| dbo:abstract
|
- A csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássyak, egy székely származású magyar főnemesi család, amely tagjai meghatározó szereppel bírtak az újkori Magyar Királyságtól a kiegyezés utáni Osztrák–Magyar Monarchiára is. A család hitelesnek elfogadott leszármazása Andrássy Mártontól ered, aki jó viszonyt ápolt Izabella királynével, ennek bizonyítéka egy levél 1543-ból „Izabella királyné megparancsolja Andrássy Mártonnak, hogy a török szultánnak küldendő ajándékok, élelmi szerek és adó ügyében tartandó tanácskozmányra aug.15-dikére teljes fölhatalmazással jelenjék meg nála Gyalu várában.” Az 1568-as tordai országgyűlés után János Zsigmond egész falvakat adományozott az őt hűségesen szolgáló főembereknek és lófőknek fejedelmi oklevéllel. Egy 1569-es keltezésű oklevéllel Andrássy Mártonnak és fiának Péternek adományozza az egész Csíkszentimre helységet és a csíkszentkirályi 42 jobbágytelekből álló részjószágot. Ettől kezdve használják a csíkszentkirályi előnevet. Péter a „rossz oldalon”, Báthory ellen harcolt, ezért elveszítette az összes eddig szerzett vagyonát. Száműzetése után, 1578-ban Krasznahorka vára kapitánya lett, majd hűséges szolgálataiért 1585-ben örökös adományul kapta a várat. Innen ered a második, a krasznahorkai előnév. Andrássy Péter és felesége Betz Zsófia 1676-ban bárói rangot kaptak, majd a Rákóczi-szabadságharc idején a család két részre szakadt, amikor a kurucok és a labancok oldalán is harcoltak. A család, a két testvér (István és György) szétválásával a betléri és a monoki ágra szakadt. A 18. században érdemei elismeréséül mindkét ág grófi címet kapott. A betléri ágnak három kisebb ága volt, a homonnai (megalapítója Andrássy Aladár), a tőketerebesi (megalapítója Andrássy Gyula) és a betléri főág (megalapítója Andrássy Manó). (hu)
- A csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássyak, egy székely származású magyar főnemesi család, amely tagjai meghatározó szereppel bírtak az újkori Magyar Királyságtól a kiegyezés utáni Osztrák–Magyar Monarchiára is. A család hitelesnek elfogadott leszármazása Andrássy Mártontól ered, aki jó viszonyt ápolt Izabella királynével, ennek bizonyítéka egy levél 1543-ból „Izabella királyné megparancsolja Andrássy Mártonnak, hogy a török szultánnak küldendő ajándékok, élelmi szerek és adó ügyében tartandó tanácskozmányra aug.15-dikére teljes fölhatalmazással jelenjék meg nála Gyalu várában.” Az 1568-as tordai országgyűlés után János Zsigmond egész falvakat adományozott az őt hűségesen szolgáló főembereknek és lófőknek fejedelmi oklevéllel. Egy 1569-es keltezésű oklevéllel Andrássy Mártonnak és fiának Péternek adományozza az egész Csíkszentimre helységet és a csíkszentkirályi 42 jobbágytelekből álló részjószágot. Ettől kezdve használják a csíkszentkirályi előnevet. Péter a „rossz oldalon”, Báthory ellen harcolt, ezért elveszítette az összes eddig szerzett vagyonát. Száműzetése után, 1578-ban Krasznahorka vára kapitánya lett, majd hűséges szolgálataiért 1585-ben örökös adományul kapta a várat. Innen ered a második, a krasznahorkai előnév. Andrássy Péter és felesége Betz Zsófia 1676-ban bárói rangot kaptak, majd a Rákóczi-szabadságharc idején a család két részre szakadt, amikor a kurucok és a labancok oldalán is harcoltak. A család, a két testvér (István és György) szétválásával a betléri és a monoki ágra szakadt. A 18. században érdemei elismeréséül mindkét ág grófi címet kapott. A betléri ágnak három kisebb ága volt, a homonnai (megalapítója Andrássy Aladár), a tőketerebesi (megalapítója Andrássy Gyula) és a betléri főág (megalapítója Andrássy Manó). (hu)
|
