| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport. A székelyek eredetére vonatkozóan több – egymásnak ellentmondó – elmélet létezik. Első okleveles említésük 1116-ból maradt fenn, eredetileg a Magyar Királyság nyugati gyepűinek mentén éltek. A középkori székelységet még két csoportra lehetett osztani, a nyugati és a keleti székelységre. A valószínűleg kisebb létszámú nyugati székelység a 14. századra azonban teljesen beolvadt a magyarságba. A keleti székelység az áttelepítései során, hasonlóan más nemzetiségekhez – besenyők, szászok, kunok – az ország más közrendű népeitől eltérő sajátos-kiváltságos jogot (mai fogalmak szerint: önkormányzatot) kapott. A 15. századtól kezdve Erdélyben külön rendi nemzetnek minősült. Jelenleg a székelyek elsősorban az Erdély keleti részén található Székelyföldön élnek, de székelynek vallja magát a Brassótól Nagyszebenig húzódó, úgynevezett Szászföld magyar ajkú lakosságának nagy része is. A bukovinai székelyek az 1764-es „madéfalvi veszedelem” után menekültek át a Kárpátokon túlra, onnan a 19. és a 20. században telepítették vissza őket, ma főként Tolna és Baranya megyékben, illetve a Vajdaságban élnek. Jelentős számban telepedtek meg székelyek Budapesten, Magyarország, Moldva és Erdély egyéb részein, Nyugat-Európában, Amerikában és Ausztráliában. A székelyek eredethagyományát a középkori magyar gesztaszerzők foglalták írásba, akik az 5. századi hunok leszármazottaiként emlékeztek meg róluk. Egyes elméletek szerint a székelyek a honfoglalás előtt, a 8–9. században csatlakoztak a magyar törzsekhez, más elméletek szerint pedig már a Kárpát-medencében várták a honfoglaló magyar törzseket. A székelyek tömegesen vettek részt a magyar szabadságharcban, képviselőik a magyar nemzet részének tekintették a székely népet. A területi igazgatási rendszerüket a szék rendszert az 1876-os megyerendezés szüntette meg. Az első világháborús magyar vereség és az 1920-as trianoni békediktátum után Székelyföld Románia része lett. Az 1940-es második bécsi döntéssel a terület visszakerült Magyarországhoz, 1944-ben szovjet és román csapatok foglalták el, az 1947-es párizsi békeszerződéssel pedig Székelyföld újra román fennhatóság alá került. A legutóbbi, 2011-es romániai népszámláláskor a mai értelemben vett Székelyföld területén 810 367 főből 581 159 vallotta magát magyarnak (Aranyosszék nélkül), ők tették ki az ottani lakosság 71,72 százalékát. A román hatóságok különösen 1960 és 1989 között, a kommunista uralom időszakában jelentős asszimilációs-beolvasztó politikát folytattak a székelyekkel szemben. Székelyföld területe jelenleg a központilag irányított román államigazgatás fennhatósága alá tartozik; az 1990-es évektől mostanáig a magyarság szószólói folyamatosan megfogalmazták és megfogalmazzák az igényt Székelyföld területi autonómiájára. (hu)
- A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport. A székelyek eredetére vonatkozóan több – egymásnak ellentmondó – elmélet létezik. Első okleveles említésük 1116-ból maradt fenn, eredetileg a Magyar Királyság nyugati gyepűinek mentén éltek. A középkori székelységet még két csoportra lehetett osztani, a nyugati és a keleti székelységre. A valószínűleg kisebb létszámú nyugati székelység a 14. századra azonban teljesen beolvadt a magyarságba. A keleti székelység az áttelepítései során, hasonlóan más nemzetiségekhez – besenyők, szászok, kunok – az ország más közrendű népeitől eltérő sajátos-kiváltságos jogot (mai fogalmak szerint: önkormányzatot) kapott. A 15. századtól kezdve Erdélyben külön rendi nemzetnek minősült. Jelenleg a székelyek elsősorban az Erdély keleti részén található Székelyföldön élnek, de székelynek vallja magát a Brassótól Nagyszebenig húzódó, úgynevezett Szászföld magyar ajkú lakosságának nagy része is. A bukovinai székelyek az 1764-es „madéfalvi veszedelem” után menekültek át a Kárpátokon túlra, onnan a 19. és a 20. században telepítették vissza őket, ma főként Tolna és Baranya megyékben, illetve a Vajdaságban élnek. Jelentős számban telepedtek meg székelyek Budapesten, Magyarország, Moldva és Erdély egyéb részein, Nyugat-Európában, Amerikában és Ausztráliában. A székelyek eredethagyományát a középkori magyar gesztaszerzők foglalták írásba, akik az 5. századi hunok leszármazottaiként emlékeztek meg róluk. Egyes elméletek szerint a székelyek a honfoglalás előtt, a 8–9. században csatlakoztak a magyar törzsekhez, más elméletek szerint pedig már a Kárpát-medencében várták a honfoglaló magyar törzseket. A székelyek tömegesen vettek részt a magyar szabadságharcban, képviselőik a magyar nemzet részének tekintették a székely népet. A területi igazgatási rendszerüket a szék rendszert az 1876-os megyerendezés szüntette meg. Az első világháborús magyar vereség és az 1920-as trianoni békediktátum után Székelyföld Románia része lett. Az 1940-es második bécsi döntéssel a terület visszakerült Magyarországhoz, 1944-ben szovjet és román csapatok foglalták el, az 1947-es párizsi békeszerződéssel pedig Székelyföld újra román fennhatóság alá került. A legutóbbi, 2011-es romániai népszámláláskor a mai értelemben vett Székelyföld területén 810 367 főből 581 159 vallotta magát magyarnak (Aranyosszék nélkül), ők tették ki az ottani lakosság 71,72 százalékát. A román hatóságok különösen 1960 és 1989 között, a kommunista uralom időszakában jelentős asszimilációs-beolvasztó politikát folytattak a székelyekkel szemben. Székelyföld területe jelenleg a központilag irányított román államigazgatás fennhatósága alá tartozik; az 1990-es évektől mostanáig a magyarság szószólói folyamatosan megfogalmazták és megfogalmazzák az igényt Székelyföld területi autonómiájára. (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 119641 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:accd
| |
| prop-hu:aurl
|
- https://web.archive.org/web/20140201214316/http://www.sznt.ro/|archd= 2014-02-01 (hu)
- https://web.archive.org/web/20140201214316/http://www.sznt.ro/|archd= 2014-02-01 (hu)
|
| prop-hu:author
|
- Zimonyi István (hu)
- Rácz Anita (hu)
- Zimonyi István (hu)
- Rácz Anita (hu)
|
| prop-hu:cím
|
- Nem magyar népek a középkori Magyarországon (hu)
- A székelyek eredete (hu)
- Az őshazától a Kárpátokig (hu)
- A székelyek nyomában (hu)
- Székely honfoglalás avagy mikor költözhettek a székelyek a Kárpát-medencébe? (hu)
- A Székely Nemzet története és alkotmánya (hu)
- A Székely Nemzeti Tanács honlapja (hu)
- A magyarság genetikája (hu)
- A székely művelődés évszázadai (hu)
- A székely rendtartás (hu)
- A székelykérdés története (hu)
- Hol vagytok székelyek? (hu)
- Magyarság kincsei (hu)
- Székely Mózes, Erdély székely fejedelme (hu)
- Székely szótár (hu)
- Tanulmányok a magyar állam eredetéről (hu)
- Hol vagytok székelyek? II. Székely–magyar történelem Atillától máig (hu)
- Comparison of maternal lineage and biogeographic analyses of ancient and modern Hungarian populations (hu)
- A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig (hu)
- Nem magyar népek a középkori Magyarországon (hu)
- A székelyek eredete (hu)
- Az őshazától a Kárpátokig (hu)
- A székelyek nyomában (hu)
- Székely honfoglalás avagy mikor költözhettek a székelyek a Kárpát-medencébe? (hu)
- A Székely Nemzet története és alkotmánya (hu)
- A Székely Nemzeti Tanács honlapja (hu)
- A magyarság genetikája (hu)
- A székely művelődés évszázadai (hu)
- A székely rendtartás (hu)
- A székelykérdés története (hu)
- Hol vagytok székelyek? (hu)
- Magyarság kincsei (hu)
- Székely Mózes, Erdély székely fejedelme (hu)
- Székely szótár (hu)
- Tanulmányok a magyar állam eredetéről (hu)
- Hol vagytok székelyek? II. Székely–magyar történelem Atillától máig (hu)
- Comparison of maternal lineage and biogeographic analyses of ancient and modern Hungarian populations (hu)
- A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig (hu)
|
| prop-hu:date
|
- 20101212052457 (xsd:decimal)
|
| prop-hu:editor
|
- Hoffmann István (hu)
- Hoffmann István (hu)
|
| prop-hu:elér
| |
| prop-hu:formátum
| |
| prop-hu:group
|
- Székelyek (hu)
- Székelyek (hu)
|
| prop-hu:hely
|
- Budapest (hu)
- Csíkszereda (hu)
- Debrecen (hu)
- Kézdivásárhely (hu)
- Sepsiszentgyörgy (hu)
- Székelyudvarhely (hu)
- Budapest (hu)
- Csíkszereda (hu)
- Debrecen (hu)
- Kézdivásárhely (hu)
- Sepsiszentgyörgy (hu)
- Székelyudvarhely (hu)
|
| prop-hu:isbn
|
- 963 (xsd:integer)
- 973 (xsd:integer)
- 9634729355 (xsd:decimal)
- 9635066279 (xsd:decimal)
|
| prop-hu:kiadó
|
- Akadémiai Kiadó (hu)
- Panoráma (hu)
- Magyar Elektronikus Könyvtár (hu)
- Balassi Kiadó (hu)
- Panoráma Kiadó (hu)
- Lucidus Kiadó (hu)
- Csokonai Könyvkiadóvállalat (hu)
- Fríg Könyvkiadó (hu)
- Havas Kiadó (hu)
- Haáz Rezső Kulturális Egyesület (hu)
- INFOPRESS Rt (hu)
- Litera-Veres Kiadó (hu)
- Pallas-Akadémia Könyvkiadó (hu)
- „Hargitaváralja” J. Sz. K. (hu)
- Akadémiai Kiadó (hu)
- Panoráma (hu)
- Magyar Elektronikus Könyvtár (hu)
- Balassi Kiadó (hu)
- Panoráma Kiadó (hu)
- Lucidus Kiadó (hu)
- Csokonai Könyvkiadóvállalat (hu)
- Fríg Könyvkiadó (hu)
- Havas Kiadó (hu)
- Haáz Rezső Kulturális Egyesület (hu)
- INFOPRESS Rt (hu)
- Litera-Veres Kiadó (hu)
- Pallas-Akadémia Könyvkiadó (hu)
- „Hargitaváralja” J. Sz. K. (hu)
|
| prop-hu:képaláírás
|
- Balról jobbra, lefelé: Irnik, Kuber, Csaba, Dózsa György, Apáczai Csere János, Mikes Kelemen, Kőrösi Csoma Sándor, Mikó Imre, Gábor Áron, Berzenczey László, Orbán Balázs, Puskás Tivadar, Teleki Sámuel, Benedek Elek, Márton Áron, Tamási Áron, Domokos Pál Péter, László Gyula, Kányádi Sándor, Bölöni László (hu)
- Balról jobbra, lefelé: Irnik, Kuber, Csaba, Dózsa György, Apáczai Csere János, Mikes Kelemen, Kőrösi Csoma Sándor, Mikó Imre, Gábor Áron, Berzenczey László, Orbán Balázs, Puskás Tivadar, Teleki Sámuel, Benedek Elek, Márton Áron, Tamási Áron, Domokos Pál Péter, László Gyula, Kányádi Sándor, Bölöni László (hu)
|
| prop-hu:langs
| |
| prop-hu:oldal
| |
| prop-hu:pages
| |
| prop-hu:periodika
|
- American Journal of Physical Anthropology (hu)
- American Journal of Physical Anthropology (hu)
|
| prop-hu:publisher
|
- Balassi kiadó, Budapest (hu)
- Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék, Debrecen (hu)
- Balassi kiadó, Budapest (hu)
- Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék, Debrecen (hu)
|
| prop-hu:region
|
- A világ többi országa (hu)
- A világ többi országa (hu)
|
| prop-hu:related
| |
| prop-hu:szerző
|
- dbpedia-hu:Balás_Gábor
- dbpedia-hu:Barabási_László
- dbpedia-hu:Czeizel_Endre
- dbpedia-hu:Egyed_Ákos
- dbpedia-hu:Györffy_György
- dbpedia-hu:Kristó_Gyula
- dbpedia-hu:Szombathy_Viktor
- dbpedia-hu:Szádeczky-Kardoss_Lajos
- Gyöngyvér Tömöry, Bernadett Csányi, Erika Bogácsi-Szabó, Tibor Kalmár, Ágnes Czibula, Aranka Csősz, Katalin Priskin, Balázs Mende, Péter Langó, C. Stephen Downes, and István Raskó (hu)
- Kolumbán-Antal József (hu)
- Kordé Zoltán (hu)
- Szekeres Lukács Sándor (hu)
- Sántha Attila (hu)
|
| prop-hu:szám
| |
| prop-hu:terjedelem
| |
| prop-hu:title
|
- A régi Bihar vármegye településneveinek nyelvészeti vizsgálata (hu)
- Muszlim források a honfoglalás előtti magyarokról (hu)
- A régi Bihar vármegye településneveinek nyelvészeti vizsgálata (hu)
- Muszlim források a honfoglalás előtti magyarokról (hu)
|
| prop-hu:url
| |
| prop-hu:vallások
| |
| prop-hu:weblap
|
- oszk.hu (hu)
- sznt.ro (hu)
- oszk.hu (hu)
- sznt.ro (hu)
|
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:year
| |
| prop-hu:év
|
- 1927 (xsd:integer)
- 1959 (xsd:integer)
- 1984 (xsd:integer)
- 1985 (xsd:integer)
- 1988 (xsd:integer)
- 1990 (xsd:integer)
- 1991 (xsd:integer)
- 2002 (xsd:integer)
- 2003 (xsd:integer)
- 2005 (xsd:integer)
- 2006 (xsd:integer)
- 2007 (xsd:integer)
- 2008 (xsd:integer)
|
| dct:subject
| |
| rdf:type
| |
| rdfs:label
|
- Székelyek (hu)
- Székelyek (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:citizenship
of | |
| is dbo:nationality
of | |
| is prop-hu:erők
of | |
| is prop-hu:nemzetiség
of | |
| is prop-hu:nemzetiségek
of | |
| is prop-hu:ünneplik
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
