| dbo:abstract
|
- Egyesült Királyság területéről eddig harminckét helyszín került fel a világörökségi listára, tíz helyszín a javaslati listán várakozik felvételre. Az UNESCO által elismert helyszínek közül tizenkilenc található Anglia területén, öt Skóciában, három Walesben, egy Észak-Írországban, további egy-egy pedig a tengerentúli brit felségterületnek számító Bermudán, a Pitcairn-szigeteken, Gibraltáron és a Szent Ilona szigeten. Az első világörökségi helyszínek az Óriások útja (Giant's Causeway) és a hozzá tartozó tengerpart, a durhami székesegyház és vár, az Ironbridge Gorge ipartörténeti műemlékei, a Studley Királyi Park a Fountains-apátság romjaival, Stonehenge, Avebury és a megalit-kultúra környező emlékei (Anglia), valamint I. Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban (Wales) voltak, amelyeket 1986-ban vettek fel a listára. Legutoljára 2019-ben a lett világörökség. Az Egyesült Királyság egyike volt azon 26 országnak, amelyek elfogadták az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) alapokmányát. Nagy-Britannia évente 130 000 fonttal járul hozzá a fejlődő országokban található világörökségi helyszínek megóvásához. A brit kormány tanácsadó szervezeteként működik az United Kingdom National Commission for UNESCO (Egyesült Királyság Nemzeti UNESCO Bizottság), amely egyrészt felelős a világörökségi helyszínek megóvásáért, másrészt tanácsokat ad a kormánynak a világörökségi helyszíneket érintő politikai kérdésekben. Az UNESCO által elismert világörökségi helyszínek közül huszonhét kulturális, négy természeti és egy tartozik a vegyes kategóriába. Ez nagyjából megfelel a világszerte elismert világörökségi helyszínek megoszlásával: ezek közül 77,4% kulturális, 19,8% természeti és csak 2,8% tartozik a vegyes kategóriába. A vegyes kategóriába tartozó Saint Kilda-szigetcsoportot eredetileg (1986-ban) a természeti kategóriába vették fel, de azóta a világörökségi terület határait kiterjesztették és mára magában foglalja az egykor a szigetcsoporton élő közösséget is. (hu)
- Egyesült Királyság területéről eddig harminckét helyszín került fel a világörökségi listára, tíz helyszín a javaslati listán várakozik felvételre. Az UNESCO által elismert helyszínek közül tizenkilenc található Anglia területén, öt Skóciában, három Walesben, egy Észak-Írországban, további egy-egy pedig a tengerentúli brit felségterületnek számító Bermudán, a Pitcairn-szigeteken, Gibraltáron és a Szent Ilona szigeten. Az első világörökségi helyszínek az Óriások útja (Giant's Causeway) és a hozzá tartozó tengerpart, a durhami székesegyház és vár, az Ironbridge Gorge ipartörténeti műemlékei, a Studley Királyi Park a Fountains-apátság romjaival, Stonehenge, Avebury és a megalit-kultúra környező emlékei (Anglia), valamint I. Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban (Wales) voltak, amelyeket 1986-ban vettek fel a listára. Legutoljára 2019-ben a lett világörökség. Az Egyesült Királyság egyike volt azon 26 országnak, amelyek elfogadták az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) alapokmányát. Nagy-Britannia évente 130 000 fonttal járul hozzá a fejlődő országokban található világörökségi helyszínek megóvásához. A brit kormány tanácsadó szervezeteként működik az United Kingdom National Commission for UNESCO (Egyesült Királyság Nemzeti UNESCO Bizottság), amely egyrészt felelős a világörökségi helyszínek megóvásáért, másrészt tanácsokat ad a kormánynak a világörökségi helyszíneket érintő politikai kérdésekben. Az UNESCO által elismert világörökségi helyszínek közül huszonhét kulturális, négy természeti és egy tartozik a vegyes kategóriába. Ez nagyjából megfelel a világszerte elismert világörökségi helyszínek megoszlásával: ezek közül 77,4% kulturális, 19,8% természeti és csak 2,8% tartozik a vegyes kategóriába. A vegyes kategóriába tartozó Saint Kilda-szigetcsoportot eredetileg (1986-ban) a természeti kategóriába vették fel, de azóta a világörökségi terület határait kiterjesztették és mára magában foglalja az egykor a szigetcsoporton élő közösséget is. (hu)
|
