| dbo:abstract
|
- Apollo római isten, a görög Apollón megfelelője, a gyógyítás, a vadászat, a művészetek istene, Iuppiter és Latona gyermeke. Ikertestvére Diana. Apollo kultuszát i. e. 443-ban honosították meg Rómában, amikor egy járvány miatt Sibylla jóslataihoz folyamodtak. A jóslat szerint csak Apollón isten segíthetett a járvány leküzdésében. Korábban is ismerték az etruszk panteon nevű istene révén, de tisztelete nem volt jelentős. A görög mintát kiegészítették még a napisteni attribútumokkal, mert bár a görög Apollónnak is voltak szoláris vonatkozásai (tüzes nyilai a napsugarakat jelképezték), ott volt külön napisten (Héliosz). Apollo kifejezetten napistenné vált a rómaiaknál, akinek testvére, Diana a holdistennő. (vagy Sol Invictus) jóval későbbi fejlemény a római mitológiában. (hu)
- Apollo római isten, a görög Apollón megfelelője, a gyógyítás, a Nap, a művészetek istene, Iuppiter és Latona gyermeke. Ikertestvére Diana. Apollo kultuszát i. e. 443-ban honosították meg Rómában, amikor egy járvány miatt Sibylla jóslataihoz folyamodtak. A jóslat szerint csak Apollón isten segíthetett a járvány leküzdésében. Korábban is ismerték az etruszk panteon nevű istene révén, de tisztelete nem volt jelentős. A görög mintát kiegészítették még a napisteni attribútumokkal, mert bár a görög Apollónnak is voltak szoláris vonatkozásai (tüzes nyilai a napsugarakat jelképezték), ott volt külön napisten (Héliosz). Apollo kifejezetten napistenné vált a rómaiaknál, akinek testvére, Diana a holdistennő. (vagy Sol Invictus) jóval későbbi fejlemény a római mitológiában. (hu)
- <api batchcomplete="">Apollo római isten, a görög Apollón megfelelője, a gyógyítás, a Nap, a művészetek istene, Iuppiter és Latona gyermeke. Ikertestvére Diana.Apollo kultuszát i. e. 443-ban honosították meg Rómn, amikor egy járvány miatt Sibylla jóslataihoz folyamodtak. A jóslat szerint csak Apollón isten segíthetett a járvány leküzdésn. Korn is ismerték az etruszk panteon Apulu nevű istene révén, de tisztelete nem volt jelentős. A görög mintát kiegészítették még a napisteni attribútumokkal, mert bár a görög Apollónnak is voltak szoláris vonatkozásai (tüzes nyilai a napsugarakat jelképezték), ott volt külön napisten (Héliosz). Apollo kifejezetten napistenné vált a rómaiaknál, akinek testvére, Diana a holdistennő. Sol (vagy Sol Invictus) jóval kési fejlemény a római mitológin. (hu)
- <api batchcomplete="">Az Apollo (NASA k༽ja szerint az AS-505) az Apollo-program negyedik emberes repülése volt, egyben a második, amely a Holdig repült. A repülés fő célja a Holdra szállás „jelmezes főpr༻ája” volt, az utolsó tesztrepülés, amely a Holdhoz való elrepülést, a holdkomp és az anyaűrhajó szétválasztását, az ereszkedést a holdfelszín felett mind-mind magn foglalta, lényegn egy Holdra szállás volt, tényleges leérkezés nélkül. A NASA 1967-ben fektette le azt a sémát, amely szerint lépésről-lépésre elérnek a Holdig és ebben szerepelt egy ilyen, az eszközrendszert minden ízn és teljes körn kipr༻áló teszt. Másrészt az űrszondás tesztrepülések – legfőképpen a Lunar Orbiter-program – révén a mérnökök tudomást szereztek róla, hogy a Hold gravitผiós mezeje hogyan tér el a Földétől, hogy tömegkoncentrผiók, ún. masconok vannak az égitest belsejn, amelyek befolyásolják a körülötte keringő űrhajók pályáját. Biztonságosan csak ennek a jelenségnek az ismeretn lehetett űrhajót küldeni egy holdi leszállásra.A repülésre Deke Slayton, a NASA személyzeti ügyekért felelős igazgatója Tom Stafford parancsnokot, John Young parancsnokiegység-pilótát és Gene Cernan holdkomppilótát jelölte meg legénységként, tartalékaik pedig Gordo Cooper tartalék parancsnok, Donn Eisele tartalék parancsnokiegység-pilóta és Ed Mitchell tartalék holdkomppilóta lettek. Ezzel a program visszatért az eredeti rotผióhoz (Slayton a "tartaléknak jelölnek, aztán kihagysz két repülést és Te következel a repülésre kijelölt legénységben" szisztémát dolgozta ki), így az Apollo𠄷 tartalékai kerültek kinevezésre a repülésre. Egyben ez volt a program első olyan repülése, amelyre csupa kipr༻ált űrveteránt jelöltek (Stafford és Young háta mögött két, Cernan pedig egy repüléssel indult a Holdhoz). A legénység ezúttal is élt két előjogával, a legénységi jelvény megtervezésével és az űrhajók névadásával. A parancsnoki űrhajó a Charlie Brown, a holdkomp pedig a Snoopy nevet kapta, két Peanuts rajzfilm figuráét.A startra 1969. május 18-án került sor, először és egyben utoljára Cape Kennedy LC39B indítóállásปól. A rakéta startja az egész program legkevésbé sikerült, legt probléma által sújtott indítása volt. Mindhárom fokozat esetn fellépett a típusbetegségnek számító pogo oszcillผió, amely olyan súlyos volt, hogy az űrhajósok szeme előtt összefolyt a műszerek képe és nem voltak képesek rฝión jelentést tenni. A tovi műveletek már problémamentesebben mentek, sima repüléssel elértek a Holdig, majd pályára is álltak körülötte. Némi előkészületet követᔞn a két űrhajó szétvált, Stafford és Cernan megkezdte a süllyedést a felszín felett. Egy másodlagos cél volt, hogy a lehetséges leszállóhelyekről közeli fényképek készüljenek, amelyek jobb felbontásuk révén jobban segíthetik a kési tényleges leszállások helyének kiválasztását, mint a rendelkezésre álló Lunar Orbiter fotók. A két űrhajós egészen 14 447 méter magasságig ereszkedett, ahonnan már visszafordultak és megkezdték az emelkedést. Kicsit kés leválasztották a holdkomp leszáll༿okozatát és a felszáll༿okozattal emelkedtek tov, vissza az anyaűrhajóval való találkozásig. Ebben a műveletben kisebb hibát vétettek az űrhajósok és az űrhajójuk váratlanul irányítatlanul pörögni kezdett. Csak nagy veszᔝséggel tudtak – kézi vezérléssel – a váratlan vészhelyzetből kikeveredni. Ezt követᔞn sikeresen újra összekapcsol༽tak a parancsnoki űrhajóval.A repülés újabb eseménytelen hazatérési fázist követᔞn 1969. május 26-án ért véget, amikor a Charlie Brown 8 nap 0 óra 3 perc 23 másodperc repülés után belecsobbant a Csendes-án viz, Amerikai Szamoától 740 kilométerre, ahol a USS Princetown repülőgép-hordozó várta. (hu)
- <api batchcomplete="">Az Apollo az Apollo-program embert szállító tizedik missziója, az ötik küldetés, amely landolt a Holdon. Eredetileg ez lett volna az első holdjárót is alkalmazó repülés, ám a program újratervezését követᔞn az Apollo lett az első, amely alkalmazta az új eszközt, az Apollo pedig hátr lépett egyet a sorban és csak a második olyan lett, amely a Roverrel felszerelve indult a Holdra. Az űrhajósok végül 71 óra 2 perc 12 másodpercet töltöttek a Hold felszínén, amelyből 20 óra 14 perc 14 másodpercet tett ki a holdsétával, kinn a felszínen töltött idő.A repülés előtt széleskörű vita folyt arról, hová küldjék a hátralevő két küldetést (az eredeti tervek 10 leszállásról szóltak, amelyek a törölt küldetésekkel és az Apollo kudarcával az Apollo startja előtt még 6 lehetséges célpontot mutattak, mint hátralevő leszállóhely, ebből kellett a két legígéretesebbet kiválasztani). A hat jelölt végül kettőre, a Descartes térség Cayley formผiójára, és az Alphonsinus kráterre szűkült. Az elemzők a két térség Lunar Orbiter fotóinak tanulmányozása után úgy látták, hogy a Descartes néhány vulkáni eredetű képzᔝményt rejteget, amelyek a Hold mint égitest késői geológiai aktivitására utalhatnak. A vulkáni műkés megtalálása fontos tudományos eredmény lett volna, ezért végül a repülést ennek a felfedezésére szánták és a Descartes térséget választották leszállóhelyül az Apollo számára.A repülésre John Young parancsnokot – az immár veterán űrhajóst, aki ezzel a repüléssel utolérte a rekorder Jim Lovellt a maga két Gemini és immár két holdrepülésével –, Thomas Mattingly parancsnokiegység-pilótát és Charles Duke holdkomppilótát jelölte Deke Slayton.A startra 1972. április 16-án került sor Cape Canaveralről. Az Apollo rendben pályára állt, majd a holdirányú gyújtás és a holdkomp kihúzása is rendben zajlott. A repülés a Hold körüli keringés során azonban veszélybe került. Közvetlenül azután, hogy a holdkomp levált és elkezdte volna a süllyedést a Hold felett a leszálláshoz, Mattingly egy kitérő manőverbe kormányozta volna a CSM-et, ám a főhajtómű tartalék irányítórendszere hibát jelzett. Ekkor leállították a leszállást, várakozásra kárhoztatva a holdkomp utasait, és az irányítás nekilátott a helyzet elemzéséhez. A rendszerutasítások szerint ilyen hiba esetén nem lehetett leszállni és haza kellett volna indulnia a legénységnek. Közel hat óra telt el várakozással, míg az irányítás azt a döntést hozta, hogy vállalják a kockázatot és a legénység pr༻álja meg a leszállást.A késve elvégzett leszállás miatt egy kissé megrövidített holdfelszíni tevékenységre készülᔝhetett az Apollo legénysége. Összesen három holdséta szerepelt a tervben. Ebből az első kiszállás alkalmával az űrhajósok – a holdjáró és az eszközök rövid kipakolását követᔞn – felállították az ALSEP tudományos műszercsomagot, majd a holdjáróval egy rövid felfedezőutat tettek. A második holdsétán elhajtottak a legtávolabbra, a környék hegyvonulataihoz, a Stone Mountain lejtőjére, majd vissza. Már ezen a felfedezőúton is nyilvánvalóvá vált, hogy az elemzők által vélt vulkáni műkés nyomai nem találhat༺k, helyette a Hold ősi, a keletkezés óta szinte változatlan felföldjeinek egyikén állnak. A harmadik holdsétára kellett a kutatási programot lerövidíteni, hogy a leszálláskori várakozás miatt elfecsérelt készletek hatását ellensúlyozzák. Ezen a holdsétán a környék egyik legnagyobb képzᔝményéhez, a North Ray kráterhez látogattak el az űrhajósok és tovi bizonyítékokat gyűjtöttek az eredeti vulkáni teória ellen és a helyette kiderült ősi felföldes tények mellett.A tudományos program sikeres végrehajtását követᔞn az Orion holdkomp rendben elstartolt a holdfelszínről, majd – egy rövid pihenési peri༽ust követᔞn – a hajtómű lehetséges hibája miatt az irányítás haladéktalanul hazarendelte az Apollo-ot, elvetve a tovi, keringésből végzett megfigyelések lehetőségét, egyedül a magukkal vitt kis szubszatellitet állították pályára. A repülés végén – eseménytelen hazautat követᔞn – 11 nap 1 óra 51 perc 5 másodperc repülést követᔞn az Apollo Kiribati szigete mellett a Csendes-ánon szállt le, ahol az USS Ticonderoga hordozó emelte ki a tengerből. (hu)
- <api batchcomplete="">Az Apollo az Apollo-program hatodik emberes repülése, egyben a második, amely leszállt a Holdon. Ez az egyetlen repülés, amely főként mérnöki kísérlet volt, ezen az expedໜión kísérletezték ki a hajszálpontos leszállást, amely minden kési geológiai kutat༾xpedໜió alapjának számított. A holdra szállások típusrendszern a H típusú küldetés jelet kapta, azaz az űrhajósok nagyjปól 30 órányi tartózkodással másfélszer t időt töltöttek a holdfelszínen az Apollo űrhajósainál, míg két, hozzávetőleg 4 órás holdsétát tehettek, amellyel megnégyszerezték elik tartózkodási idejét.A legénységet Pete Conrad parancsnok, Alan Bean holdkomppilóta és Dick Gordon, a parancsnoki modul pilótája alkotta, akik csak kis híján maradtak le a történelmi elsőségről. A trió minden tagja a Haditengerészet pilótája volt, és különleges baráti összetartásuk különösen sikeressé tette expedໜiójukat.Az expedໜió fő feladata a hat műszerből álló, bővített ALSEP felállítása és egy 31 hónappal korn felküldött és sikeresen leszállt holdszonda meglátogatása volt. Először használták a holdprogram során a Holdhoz való eljutáshoz az ún. „hibrid transzfer pályát”, felhagyva a biztonságos „szabad visszatérési pálya” alkalmazásával, illetve először használtak plutóniumos termoelektromos generátort a műszerek áramszükségletének előállításához. Az űrhajósok tovi feladata volt még nagyobb távolság megtétele gyalogosan az Armstrong és Aldrin által szerzett tapasztalatokra épített geológiai kutatóút során. (hu)
- <api batchcomplete="">Az Apollo az Apollo-program kilencedik repülése volt, egyben a negyedik olyan, amelynek során űrhajósok szálltak le a Holdra. Dave Scott parancsnok és Jim Irwin holdkomppilóta a küldetés 13 napos idejປől három napot tartózkodott a holdfelszínen, négy holdsétát végezve.Az Apollo már J típusú repülésként jutott a Holdra, amely hosszabb tartózkodási időt, bővített műszerkészletet és tudományos programot jelentett. Az űrhajó 1971. július 26-án indult, a parancsnok David R. Scott, a parancsnoki modul pilótája Alfred M. Worden és a holdkomp pilótája James B. Irwin volt. Az expedໜió célkitűzése a program első három repülésén már megkezdett tudományos kutatómunka folytatása, új vizsgálatok végrehajtása volt. A részletes kutatómunka érdekn a holdkompot t készlet szállítására tették alkalmassá, hogy a Holdon való tartózkodást 68 órára növelhessék.Az Apollo legnagyobb újítása az első holdjáró (holdautó) feljuttatása és használata volt, amely megkönnyítette az űrhajósok munkáját. A holdautóval 27,9 km-es utat tettek meg, de alkalmas lett volna 60 km megtételére is, azonban biztonsági okokból a holdkomptól sohasem távolodtak el 7 km-nél messzebbre vele. A holdjáró tervezését a magyar származású Pavlics Ferenc vezette mérnökcsoport végezte. Az asztronauták már az újabb típusú, főként a holdjáró szabta követelmények miatt áttervezett, a mozgást megkönnyítő űrruhn repültek. Újdonságként a program keretn először Scotték juttattak ember irányította űrhajóról indított szondát Hold körüli pályára, amely a gravitผiós teret és a napszelet vizsgálta.Az űrhajósok felállították a harmadik ALSEP (Apollo Lunar Surface Experiment Package) mérőállomást, és megteremtették az összeköttetést a Földdel, kezdetét vette a korn felállított ALSEP állomásokkal együtt a Hold távolságának három pontos lézerbemérése a Földről, ezen kívül a három felszíni holdséta alatt összesen 77 kilogrammnyi holdkőzetet és talajmintát gyűjtöttek. (hu)
- <api batchcomplete="">Az Apollo az Apollo-program nyolcadik, embert szállító repülése volt, egyben a harmadik olyan, amely leszállt a Holdon. A sikertelen Apollo-as megismétléseként ez volt a NASA második H típusú repülése, amelyen gyalogos űrhajósok két holdsétát tettek (azonban míg az első ilyen, az Apollo főként annak bemutatására indult, hogy képesek-e az űrhajósok hajszálpontos leszállást végrehajtani egy előre meghatározott ponton, ezúttal a tudományos munka és a holdfelszínen megtett hosszabb túra került előtérbe). Az űrhajósok 33 óra 30 perc 31 másodpercet töltöttek a Hold felszínén és kétszer 4 és fél órát meghaladó holdsétát tettek a leszállóhely körzetn.A leszállóhelyet a küldetés tervezői a Fra Mauro-formผió egy kitüntetett pontján, a Cone-kráter mellett jelölték ki. Az Apollo számára eredetileg a Littrow térséget választották ki a szakemberek, ám amikor az Apollo leszállása kútba esett, megfogalmaz༽ott, hogy a Fra Mauro-formผió fontosabb geológiai nyomokat tartalmazhat, ezért megváltoztatták az Apollo célját, és ink megismételték az Apollo repülését. A Fra Mauro térség abban különbözött az Apollo és Apollo leszállóhelyétől, hogy nem a sík holdtengereken fekt, hanem egy dimbes-dombos tájon, amelyet vélhetᔞn a Mare Imbrium keletkezésekor kivetᔝött anyagkidob༽ás hozott létre, ezért geológiailag teljesen más kőzettípusok fellelésével kecsegtetett.A repülésre kijelölt legénység Alan Shepard parancsnokból, a parancsnoki pilóta Stuart Roosปól és Ed Mitchell holdkomppilótปól állt össze, tartalékaik Gene Cernan parancsnok, Ron Evans parancsnokimodul-pilóta és Joe Engle holdkomppilóta voltak. Ezen legénységi jelölés volt az egyik legnagyobb botrányt kiváltó személyzeti ügy a program során. Korn Shepard egy fülbetegség miatt kikerült a repülőállományból, majd jó pár évig ő volt Deke Slayton helyettese a NASA legénységi ügyekért felelős részlegének vezetésn. 1968-ban alávetette magát egy kockázatos műtétnek, amellyel visszanyerte egészségét és repülési státusát, és amelynek folytán azonnal lemondott vezetői beosztásáról, visszahelyeztette magát az aktív repülő űrhajós állományba, és igényt tartott egy Holdra repülő űrhajó parancsnoki ülésére. Slayton támogatta is ebben, és rปízta az Apollo-repülést, amelyet azonban a NASA vezetői – egyedüliként a program során – megvétóztak, és a két legénység (az Apollo és -é) helyet cserélt. Ezzel a döntéssel egyben Shepard kitúrta az Apollo várományosát, Gordo Coopert, aki látványos mຝiakavarodás közepette távozott a NASA-tól.Az expedໜió 1971. január 31-én indult, amelynek során aztán az űrhajósok sikerrel szálltak le a kijelölt helyen, és kés két holdsétát tettek. Az első kiszálláskor a magukkal vitt ALSEP állomást állították fel. A második kiszálláskor pedig a tervek szerint el kellett érniük a Cone-kráter peremét, amelyet azonban tájékoz༽ási problémák miatt elvétettek. A két űrséta alatt végül 48 kg kőzetet hoztak a Földre a Fra Mauro-kráterből (ezek azonban kés csal༽ást okoztak a geológusoknak, főként Shepard tudományra nem sok igényt fordító munkája következtn, amely miatt aztán a köztudatba újabb elfecsérelt repülésként vonult be az Apollo). A leszállásra 1971. február 9-én 5:00 (UTC) került sor a Csendes-ánon, Amerikai Szamoától 1410 km-re délre, ahol az USS New Orleans hordozó várta és emelte ki a vízre szállt űrhajót és legénységét. (hu)
- <api batchcomplete="">Az Apollo az Egyesült Államok holdprogramja, az Apollo-program hetedik küldetése, egyben a harmadik leszállási kísérlet, amely azonban végül kudarcba fulladt, így a program egyetlen sikertelen küldetésévé is vált. A cél a Hold ismételt megh༽ítása volt, ezúttal egy új felszíni forma, a holdtengereknél idősebb felföldek meglátogatásával, azonban egy baleset alaposan megváltoztatta a küldetés menetét. A holdra szállás meghiúsult, a fő cél az űrhajósok megmentése lett.A balesetet a kiszolgáló egység (SM) egyik oxigéntartálya elektromos rendszerének hibája okozta: egy zárlat miatt túlmelegedett a rendszer, ami végzetes nyomásnövekedéssel járt, és a tartály robbanásszern szabadult meg a túlnyomástól, amely egy sor tovi járulékos kárt okozott. Az űrhajó elvesztette oxigénkészletének jelentős részét, így nem termelᔝött víz és elektromos áram a berendezések műkéséhez, emiatt az űrhajósok közvetlen életveszélybe kerültek. Rásul elveszett az űrhajó meghajtása is, miközben a hajó nem a biztonságos „szabad visszatérés pályáján” haladt. A probléma megoldását az egész holdraszállás-koncepció biztonsági tartalékának számító holdkomp készleteinek és képességeinek felhasználása jelentette.Az Apollo volt a NASA első komoly vészhelyzete, amelyben mozgósítani kellett az irányítás vészhelyzeti kapacitását. Mindez a világ közvéleményének legteljesebb nyilvánossága előtt történt.Az expedໜió legénysége Jim Lovell parancsnokból, Jack Swigert parancsnokimodul-pilótปól és Fred Haise holdkomppilótปól állt össze, tszöri személyzetcserét követᔞn. (hu)
- <api batchcomplete="">Az Apollo volt az Apollo-program tizenegyedik repülése emberekkel az űrhajó fedélzetén, egyben a hatodik – és utolsó – olyan, amely leszállt a Holdon. A program átszervezése miatt – bár eredetileg még három tovi expedໜió követte volna – ez lett az utolsó leszállás a Holdon, amely végül rekordokat hozott. 12 nap 13 óra 51 perc 59 másodperces teljes repülési ideje, 22 óra 3 perc 57 másodperces holdfelszínen töltött ideje, 35,7 kilométeres, holdjáróval megtett távolsága és 110,52 kilogrammnyi összegyűjtött holdkőzetmintája mind-mind rekordnak számít az összes Apollo-repülés között. Az Apollo két nagyobb újítást is hozott az utolsó repülésre. Ezek egyike az éjszakai start, a másik, hogy a legénység egyik tagja geológus volt.A repülést jóval megelőzᔞn, még 1961-ben született a javaslat a tudományos közösség részéről, hogy ne csak berepülő pilótákat, hanem tudósokat is képezzen ki a NASA és juttasson fel űrhajósként az űrbe vagy a Holdra. Az űrügynökség egy teljes űrhajós-válogatási fordulót szentelt ennek a kezdeményezésnek, ahol kizárólag tudományosan képzett embereket kerestek, és végül ki is választottak egy hat fᔛől álló csoportot, amelynek orvos, fizikus, mérnök és geológus tagjai voltak. Végül különböző tagcserékkel és fels politikai nyomásra a csoport geológus tagja kapott helyet az utolsó holdra szállás legénységn. Így nevezte ki Deke Slayton, a NASA repülőszemélyzeteinek főnöke az utolsó legénységet: Gene Cernan parancsnok, Ron Evans, a parancsnoki modul pilótája és Jack Schmitt (geológus) holdkomppilóta.A leszállóhely kiválasztását nagy várakozások előzték meg, az eredeti listáról számos jelölt volt még hátra, a kori repülések is termeltek ki tovi érdekes leszállóhelyjelölteket, ezekből kellett választani. A NASA választása egy új jelöltre, a Taurus-Littrow-völgyre esett, amelyet az Apollo Hold körüli keringésປől végzett megfigyelések során emeltek ki, mivel a helyszínt furcsa sötét talajtakaró fedte, amelyet a tudósok esetleg vulkáni tevékenység eredményének tudtak be. Emellett a helyszín az eredeti, ősi holdfelszín anyagának megtalálására és mintaként való összegyűjtésére is lehetőséget mutatott, így két célt is kiszolgálhatott volna a tudósok szerint, ezért tartották különösen megfelelőnek az utolsó repülésre.Az indulásra 1972. december 7-én, helyi idő szerint 00:33:00-kor (05:33:00 UTC) került sor, az éjszakai start rendkívüli látványosságot tartogatott a körülbelül 500 000 helyszíni nézőnek. A választott pálya abban is újdonságot hordozott, hogy a földi parkolópályán nem másfél, hanem két keringésnyi időt töltött az űrhajó, és a Hold irányú hajtóműgyújtás az Atlanti-án felett történt meg. Cernanék eseménytelen út után, négy nap múltán érték el a Holdat, majd az America és a Challenger szétvált, és uti rendben leszállt a Mare Serenitatis peremén fekvő – a környező Taurus-hegységről és egy nagyobb kráterről, a Littrow-kráterről elnevezett Taurus-Littrow-völgyben.A leszállást követᔞn az űrhajósok három holdsétára készülᔝtek. Az első alkalommal a rover és a különböző eszközök kipakolását, üzembe helyezését követᔞn az ALSEP felállítása volt a fő feladat, majd ezt követᔞn – némileg az ALSEP-pel való késlekedés miatti időhiány okán – egy nagyon rövid geológiai kutatóút következett, egyetlen felszíni formผió meglátogatásával. Ezen a holdsétán történt egy kisebb, de kés szimbolikussá vált baleset, a parancsnok véletlenül letörte a holdjáró egyik sárvຝőjét (amelyet egy rögtönzött megoldással sikerült pótolni). Kés ez az epiz༽ vált annak a szimbólumává, hogy a világűr felfedezése közben az ember a leghatékonyabb, aki adott helyzetben rögtönözni is képes, szemben az automatákkal, űrszondákkal, amelyek ilyenkor kudarcot vallanak. A második holdséta során egy hosszabb kutatóútra indultak az űrhajósok, amelynek során öt geológiai állomást érintettek, amelyek egyikén szenzผiós felfedezést tettek, narancsszínű talajt találtak (kés kiderült, hogy a vulkáni eredetűnek hitt talajréteget félreazonosították). A harmadik holdsétán az űrhajósok a völgyet övező hegyek közé mentek, és ott végeztek kutatómunkát négy geológiai állomáson.A három holdsétát lezárva a holdkomp utasai rendben felszálltak a holdfelszínről, dokkoltak az anyaűrhajóhoz, csatlakoztak az addig a Hold körül keringő Ron Evanshez, és folytatták a megfigyeléseket. Tovi másfél nap múltán a 75. keringésben jött el az ideje a hazavezető irányra állni, és újabb négy nap múltán az űrhajó leszállt a Csendes-ánon, ahol a kiemelésére érkező USS Ticonderoga anyahajó várta. Az Apollo 1972. december 19-i leszállásával véget ért az Apollo–program űrrepülési része (míg a kihelyezett műszerekkel a megfigyelések egészen 1977-ig folytat༽tak), és az azóta eltelt idn nem járt ember a Holdon (így máig Gene Cernan parancsnok az utolsó ember, aki lปnyomát a Holdon hagyta). (hu)
- <api batchcomplete="">Az Apollo-program egyik törölt missziója, a programban fel nem használt Saturn V hordozórakétákat a Skylab pályára állítása során, majd az amerikai-szovjet közös űrrepülés Szojuz𠄺pollo-program során használták fel. A program hátralévő részét az érdeklᔝés hiánya miatt törölték. Az Apollo-programot eredetileg 20, kés költségvetési okok miatt 18 küldetésesre tervezték. Végül 17 küldetést hajtottak végre.A küldetés fiktív történetéről a 2011-es Apollo-18 című thriller-áldokumentumfilm szól. (hu)
- <api batchcomplete="">Az Apollo-program egyik törölt missziója, a programban fel nem használt Saturn V hordozórakétákat a Skylab pályára állítása, majd a közös amerikai-szovjet (Szojuz𠄺pollo-program) során használták fel. A program hátralévő részét az érdeklᔝés hiánya miatt törölték. Az Apollo-programot eredetileg 20, kés költségvetési okok miatt 18 küldetésesre tervezték. Végül 17 küldetést hajtottak végre. (hu)
- <api batchcomplete="">Az Apollo-program egyik törölt missziója, költségvetési okokból kifolyólag a NASA törölni kényszerült az utolsó három tervezett Apollo-küldetést, ezek egyike lett volna az Apollo. (hu)
- <api batchcomplete="">Az Apollo-program ötik, űrutazókkal végrehajtott repülése az Apollo volt. Az első kísérlet a holdra szállásra, amely egyben az első sikeres holdra szállás is lett. A holdprogram fő célkitűzése 1969. július 20-án teljesült, amikor Neil Armstrong és Buzz Aldrin sima leszállást teljesítettek a Mare Tranquillitatison (Nyugalom Tengerén), a Hold innenső oldalának egyik lávasíkságán. Kés 2 óra 31 perc 40 másodperces időtartamú holdsétát tett a két űrhajós, amelyen 21,55 kg holdkőzet- és holdpormintát gyűjtöttek. Az expedໜió harmadik tagja Michael Collins volt, aki Hold körüli pályán keringett a parancsnoki űrhajóval, míg két társa a holdkomppal (LM) leszállt a felszínre.A sikeres holdra szállás az emberiség legnagyszer𗆻 tudományos eredményei közé sorolt, máig ható teljesítmény, emellett a hideghปorús katonai szembenállás idején az egész emberiség eggyé válását elősegítő, szimbolikus esemény volt, amely rövid időn belül elvezetett a nagyhatalmak világűrbeli együttműkéséhez és a katonai enyhüléshez.Az Apollo pontos leszállási helyét a Hold-térképek Statio Tranquillitatis („Nyugalom Bázis”) önálló néven jelölik. Ilyenformán egyedi m༽on a Holdon hátrahagyott tárgyak a felszíni képzᔝményekre jellemző megjelölést kaptak. A helyszín közeln fekszik a három űrhajós nevét viselő, nagyobb távcsövekkel látható három kráter is, amelyeket a megszokottól eltérᔞn élő személyekről neveztek el. (hu)
- <api batchcomplete="">Apollo római isten, a görög Apollón megfelelője, a gyógyítás, a Nap, a művészetek istene, Iuppiter és Latona gyermeke. Ikertestvére Diana.Apollo kultuszát i. e. 443-ban honosították meg Rómában, amikor egy járvány miatt Sibylla jóslataihoz folyamodtak. A jóslat szerint csak Apollón isten segíthetett a járvány leküzdésében. Korábban is ismerték az etruszk panteon Apulu nevű istene révén, de tisztelete nem volt jelentős. A görög mintát kiegészítették még a napisteni attribútumokkal, mert bár a görög Apollónnak is voltak szoláris vonatkozásai (tüzes nyilai a napsugarakat jelképezték), ott volt külön napisten (Héliosz). Apollo kifejezetten napistenné vált a rómaiaknál, akinek testvére, Diana a holdistennő. Sol (vagy Sol Invictus) jóval későbbi fejlemény a római mitológiában. (hu)
- Apollo római isten, a görög Apollón megfelelője, a gyógyítás, a vadászat, a művészetek istene, Iuppiter és Latona gyermeke. Ikertestvére Diana. Apollo kultuszát i. e. 443-ban honosították meg Rómában, amikor egy járvány miatt Sibylla jóslataihoz folyamodtak. A jóslat szerint csak Apollón isten segíthetett a járvány leküzdésében. Korábban is ismerték az etruszk panteon nevű istene révén, de tisztelete nem volt jelentős. A görög mintát kiegészítették még a napisteni attribútumokkal, mert bár a görög Apollónnak is voltak szoláris vonatkozásai (tüzes nyilai a napsugarakat jelképezték), ott volt külön napisten (Héliosz). Apollo kifejezetten napistenné vált a rómaiaknál, akinek testvére, Diana a holdistennő. (vagy Sol Invictus) jóval későbbi fejlemény a római mitológiában. (hu)
- Apollo római isten, a görög Apollón megfelelője, a gyógyítás, a Nap, a művészetek istene, Iuppiter és Latona gyermeke. Ikertestvére Diana. Apollo kultuszát i. e. 443-ban honosították meg Rómában, amikor egy járvány miatt Sibylla jóslataihoz folyamodtak. A jóslat szerint csak Apollón isten segíthetett a járvány leküzdésében. Korábban is ismerték az etruszk panteon nevű istene révén, de tisztelete nem volt jelentős. A görög mintát kiegészítették még a napisteni attribútumokkal, mert bár a görög Apollónnak is voltak szoláris vonatkozásai (tüzes nyilai a napsugarakat jelképezték), ott volt külön napisten (Héliosz). Apollo kifejezetten napistenné vált a rómaiaknál, akinek testvére, Diana a holdistennő. (vagy Sol Invictus) jóval későbbi fejlemény a római mitológiában. (hu)
- <api batchcomplete="">Apollo római isten, a görög Apollón megfelelője, a gyógyítás, a Nap, a művészetek istene, Iuppiter és Latona gyermeke. Ikertestvére Diana.Apollo kultuszát i. e. 443-ban honosították meg Rómn, amikor egy járvány miatt Sibylla jóslataihoz folyamodtak. A jóslat szerint csak Apollón isten segíthetett a járvány leküzdésn. Korn is ismerték az etruszk panteon Apulu nevű istene révén, de tisztelete nem volt jelentős. A görög mintát kiegészítették még a napisteni attribútumokkal, mert bár a görög Apollónnak is voltak szoláris vonatkozásai (tüzes nyilai a napsugarakat jelképezték), ott volt külön napisten (Héliosz). Apollo kifejezetten napistenné vált a rómaiaknál, akinek testvére, Diana a holdistennő. Sol (vagy Sol Invictus) jóval kési fejlemény a római mitológin. (hu)
- <api batchcomplete="">Az Apollo (NASA k༽ja szerint az AS-505) az Apollo-program negyedik emberes repülése volt, egyben a második, amely a Holdig repült. A repülés fő célja a Holdra szállás „jelmezes főpr༻ája” volt, az utolsó tesztrepülés, amely a Holdhoz való elrepülést, a holdkomp és az anyaűrhajó szétválasztását, az ereszkedést a holdfelszín felett mind-mind magn foglalta, lényegn egy Holdra szállás volt, tényleges leérkezés nélkül. A NASA 1967-ben fektette le azt a sémát, amely szerint lépésről-lépésre elérnek a Holdig és ebben szerepelt egy ilyen, az eszközrendszert minden ízn és teljes körn kipr༻áló teszt. Másrészt az űrszondás tesztrepülések – legfőképpen a Lunar Orbiter-program – révén a mérnökök tudomást szereztek róla, hogy a Hold gravitผiós mezeje hogyan tér el a Földétől, hogy tömegkoncentrผiók, ún. masconok vannak az égitest belsejn, amelyek befolyásolják a körülötte keringő űrhajók pályáját. Biztonságosan csak ennek a jelenségnek az ismeretn lehetett űrhajót küldeni egy holdi leszállásra.A repülésre Deke Slayton, a NASA személyzeti ügyekért felelős igazgatója Tom Stafford parancsnokot, John Young parancsnokiegység-pilótát és Gene Cernan holdkomppilótát jelölte meg legénységként, tartalékaik pedig Gordo Cooper tartalék parancsnok, Donn Eisele tartalék parancsnokiegység-pilóta és Ed Mitchell tartalék holdkomppilóta lettek. Ezzel a program visszatért az eredeti rotผióhoz (Slayton a "tartaléknak jelölnek, aztán kihagysz két repülést és Te következel a repülésre kijelölt legénységben" szisztémát dolgozta ki), így az Apollo𠄷 tartalékai kerültek kinevezésre a repülésre. Egyben ez volt a program első olyan repülése, amelyre csupa kipr༻ált űrveteránt jelöltek (Stafford és Young háta mögött két, Cernan pedig egy repüléssel indult a Holdhoz). A legénység ezúttal is élt két előjogával, a legénységi jelvény megtervezésével és az űrhajók névadásával. A parancsnoki űrhajó a Charlie Brown, a holdkomp pedig a Snoopy nevet kapta, két Peanuts rajzfilm figuráét.A startra 1969. május 18-án került sor, először és egyben utoljára Cape Kennedy LC39B indítóállásปól. A rakéta startja az egész program legkevésbé sikerült, legt probléma által sújtott indítása volt. Mindhárom fokozat esetn fellépett a típusbetegségnek számító pogo oszcillผió, amely olyan súlyos volt, hogy az űrhajósok szeme előtt összefolyt a műszerek képe és nem voltak képesek rฝión jelentést tenni. A tovi műveletek már problémamentesebben mentek, sima repüléssel elértek a Holdig, majd pályára is álltak körülötte. Némi előkészületet követᔞn a két űrhajó szétvált, Stafford és Cernan megkezdte a süllyedést a felszín felett. Egy másodlagos cél volt, hogy a lehetséges leszállóhelyekről közeli fényképek készüljenek, amelyek jobb felbontásuk révén jobban segíthetik a kési tényleges leszállások helyének kiválasztását, mint a rendelkezésre álló Lunar Orbiter fotók. A két űrhajós egészen 14 447 méter magasságig ereszkedett, ahonnan már visszafordultak és megkezdték az emelkedést. Kicsit kés leválasztották a holdkomp leszáll༿okozatát és a felszáll༿okozattal emelkedtek tov, vissza az anyaűrhajóval való találkozásig. Ebben a műveletben kisebb hibát vétettek az űrhajósok és az űrhajójuk váratlanul irányítatlanul pörögni kezdett. Csak nagy veszᔝséggel tudtak – kézi vezérléssel – a váratlan vészhelyzetből kikeveredni. Ezt követᔞn sikeresen újra összekapcsol༽tak a parancsnoki űrhajóval.A repülés újabb eseménytelen hazatérési fázist követᔞn 1969. május 26-án ért véget, amikor a Charlie Brown 8 nap 0 óra 3 perc 23 másodperc repülés után belecsobbant a Csendes-án viz, Amerikai Szamoától 740 kilométerre, ahol a USS Princetown repülőgép-hordozó várta. (hu)
- <api batchcomplete="">Az Apollo az Apollo-program embert szállító tizedik missziója, az ötik küldetés, amely landolt a Holdon. Eredetileg ez lett volna az első holdjárót is alkalmazó repülés, ám a program újratervezését követᔞn az Apollo lett az első, amely alkalmazta az új eszközt, az Apollo pedig hátr lépett egyet a sorban és csak a második olyan lett, amely a Roverrel felszerelve indult a Holdra. Az űrhajósok végül 71 óra 2 perc 12 másodpercet töltöttek a Hold felszínén, amelyből 20 óra 14 perc 14 másodpercet tett ki a holdsétával, kinn a felszínen töltött idő.A repülés előtt széleskörű vita folyt arról, hová küldjék a hátralevő két küldetést (az eredeti tervek 10 leszállásról szóltak, amelyek a törölt küldetésekkel és az Apollo kudarcával az Apollo startja előtt még 6 lehetséges célpontot mutattak, mint hátralevő leszállóhely, ebből kellett a két legígéretesebbet kiválasztani). A hat jelölt végül kettőre, a Descartes térség Cayley formผiójára, és az Alphonsinus kráterre szűkült. Az elemzők a két térség Lunar Orbiter fotóinak tanulmányozása után úgy látták, hogy a Descartes néhány vulkáni eredetű képzᔝményt rejteget, amelyek a Hold mint égitest késői geológiai aktivitására utalhatnak. A vulkáni műkés megtalálása fontos tudományos eredmény lett volna, ezért végül a repülést ennek a felfedezésére szánták és a Descartes térséget választották leszállóhelyül az Apollo számára.A repülésre John Young parancsnokot – az immár veterán űrhajóst, aki ezzel a repüléssel utolérte a rekorder Jim Lovellt a maga két Gemini és immár két holdrepülésével –, Thomas Mattingly parancsnokiegység-pilótát és Charles Duke holdkomppilótát jelölte Deke Slayton.A startra 1972. április 16-án került sor Cape Canaveralről. Az Apollo rendben pályára állt, majd a holdirányú gyújtás és a holdkomp kihúzása is rendben zajlott. A repülés a Hold körüli keringés során azonban veszélybe került. Közvetlenül azután, hogy a holdkomp levált és elkezdte volna a süllyedést a Hold felett a leszálláshoz, Mattingly egy kitérő manőverbe kormányozta volna a CSM-et, ám a főhajtómű tartalék irányítórendszere hibát jelzett. Ekkor leállították a leszállást, várakozásra kárhoztatva a holdkomp utasait, és az irányítás nekilátott a helyzet elemzéséhez. A rendszerutasítások szerint ilyen hiba esetén nem lehetett leszállni és haza kellett volna indulnia a legénységnek. Közel hat óra telt el várakozással, míg az irányítás azt a döntést hozta, hogy vállalják a kockázatot és a legénység pr༻álja meg a leszállást.A késve elvégzett leszállás miatt egy kissé megrövidített holdfelszíni tevékenységre készülᔝhetett az Apollo legénysége. Összesen három holdséta szerepelt a tervben. Ebből az első kiszállás alkalmával az űrhajósok – a holdjáró és az eszközök rövid kipakolását követᔞn – felállították az ALSEP tudományos műszercsomagot, majd a holdjáróval egy rövid felfedezőutat tettek. A második holdsétán elhajtottak a legtávolabbra, a környék hegyvonulataihoz, a Stone Mountain lejtőjére, majd vissza. Már ezen a felfedezőúton is nyilvánvalóvá vált, hogy az elemzők által vélt vulkáni műkés nyomai nem találhat༺k, helyette a Hold ősi, a keletkezés óta szinte változatlan felföldjeinek egyikén állnak. A harmadik holdsétára kellett a kutatási programot lerövidíteni, hogy a leszálláskori várakozás miatt elfecsérelt készletek hatását ellensúlyozzák. Ezen a holdsétán a környék egyik legnagyobb képzᔝményéhez, a North Ray kráterhez látogattak el az űrhajósok és tovi bizonyítékokat gyűjtöttek az eredeti vulkáni teória ellen és a helyette kiderült ősi felföldes tények mellett.A tudományos program sikeres végrehajtását követᔞn az Orion holdkomp rendben elstartolt a holdfelszínről, majd – egy rövid pihenési peri༽ust követᔞn – a hajtómű lehetséges hibája miatt az irányítás haladéktalanul hazarendelte az Apollo-ot, elvetve a tovi, keringésből végzett megfigyelések lehetőségét, egyedül a magukkal vitt kis szubszatellitet állították pályára. A repülés végén – eseménytelen hazautat követᔞn – 11 nap 1 óra 51 perc 5 másodperc repülést követᔞn az Apollo Kiribati szigete mellett a Csendes-ánon szállt le, ahol az USS Ticonderoga hordozó emelte ki a tengerből. (hu)
- <api batchcomplete="">Az Apollo az Apollo-program hatodik emberes repülése, egyben a második, amely leszállt a Holdon. Ez az egyetlen repülés, amely főként mérnöki kísérlet volt, ezen az expedໜión kísérletezték ki a hajszálpontos leszállást, amely minden kési geológiai kutat༾xpedໜió alapjának számított. A holdra szállások típusrendszern a H típusú küldetés jelet kapta, azaz az űrhajósok nagyjปól 30 órányi tartózkodással másfélszer t időt töltöttek a holdfelszínen az Apollo űrhajósainál, míg két, hozzávetőleg 4 órás holdsétát tehettek, amellyel megnégyszerezték elik tartózkodási idejét.A legénységet Pete Conrad parancsnok, Alan Bean holdkomppilóta és Dick Gordon, a parancsnoki modul pilótája alkotta, akik csak kis híján maradtak le a történelmi elsőségről. A trió minden tagja a Haditengerészet pilótája volt, és különleges baráti összetartásuk különösen sikeressé tette expedໜiójukat.Az expedໜió fő feladata a hat műszerből álló, bővített ALSEP felállítása és egy 31 hónappal korn felküldött és sikeresen leszállt holdszonda meglátogatása volt. Először használták a holdprogram során a Holdhoz való eljutáshoz az ún. „hibrid transzfer pályát”, felhagyva a biztonságos „szabad visszatérési pálya” alkalmazásával, illetve először használtak plutóniumos termoelektromos generátort a műszerek áramszükségletének előállításához. Az űrhajósok tovi feladata volt még nagyobb távolság megtétele gyalogosan az Armstrong és Aldrin által szerzett tapasztalatokra épített geológiai kutatóút során. (hu)
- <api batchcomplete="">Az Apollo az Apollo-program kilencedik repülése volt, egyben a negyedik olyan, amelynek során űrhajósok szálltak le a Holdra. Dave Scott parancsnok és Jim Irwin holdkomppilóta a küldetés 13 napos idejປől három napot tartózkodott a holdfelszínen, négy holdsétát végezve.Az Apollo már J típusú repülésként jutott a Holdra, amely hosszabb tartózkodási időt, bővített műszerkészletet és tudományos programot jelentett. Az űrhajó 1971. július 26-án indult, a parancsnok David R. Scott, a parancsnoki modul pilótája Alfred M. Worden és a holdkomp pilótája James B. Irwin volt. Az expedໜió célkitűzése a program első három repülésén már megkezdett tudományos kutatómunka folytatása, új vizsgálatok végrehajtása volt. A részletes kutatómunka érdekn a holdkompot t készlet szállítására tették alkalmassá, hogy a Holdon való tartózkodást 68 órára növelhessék.Az Apollo legnagyobb újítása az első holdjáró (holdautó) feljuttatása és használata volt, amely megkönnyítette az űrhajósok munkáját. A holdautóval 27,9 km-es utat tettek meg, de alkalmas lett volna 60 km megtételére is, azonban biztonsági okokból a holdkomptól sohasem távolodtak el 7 km-nél messzebbre vele. A holdjáró tervezését a magyar származású Pavlics Ferenc vezette mérnökcsoport végezte. Az asztronauták már az újabb típusú, főként a holdjáró szabta követelmények miatt áttervezett, a mozgást megkönnyítő űrruhn repültek. Újdonságként a program keretn először Scotték juttattak ember irányította űrhajóról indított szondát Hold körüli pályára, amely a gravitผiós teret és a napszelet vizsgálta.Az űrhajósok felállították a harmadik ALSEP (Apollo Lunar Surface Experiment Package) mérőállomást, és megteremtették az összeköttetést a Földdel, kezdetét vette a korn felállított ALSEP állomásokkal együtt a Hold távolságának három pontos lézerbemérése a Földről, ezen kívül a három felszíni holdséta alatt összesen 77 kilogrammnyi holdkőzetet és talajmintát gyűjtöttek. (hu)
- <api batchcomplete="">Az Apollo az Apollo-program nyolcadik, embert szállító repülése volt, egyben a harmadik olyan, amely leszállt a Holdon. A sikertelen Apollo-as megismétléseként ez volt a NASA második H típusú repülése, amelyen gyalogos űrhajósok két holdsétát tettek (azonban míg az első ilyen, az Apollo főként annak bemutatására indult, hogy képesek-e az űrhajósok hajszálpontos leszállást végrehajtani egy előre meghatározott ponton, ezúttal a tudományos munka és a holdfelszínen megtett hosszabb túra került előtérbe). Az űrhajósok 33 óra 30 perc 31 másodpercet töltöttek a Hold felszínén és kétszer 4 és fél órát meghaladó holdsétát tettek a leszállóhely körzetn.A leszállóhelyet a küldetés tervezői a Fra Mauro-formผió egy kitüntetett pontján, a Cone-kráter mellett jelölték ki. Az Apollo számára eredetileg a Littrow térséget választották ki a szakemberek, ám amikor az Apollo leszállása kútba esett, megfogalmaz༽ott, hogy a Fra Mauro-formผió fontosabb geológiai nyomokat tartalmazhat, ezért megváltoztatták az Apollo célját, és ink megismételték az Apollo repülését. A Fra Mauro térség abban különbözött az Apollo és Apollo leszállóhelyétől, hogy nem a sík holdtengereken fekt, hanem egy dimbes-dombos tájon, amelyet vélhetᔞn a Mare Imbrium keletkezésekor kivetᔝött anyagkidob༽ás hozott létre, ezért geológiailag teljesen más kőzettípusok fellelésével kecsegtetett.A repülésre kijelölt legénység Alan Shepard parancsnokból, a parancsnoki pilóta Stuart Roosปól és Ed Mitchell holdkomppilótปól állt össze, tartalékaik Gene Cernan parancsnok, Ron Evans parancsnokimodul-pilóta és Joe Engle holdkomppilóta voltak. Ezen legénységi jelölés volt az egyik legnagyobb botrányt kiváltó személyzeti ügy a program során. Korn Shepard egy fülbetegség miatt kikerült a repülőállományból, majd jó pár évig ő volt Deke Slayton helyettese a NASA legénységi ügyekért felelős részlegének vezetésn. 1968-ban alávetette magát egy kockázatos műtétnek, amellyel visszanyerte egészségét és repülési státusát, és amelynek folytán azonnal lemondott vezetői beosztásáról, visszahelyeztette magát az aktív repülő űrhajós állományba, és igényt tartott egy Holdra repülő űrhajó parancsnoki ülésére. Slayton támogatta is ebben, és rปízta az Apollo-repülést, amelyet azonban a NASA vezetői – egyedüliként a program során – megvétóztak, és a két legénység (az Apollo és -é) helyet cserélt. Ezzel a döntéssel egyben Shepard kitúrta az Apollo várományosát, Gordo Coopert, aki látványos mຝiakavarodás közepette távozott a NASA-tól.Az expedໜió 1971. január 31-én indult, amelynek során aztán az űrhajósok sikerrel szálltak le a kijelölt helyen, és kés két holdsétát tettek. Az első kiszálláskor a magukkal vitt ALSEP állomást állították fel. A második kiszálláskor pedig a tervek szerint el kellett érniük a Cone-kráter peremét, amelyet azonban tájékoz༽ási problémák miatt elvétettek. A két űrséta alatt végül 48 kg kőzetet hoztak a Földre a Fra Mauro-kráterből (ezek azonban kés csal༽ást okoztak a geológusoknak, főként Shepard tudományra nem sok igényt fordító munkája következtn, amely miatt aztán a köztudatba újabb elfecsérelt repülésként vonult be az Apollo). A leszállásra 1971. február 9-én 5:00 (UTC) került sor a Csendes-ánon, Amerikai Szamoától 1410 km-re délre, ahol az USS New Orleans hordozó várta és emelte ki a vízre szállt űrhajót és legénységét. (hu)
- <api batchcomplete="">Az Apollo az Egyesült Államok holdprogramja, az Apollo-program hetedik küldetése, egyben a harmadik leszállási kísérlet, amely azonban végül kudarcba fulladt, így a program egyetlen sikertelen küldetésévé is vált. A cél a Hold ismételt megh༽ítása volt, ezúttal egy új felszíni forma, a holdtengereknél idősebb felföldek meglátogatásával, azonban egy baleset alaposan megváltoztatta a küldetés menetét. A holdra szállás meghiúsult, a fő cél az űrhajósok megmentése lett.A balesetet a kiszolgáló egység (SM) egyik oxigéntartálya elektromos rendszerének hibája okozta: egy zárlat miatt túlmelegedett a rendszer, ami végzetes nyomásnövekedéssel járt, és a tartály robbanásszern szabadult meg a túlnyomástól, amely egy sor tovi járulékos kárt okozott. Az űrhajó elvesztette oxigénkészletének jelentős részét, így nem termelᔝött víz és elektromos áram a berendezések műkéséhez, emiatt az űrhajósok közvetlen életveszélybe kerültek. Rásul elveszett az űrhajó meghajtása is, miközben a hajó nem a biztonságos „szabad visszatérés pályáján” haladt. A probléma megoldását az egész holdraszállás-koncepció biztonsági tartalékának számító holdkomp készleteinek és képességeinek felhasználása jelentette.Az Apollo volt a NASA első komoly vészhelyzete, amelyben mozgósítani kellett az irányítás vészhelyzeti kapacitását. Mindez a világ közvéleményének legteljesebb nyilvánossága előtt történt.Az expedໜió legénysége Jim Lovell parancsnokból, Jack Swigert parancsnokimodul-pilótปól és Fred Haise holdkomppilótปól állt össze, tszöri személyzetcserét követᔞn. (hu)
- <api batchcomplete="">Az Apollo volt az Apollo-program tizenegyedik repülése emberekkel az űrhajó fedélzetén, egyben a hatodik – és utolsó – olyan, amely leszállt a Holdon. A program átszervezése miatt – bár eredetileg még három tovi expedໜió követte volna – ez lett az utolsó leszállás a Holdon, amely végül rekordokat hozott. 12 nap 13 óra 51 perc 59 másodperces teljes repülési ideje, 22 óra 3 perc 57 másodperces holdfelszínen töltött ideje, 35,7 kilométeres, holdjáróval megtett távolsága és 110,52 kilogrammnyi összegyűjtött holdkőzetmintája mind-mind rekordnak számít az összes Apollo-repülés között. Az Apollo két nagyobb újítást is hozott az utolsó repülésre. Ezek egyike az éjszakai start, a másik, hogy a legénység egyik tagja geológus volt.A repülést jóval megelőzᔞn, még 1961-ben született a javaslat a tudományos közösség részéről, hogy ne csak berepülő pilótákat, hanem tudósokat is képezzen ki a NASA és juttasson fel űrhajósként az űrbe vagy a Holdra. Az űrügynökség egy teljes űrhajós-válogatási fordulót szentelt ennek a kezdeményezésnek, ahol kizárólag tudományosan képzett embereket kerestek, és végül ki is választottak egy hat fᔛől álló csoportot, amelynek orvos, fizikus, mérnök és geológus tagjai voltak. Végül különböző tagcserékkel és fels politikai nyomásra a csoport geológus tagja kapott helyet az utolsó holdra szállás legénységn. Így nevezte ki Deke Slayton, a NASA repülőszemélyzeteinek főnöke az utolsó legénységet: Gene Cernan parancsnok, Ron Evans, a parancsnoki modul pilótája és Jack Schmitt (geológus) holdkomppilóta.A leszállóhely kiválasztását nagy várakozások előzték meg, az eredeti listáról számos jelölt volt még hátra, a kori repülések is termeltek ki tovi érdekes leszállóhelyjelölteket, ezekből kellett választani. A NASA választása egy új jelöltre, a Taurus-Littrow-völgyre esett, amelyet az Apollo Hold körüli keringésປől végzett megfigyelések során emeltek ki, mivel a helyszínt furcsa sötét talajtakaró fedte, amelyet a tudósok esetleg vulkáni tevékenység eredményének tudtak be. Emellett a helyszín az eredeti, ősi holdfelszín anyagának megtalálására és mintaként való összegyűjtésére is lehetőséget mutatott, így két célt is kiszolgálhatott volna a tudósok szerint, ezért tartották különösen megfelelőnek az utolsó repülésre.Az indulásra 1972. december 7-én, helyi idő szerint 00:33:00-kor (05:33:00 UTC) került sor, az éjszakai start rendkívüli látványosságot tartogatott a körülbelül 500 000 helyszíni nézőnek. A választott pálya abban is újdonságot hordozott, hogy a földi parkolópályán nem másfél, hanem két keringésnyi időt töltött az űrhajó, és a Hold irányú hajtóműgyújtás az Atlanti-án felett történt meg. Cernanék eseménytelen út után, négy nap múltán érték el a Holdat, majd az America és a Challenger szétvált, és uti rendben leszállt a Mare Serenitatis peremén fekvő – a környező Taurus-hegységről és egy nagyobb kráterről, a Littrow-kráterről elnevezett Taurus-Littrow-völgyben.A leszállást követᔞn az űrhajósok három holdsétára készülᔝtek. Az első alkalommal a rover és a különböző eszközök kipakolását, üzembe helyezését követᔞn az ALSEP felállítása volt a fő feladat, majd ezt követᔞn – némileg az ALSEP-pel való késlekedés miatti időhiány okán – egy nagyon rövid geológiai kutatóút következett, egyetlen felszíni formผió meglátogatásával. Ezen a holdsétán történt egy kisebb, de kés szimbolikussá vált baleset, a parancsnok véletlenül letörte a holdjáró egyik sárvຝőjét (amelyet egy rögtönzött megoldással sikerült pótolni). Kés ez az epiz༽ vált annak a szimbólumává, hogy a világűr felfedezése közben az ember a leghatékonyabb, aki adott helyzetben rögtönözni is képes, szemben az automatákkal, űrszondákkal, amelyek ilyenkor kudarcot vallanak. A második holdséta során egy hosszabb kutatóútra indultak az űrhajósok, amelynek során öt geológiai állomást érintettek, amelyek egyikén szenzผiós felfedezést tettek, narancsszínű talajt találtak (kés kiderült, hogy a vulkáni eredetűnek hitt talajréteget félreazonosították). A harmadik holdsétán az űrhajósok a völgyet övező hegyek közé mentek, és ott végeztek kutatómunkát négy geológiai állomáson.A három holdsétát lezárva a holdkomp utasai rendben felszálltak a holdfelszínről, dokkoltak az anyaűrhajóhoz, csatlakoztak az addig a Hold körül keringő Ron Evanshez, és folytatták a megfigyeléseket. Tovi másfél nap múltán a 75. keringésben jött el az ideje a hazavezető irányra állni, és újabb négy nap múltán az űrhajó leszállt a Csendes-ánon, ahol a kiemelésére érkező USS Ticonderoga anyahajó várta. Az Apollo 1972. december 19-i leszállásával véget ért az Apollo–program űrrepülési része (míg a kihelyezett műszerekkel a megfigyelések egészen 1977-ig folytat༽tak), és az azóta eltelt idn nem járt ember a Holdon (így máig Gene Cernan parancsnok az utolsó ember, aki lปnyomát a Holdon hagyta). (hu)
- <api batchcomplete="">Az Apollo-program egyik törölt missziója, a programban fel nem használt Saturn V hordozórakétákat a Skylab pályára állítása során, majd az amerikai-szovjet közös űrrepülés Szojuz𠄺pollo-program során használták fel. A program hátralévő részét az érdeklᔝés hiánya miatt törölték. Az Apollo-programot eredetileg 20, kés költségvetési okok miatt 18 küldetésesre tervezték. Végül 17 küldetést hajtottak végre.A küldetés fiktív történetéről a 2011-es Apollo-18 című thriller-áldokumentumfilm szól. (hu)
- <api batchcomplete="">Az Apollo-program egyik törölt missziója, a programban fel nem használt Saturn V hordozórakétákat a Skylab pályára állítása, majd a közös amerikai-szovjet (Szojuz𠄺pollo-program) során használták fel. A program hátralévő részét az érdeklᔝés hiánya miatt törölték. Az Apollo-programot eredetileg 20, kés költségvetési okok miatt 18 küldetésesre tervezték. Végül 17 küldetést hajtottak végre. (hu)
- <api batchcomplete="">Az Apollo-program egyik törölt missziója, költségvetési okokból kifolyólag a NASA törölni kényszerült az utolsó három tervezett Apollo-küldetést, ezek egyike lett volna az Apollo. (hu)
- <api batchcomplete="">Az Apollo-program ötik, űrutazókkal végrehajtott repülése az Apollo volt. Az első kísérlet a holdra szállásra, amely egyben az első sikeres holdra szállás is lett. A holdprogram fő célkitűzése 1969. július 20-án teljesült, amikor Neil Armstrong és Buzz Aldrin sima leszállást teljesítettek a Mare Tranquillitatison (Nyugalom Tengerén), a Hold innenső oldalának egyik lávasíkságán. Kés 2 óra 31 perc 40 másodperces időtartamú holdsétát tett a két űrhajós, amelyen 21,55 kg holdkőzet- és holdpormintát gyűjtöttek. Az expedໜió harmadik tagja Michael Collins volt, aki Hold körüli pályán keringett a parancsnoki űrhajóval, míg két társa a holdkomppal (LM) leszállt a felszínre.A sikeres holdra szállás az emberiség legnagyszer𗆻 tudományos eredményei közé sorolt, máig ható teljesítmény, emellett a hideghปorús katonai szembenállás idején az egész emberiség eggyé válását elősegítő, szimbolikus esemény volt, amely rövid időn belül elvezetett a nagyhatalmak világűrbeli együttműkéséhez és a katonai enyhüléshez.Az Apollo pontos leszállási helyét a Hold-térképek Statio Tranquillitatis („Nyugalom Bázis”) önálló néven jelölik. Ilyenformán egyedi m༽on a Holdon hátrahagyott tárgyak a felszíni képzᔝményekre jellemző megjelölést kaptak. A helyszín közeln fekszik a három űrhajós nevét viselő, nagyobb távcsövekkel látható három kráter is, amelyeket a megszokottól eltérᔞn élő személyekről neveztek el. (hu)
- <api batchcomplete="">Apollo római isten, a görög Apollón megfelelője, a gyógyítás, a Nap, a művészetek istene, Iuppiter és Latona gyermeke. Ikertestvére Diana.Apollo kultuszát i. e. 443-ban honosították meg Rómában, amikor egy járvány miatt Sibylla jóslataihoz folyamodtak. A jóslat szerint csak Apollón isten segíthetett a járvány leküzdésében. Korábban is ismerték az etruszk panteon Apulu nevű istene révén, de tisztelete nem volt jelentős. A görög mintát kiegészítették még a napisteni attribútumokkal, mert bár a görög Apollónnak is voltak szoláris vonatkozásai (tüzes nyilai a napsugarakat jelképezték), ott volt külön napisten (Héliosz). Apollo kifejezetten napistenné vált a rómaiaknál, akinek testvére, Diana a holdistennő. Sol (vagy Sol Invictus) jóval későbbi fejlemény a római mitológiában. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- Apollo római isten, a görög Apollón megfelelője, a gyógyítás, a vadászat, a művészetek istene, Iuppiter és Latona gyermeke. Ikertestvére Diana. Apollo kultuszát i. e. 443-ban honosították meg Rómában, amikor egy járvány miatt Sibylla jóslataihoz folyamodtak. A jóslat szerint csak Apollón isten segíthetett a járvány leküzdésében. Korábban is ismerték az etruszk panteon nevű istene révén, de tisztelete nem volt jelentős. A görög mintát kiegészítették még a napisteni attribútumokkal, mert bár a görög Apollónnak is voltak szoláris vonatkozásai (tüzes nyilai a napsugarakat jelképezték), ott volt külön napisten (Héliosz). Apollo kifejezetten napistenné vált a rómaiaknál, akinek testvére, Diana a holdistennő. (vagy Sol Invictus) jóval későbbi fejlemény a római mitológiában. (hu)
- <api batchcomplete="">Az Apollo-program egyik törölt missziója, a programban fel nem használt Saturn V hordozórakétákat a Skylab pályára állítása, majd a közös amerikai-szovjet (Szojuz𠄺pollo-program) során használták fel. A program hátralévő részét az érdeklᔝés hiánya miatt törölték. Az Apollo-programot eredetileg 20, kés költségvetési okok miatt 18 küldetésesre tervezték. Végül 17 küldetést hajtottak végre. (hu)
- <api batchcomplete="">Az Apollo-program egyik törölt missziója, költségvetési okokból kifolyólag a NASA törölni kényszerült az utolsó három tervezett Apollo-küldetést, ezek egyike lett volna az Apollo. (hu)
- <api batchcomplete="">Apollo római isten, a görög Apollón megfelelője, a gyógyítás, a Nap, a művészetek istene, Iuppiter és Latona gyermeke. Ikertestvére Diana.Apollo kultuszát i. e. 443-ban honosították meg Rómn, amikor egy járvány miatt Sibylla jóslataihoz folyamodtak. A jóslat szerint csak Apollón isten segíthetett a járvány leküzdésn. Korn is ismerték az etruszk panteon Apulu nevű istene révén, de tisztelete nem volt jelentős. (hu)
- <api batchcomplete="">Az Apollo (NASA k༽ja szerint az AS-505) az Apollo-program negyedik emberes repülése volt, egyben a második, amely a Holdig repült. A repülés fő célja a Holdra szállás „jelmezes főpr༻ája” volt, az utolsó tesztrepülés, amely a Holdhoz való elrepülést, a holdkomp és az anyaűrhajó szétválasztását, az ereszkedést a holdfelszín felett mind-mind magn foglalta, lényegn egy Holdra szállás volt, tényleges leérkezés nélkül. (hu)
- <api batchcomplete="">Az Apollo az Apollo-program embert szállító tizedik missziója, az ötik küldetés, amely landolt a Holdon. Eredetileg ez lett volna az első holdjárót is alkalmazó repülés, ám a program újratervezését követᔞn az Apollo lett az első, amely alkalmazta az új eszközt, az Apollo pedig hátr lépett egyet a sorban és csak a második olyan lett, amely a Roverrel felszerelve indult a Holdra. (hu)
- <api batchcomplete="">Az Apollo az Apollo-program hatodik emberes repülése, egyben a második, amely leszállt a Holdon. Ez az egyetlen repülés, amely főként mérnöki kísérlet volt, ezen az expedໜión kísérletezték ki a hajszálpontos leszállást, amely minden kési geológiai kutat༾xpedໜió alapjának számított. (hu)
- <api batchcomplete="">Az Apollo az Apollo-program kilencedik repülése volt, egyben a negyedik olyan, amelynek során űrhajósok szálltak le a Holdra. Dave Scott parancsnok és Jim Irwin holdkomppilóta a küldetés 13 napos idejປől három napot tartózkodott a holdfelszínen, négy holdsétát végezve.Az Apollo már J típusú repülésként jutott a Holdra, amely hosszabb tartózkodási időt, bővített műszerkészletet és tudományos programot jelentett. Az űrhajó 1971. (hu)
- <api batchcomplete="">Az Apollo az Apollo-program nyolcadik, embert szállító repülése volt, egyben a harmadik olyan, amely leszállt a Holdon. (hu)
- <api batchcomplete="">Az Apollo az Egyesült Államok holdprogramja, az Apollo-program hetedik küldetése, egyben a harmadik leszállási kísérlet, amely azonban végül kudarcba fulladt, így a program egyetlen sikertelen küldetésévé is vált. A cél a Hold ismételt megh༽ítása volt, ezúttal egy új felszíni forma, a holdtengereknél idősebb felföldek meglátogatásával, azonban egy baleset alaposan megváltoztatta a küldetés menetét. (hu)
- <api batchcomplete="">Az Apollo volt az Apollo-program tizenegyedik repülése emberekkel az űrhajó fedélzetén, egyben a hatodik – és utolsó – olyan, amely leszállt a Holdon. A program átszervezése miatt – bár eredetileg még három tovi expedໜió követte volna – ez lett az utolsó leszállás a Holdon, amely végül rekordokat hozott. (hu)
- <api batchcomplete="">Az Apollo-program egyik törölt missziója, a programban fel nem használt Saturn V hordozórakétákat a Skylab pályára állítása során, majd az amerikai-szovjet közös űrrepülés Szojuz𠄺pollo-program során használták fel. A program hátralévő részét az érdeklᔝés hiánya miatt törölték. Az Apollo-programot eredetileg 20, kés költségvetési okok miatt 18 küldetésesre tervezték. (hu)
- <api batchcomplete="">Az Apollo-program ötik, űrutazókkal végrehajtott repülése az Apollo volt. Az első kísérlet a holdra szállásra, amely egyben az első sikeres holdra szállás is lett. A holdprogram fő célkitűzése 1969. július 20-án teljesült, amikor Neil Armstrong és Buzz Aldrin sima leszállást teljesítettek a Mare Tranquillitatison (Nyugalom Tengerén), a Hold innenső oldalának egyik lávasíkságán. (hu)
- <api batchcomplete="">Apollo római isten, a görög Apollón megfelelője, a gyógyítás, a Nap, a művészetek istene, Iuppiter és Latona gyermeke. Ikertestvére Diana.Apollo kultuszát i. e. 443-ban honosították meg Rómában, amikor egy járvány miatt Sibylla jóslataihoz folyamodtak. A jóslat szerint csak Apollón isten segíthetett a járvány leküzdésében. Korábban is ismerték az etruszk panteon Apulu nevű istene révén, de tisztelete nem volt jelentős. (hu)
- Apollo római isten, a görög Apollón megfelelője, a gyógyítás, a vadászat, a művészetek istene, Iuppiter és Latona gyermeke. Ikertestvére Diana. Apollo kultuszát i. e. 443-ban honosították meg Rómában, amikor egy járvány miatt Sibylla jóslataihoz folyamodtak. A jóslat szerint csak Apollón isten segíthetett a járvány leküzdésében. Korábban is ismerték az etruszk panteon nevű istene révén, de tisztelete nem volt jelentős. A görög mintát kiegészítették még a napisteni attribútumokkal, mert bár a görög Apollónnak is voltak szoláris vonatkozásai (tüzes nyilai a napsugarakat jelképezték), ott volt külön napisten (Héliosz). Apollo kifejezetten napistenné vált a rómaiaknál, akinek testvére, Diana a holdistennő. (vagy Sol Invictus) jóval későbbi fejlemény a római mitológiában. (hu)
- <api batchcomplete="">Az Apollo-program egyik törölt missziója, a programban fel nem használt Saturn V hordozórakétákat a Skylab pályára állítása, majd a közös amerikai-szovjet (Szojuz𠄺pollo-program) során használták fel. A program hátralévő részét az érdeklᔝés hiánya miatt törölték. Az Apollo-programot eredetileg 20, kés költségvetési okok miatt 18 küldetésesre tervezték. Végül 17 küldetést hajtottak végre. (hu)
- <api batchcomplete="">Az Apollo-program egyik törölt missziója, költségvetési okokból kifolyólag a NASA törölni kényszerült az utolsó három tervezett Apollo-küldetést, ezek egyike lett volna az Apollo. (hu)
- <api batchcomplete="">Apollo római isten, a görög Apollón megfelelője, a gyógyítás, a Nap, a művészetek istene, Iuppiter és Latona gyermeke. Ikertestvére Diana.Apollo kultuszát i. e. 443-ban honosították meg Rómn, amikor egy járvány miatt Sibylla jóslataihoz folyamodtak. A jóslat szerint csak Apollón isten segíthetett a járvány leküzdésn. Korn is ismerték az etruszk panteon Apulu nevű istene révén, de tisztelete nem volt jelentős. (hu)
- <api batchcomplete="">Az Apollo (NASA k༽ja szerint az AS-505) az Apollo-program negyedik emberes repülése volt, egyben a második, amely a Holdig repült. A repülés fő célja a Holdra szállás „jelmezes főpr༻ája” volt, az utolsó tesztrepülés, amely a Holdhoz való elrepülést, a holdkomp és az anyaűrhajó szétválasztását, az ereszkedést a holdfelszín felett mind-mind magn foglalta, lényegn egy Holdra szállás volt, tényleges leérkezés nélkül. (hu)
- <api batchcomplete="">Az Apollo az Apollo-program embert szállító tizedik missziója, az ötik küldetés, amely landolt a Holdon. Eredetileg ez lett volna az első holdjárót is alkalmazó repülés, ám a program újratervezését követᔞn az Apollo lett az első, amely alkalmazta az új eszközt, az Apollo pedig hátr lépett egyet a sorban és csak a második olyan lett, amely a Roverrel felszerelve indult a Holdra. (hu)
- <api batchcomplete="">Az Apollo az Apollo-program hatodik emberes repülése, egyben a második, amely leszállt a Holdon. Ez az egyetlen repülés, amely főként mérnöki kísérlet volt, ezen az expedໜión kísérletezték ki a hajszálpontos leszállást, amely minden kési geológiai kutat༾xpedໜió alapjának számított. (hu)
- <api batchcomplete="">Az Apollo az Apollo-program kilencedik repülése volt, egyben a negyedik olyan, amelynek során űrhajósok szálltak le a Holdra. Dave Scott parancsnok és Jim Irwin holdkomppilóta a küldetés 13 napos idejປől három napot tartózkodott a holdfelszínen, négy holdsétát végezve.Az Apollo már J típusú repülésként jutott a Holdra, amely hosszabb tartózkodási időt, bővített műszerkészletet és tudományos programot jelentett. Az űrhajó 1971. (hu)
- <api batchcomplete="">Az Apollo az Apollo-program nyolcadik, embert szállító repülése volt, egyben a harmadik olyan, amely leszállt a Holdon. (hu)
- <api batchcomplete="">Az Apollo az Egyesült Államok holdprogramja, az Apollo-program hetedik küldetése, egyben a harmadik leszállási kísérlet, amely azonban végül kudarcba fulladt, így a program egyetlen sikertelen küldetésévé is vált. A cél a Hold ismételt megh༽ítása volt, ezúttal egy új felszíni forma, a holdtengereknél idősebb felföldek meglátogatásával, azonban egy baleset alaposan megváltoztatta a küldetés menetét. (hu)
- <api batchcomplete="">Az Apollo volt az Apollo-program tizenegyedik repülése emberekkel az űrhajó fedélzetén, egyben a hatodik – és utolsó – olyan, amely leszállt a Holdon. A program átszervezése miatt – bár eredetileg még három tovi expedໜió követte volna – ez lett az utolsó leszállás a Holdon, amely végül rekordokat hozott. (hu)
- <api batchcomplete="">Az Apollo-program egyik törölt missziója, a programban fel nem használt Saturn V hordozórakétákat a Skylab pályára állítása során, majd az amerikai-szovjet közös űrrepülés Szojuz𠄺pollo-program során használták fel. A program hátralévő részét az érdeklᔝés hiánya miatt törölték. Az Apollo-programot eredetileg 20, kés költségvetési okok miatt 18 küldetésesre tervezték. (hu)
- <api batchcomplete="">Az Apollo-program ötik, űrutazókkal végrehajtott repülése az Apollo volt. Az első kísérlet a holdra szállásra, amely egyben az első sikeres holdra szállás is lett. A holdprogram fő célkitűzése 1969. július 20-án teljesült, amikor Neil Armstrong és Buzz Aldrin sima leszállást teljesítettek a Mare Tranquillitatison (Nyugalom Tengerén), a Hold innenső oldalának egyik lávasíkságán. (hu)
- <api batchcomplete="">Apollo római isten, a görög Apollón megfelelője, a gyógyítás, a Nap, a művészetek istene, Iuppiter és Latona gyermeke. Ikertestvére Diana.Apollo kultuszát i. e. 443-ban honosították meg Rómában, amikor egy járvány miatt Sibylla jóslataihoz folyamodtak. A jóslat szerint csak Apollón isten segíthetett a járvány leküzdésében. Korábban is ismerték az etruszk panteon Apulu nevű istene révén, de tisztelete nem volt jelentős. (hu)
|
.jpg){kind=link}
.jpg){kind=link}
.jpg){kind=link}
.jpg){kind=link}
.jpg){kind=link}
.jpg){kind=link}
.jpg){kind=link}
.jpg){kind=link}
.jpg){kind=link}
.jpg){kind=link}
.jpg){kind=link}
.jpg){kind=link}
.jpg){kind=link}
.jpg){kind=link}
.jpg){kind=link}
