongol és mandzsu-tunguz nyelvcsaládról beszélni. Más nyelvészek viszont az altajinál nagyobb csoportok közös eredetét is bizonyítottnak látják: így pl. az 1960-as évekig széles körben elfogadott kategória volt az urál-altaji nyelvcsalád, ma ezt felváltotta a még tágabb eurázsiai makrocsalád, valamint a nosztratikus makrocsalád. A makrocsaládok elméletének helyességét a közelmúltban statisztikai módszerekkel is sikerült alátámasztani. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- A természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja. Elterjedési területe Belső-Ázsia, Észak-Ázsia és Kelet-Európa. Besorolásuk (különösen a kis lélekszámú, visszamaradott vidékeken élő népek esetében) nem tudományos érvek, hanem politikai érdekek által meghatározott. Mindaddig, amíg a belső-ázsiai török nyelveket és nyelvjárásokat tudományos alapossággal nem hasonlítják össze, az érdeklődő nem lehet meggyőződve a következő (2005 októberében készült) struktúra kifogástalansága felől.[forrás?] (hu)
- A természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja. Elterjedési területe Belső-Ázsia, Észak-Ázsia és Kelet-Európa. Besorolásuk (különösen a kis lélekszámú, visszamaradott vidékeken élő népek esetében) nem tudományos érvek, hanem politikai érdekek által meghatározott. Mindaddig, amíg a belső-ázsiai török nyelveket és nyelvjárásokat tudományos alapossággal nem hasonlítják össze, az érdeklődő nem lehet meggyőződve a következő (2005 októberében készült) struktúra kifogástalansága felől.[forrás?] (hu)
|
