| dbo:abstract
|
- Az assembly (angol: összerakás, összegyűjtés, összeépítés) a gépi kódhoz (a számítógép „anyanyelvéhez”) legközelebb álló, és így helykihasználás és futási idő szempontjából a leghatékonyabb általános célú programozási nyelv. Habár az egyes architektúrák assembly nyelvei hasonlóak, mégis különböznek annyira, hogy az assembly kód ne legyen hordozható. Az assembly kódot az assembler fordító alakítja gépi kóddá. Az assembly nyelv nem keverendő össze a gépi kóddal: egy assembly nyelvű program végrehajtható utasításai általában egy gépi kódú utasításnak felelnek meg, tehát az assembly egy programozási nyelv, a gépi kód az a tárgykód, amit csaknem minden programozási nyelv előállít végeredményként. Szimbolikus gépi kódnak is nevezik. Az utasítások mellett még regisztereket, flageket és memóriacímeket is tartalmaz, egyes kódszakaszok címkézhetők az ugró utasítások számára. A legtöbb assemblyben kifejezések írhatók elnevezett konstansokkal és számokkal. Ezeket memóriacímzésre is fel lehet használni. Sok assembly további eszközöket tartalmaz a fejlesztés megkönnyítésére. Commodore gépcsaládon vagy Sinclair gépeken három módszerrel lehetett programozni: interpretált BASIC - hátránya: a program futása lassú volt - továbbá gépi kód, illetve assembly. Nem létezett külön tárgykód, a program közvetlenül a memóriába lett fordítva. A gépek memóriamérete, illetve a háttértárak korlátozottsága nem is tette volna lehetővé C nyelv és standard C könyvtár használatát. A Commodore-16 16 KB memóriával rendelkezett, 32 KB ROM-ja - melynek kb. felét a BASIC-interpreter tette ki - tartalmazta az „operációs rendszerét”. Háttértárként egyoldalas floppyt - kétoldalas floppy használatához meg kellett fordítani a lemezt a meghajtóban - vagy magnókazettát használtak. Egy nyelv, amit programozásra használnak, nem beszélt nyelv, az programozási nyelv. Régebben szélesebb körben használták, de hatékonysága miatt az assembly megmaradt az operációs rendszerek, illesztőprogramok és hasonlók programozásában. (hu)
- Az assembly (angol: összerakás, összegyűjtés, összeépítés) a gépi kódhoz (a számítógép „anyanyelvéhez”) legközelebb álló, és így helykihasználás és futási idő szempontjából a leghatékonyabb általános célú programozási nyelv. Habár az egyes architektúrák assembly nyelvei hasonlóak, mégis különböznek annyira, hogy az assembly kód ne legyen hordozható. Az assembly kódot az assembler fordító alakítja gépi kóddá. Az assembly nyelv nem keverendő össze a gépi kóddal: egy assembly nyelvű program végrehajtható utasításai általában egy gépi kódú utasításnak felelnek meg, tehát az assembly egy programozási nyelv, a gépi kód az a tárgykód, amit csaknem minden programozási nyelv előállít végeredményként. Szimbolikus gépi kódnak is nevezik. Az utasítások mellett még regisztereket, flageket és memóriacímeket is tartalmaz, egyes kódszakaszok címkézhetők az ugró utasítások számára. A legtöbb assemblyben kifejezések írhatók elnevezett konstansokkal és számokkal. Ezeket memóriacímzésre is fel lehet használni. Sok assembly további eszközöket tartalmaz a fejlesztés megkönnyítésére. Commodore gépcsaládon vagy Sinclair gépeken három módszerrel lehetett programozni: interpretált BASIC - hátránya: a program futása lassú volt - továbbá gépi kód, illetve assembly. Nem létezett külön tárgykód, a program közvetlenül a memóriába lett fordítva. A gépek memóriamérete, illetve a háttértárak korlátozottsága nem is tette volna lehetővé C nyelv és standard C könyvtár használatát. A Commodore-16 16 KB memóriával rendelkezett, 32 KB ROM-ja - melynek kb. felét a BASIC-interpreter tette ki - tartalmazta az „operációs rendszerét”. Háttértárként egyoldalas floppyt - kétoldalas floppy használatához meg kellett fordítani a lemezt a meghajtóban - vagy magnókazettát használtak. Egy nyelv, amit programozásra használnak, nem beszélt nyelv, az programozási nyelv. Régebben szélesebb körben használták, de hatékonysága miatt az assembly megmaradt az operációs rendszerek, illesztőprogramok és hasonlók programozásában. (hu)
|
