Property |
Value |
dbo:abstract
|
- A Barbarossa hadművelet (németül Fall Barbarossa vagy Unternehmen Barbarossa, oroszul Операция «Барбаросса») a második világháború során a Harmadik Birodalom által a Szovjetunió ellen 1941. június 22-én indított támadó hadművelet fedőneve volt. Ez a hadművelet nem összekeverendő az egész keleti fronton vívott háborúval, mert amíg a Barbarossa hadművelet 1941 júniusától 1941 decemberéig tartott, addig a keleti front 1941 júniusától 1945 májusáig létezett, míg a szovjetek el nem foglalták Berlint. Adolf Hitler már 1940 júniusától komolyan fontolóra vette a Szovjetunió elleni támadást, és 1940. július 31-én utasította a német vezérkart (Oberkommando der Wehrmacht, OKW) a tervezési műveletek megkezdésére. A hadművelet első terveit december 5-én kapta kézhez, és 1940. december 18-án adta ki 21. számú hadműveleti utasítását, amelyben parancsot adott a Szovjetunió elleni totális háború terveinek részletes kidolgozására. A hadművelet fedőneve Fall Barbarossa lett, Barbarossa Frigyes, a Német-római Birodalom egykori uralkodója után. A név kiválasztását hosszú mérlegelés előzte meg, felmerült az Otto név is, de a Rőtszakállú mint példakép jobbnak bizonyult. Az előkészületekkel együtt majdnem egy évig, 1941 tavaszától 1941 teléig tartó hadművelet kidolgozását Paulus tábornok vezetésével végezték, célja pedig a Szovjetunió európai részének a gyors elfoglalása volt, egészen az Arhangelszktől Asztrahánig húzott képzeletbeli vonalig, melyet gyakran csak A–A-vonalként említettek (A–A linie). A hadművelet előkészítése során Németország és szövetségesei – a tartalékokkal együtt – kb. 3,9 millió katonát vezényeltek a keleti frontra, és 1941. június 22-én mintegy 3,5 millió katona indított támadást a Szovjetunió ellen egy kb. 2900 kilométer széles arcvonalon. A támadók 3600 harckocsival, 4389 harci repülőgéppel, 600 000 egyéb gépjárművel és 750 000 lóval rendelkeztek. Kezdeti német sikerek után – jelentős veszteségeket okoztak a Vörös Hadseregnek, elfoglalták a Szovjetunió európai felének nagy részét, elsősorban a fejlett ipari és mezőgazdasági területeket – azonban a Vörös Hadsereg sikerrel állította meg a Wehrmacht legerősebb támadásait, és megakadályozta, hogy a németek elfoglalják Moszkvát, illetve Leningrádot. A Barbarossa hadművelet kudarca után Hitler további támadásokat követelt a Szovjetunió legyőzése érdekében, amelyek végül mind kudarcot vallottak: Leningrád ostroma, az (Unternehmen Nordlicht), illetve Sztálingrád ostroma. A Barbarossa hadművelet a világtörténelem egyik legnagyszabásúbb offenzívája volt, de ennek során először sikerült komoly nehézséget is okozni Hitlernek és a Harmadik Birodalomnak. A Barbarossa hadművelet következménye volt, hogy megnyitotta a keleti frontot, amely a világháború és a történelem legnagyobb hadszínterévé vált. A Barbarossa hadművelet során vívták a világháború legnagyobb páncélosütközetei és legnagyobb csatái közül számosat. A hadművelet során mind a német, mind a szovjet fél jelentős veszteségeket szenvedett, ez mindkét fél számára egyaránt nagy megterhelést jelentett és emberfeletti áldozatokat várt el a katonáktól és az érintett lakosságtól. A hadművelet első hónapjaiban több mint 3 millió, 1941 végéig 3,8 millió szovjet katona esett német hadifogságba. Ennyi hadifogoly ellátására a németek nem voltak, és nem is lehettek felkészülve, hiszen a saját ellátásuk is gondokat okozott. Az orosz hadifoglyok alig egyharmada érte meg a háború végét. Családjuk sem járt jobban: Sztálin a fogságba esett katonákat árulókként kezelte, és családjukon állt bosszút. Másfelől az orosz alakulatok parancsba kapták, nem lehet hadifoglyokat ejteni, az ellenséget meg kell semmisíteni. A csekély számú német hadifoglyot ugyancsak embertelen körülmények között dolgoztatták. (hu)
- A Barbarossa hadművelet (németül Fall Barbarossa vagy Unternehmen Barbarossa, oroszul Операция «Барбаросса») a második világháború során a Harmadik Birodalom által a Szovjetunió ellen 1941. június 22-én indított támadó hadművelet fedőneve volt. Ez a hadművelet nem összekeverendő az egész keleti fronton vívott háborúval, mert amíg a Barbarossa hadművelet 1941 júniusától 1941 decemberéig tartott, addig a keleti front 1941 júniusától 1945 májusáig létezett, míg a szovjetek el nem foglalták Berlint. Adolf Hitler már 1940 júniusától komolyan fontolóra vette a Szovjetunió elleni támadást, és 1940. július 31-én utasította a német vezérkart (Oberkommando der Wehrmacht, OKW) a tervezési műveletek megkezdésére. A hadművelet első terveit december 5-én kapta kézhez, és 1940. december 18-án adta ki 21. számú hadműveleti utasítását, amelyben parancsot adott a Szovjetunió elleni totális háború terveinek részletes kidolgozására. A hadművelet fedőneve Fall Barbarossa lett, Barbarossa Frigyes, a Német-római Birodalom egykori uralkodója után. A név kiválasztását hosszú mérlegelés előzte meg, felmerült az Otto név is, de a Rőtszakállú mint példakép jobbnak bizonyult. Az előkészületekkel együtt majdnem egy évig, 1941 tavaszától 1941 teléig tartó hadművelet kidolgozását Paulus tábornok vezetésével végezték, célja pedig a Szovjetunió európai részének a gyors elfoglalása volt, egészen az Arhangelszktől Asztrahánig húzott képzeletbeli vonalig, melyet gyakran csak A–A-vonalként említettek (A–A linie). A hadművelet előkészítése során Németország és szövetségesei – a tartalékokkal együtt – kb. 3,9 millió katonát vezényeltek a keleti frontra, és 1941. június 22-én mintegy 3,5 millió katona indított támadást a Szovjetunió ellen egy kb. 2900 kilométer széles arcvonalon. A támadók 3600 harckocsival, 4389 harci repülőgéppel, 600 000 egyéb gépjárművel és 750 000 lóval rendelkeztek. Kezdeti német sikerek után – jelentős veszteségeket okoztak a Vörös Hadseregnek, elfoglalták a Szovjetunió európai felének nagy részét, elsősorban a fejlett ipari és mezőgazdasági területeket – azonban a Vörös Hadsereg sikerrel állította meg a Wehrmacht legerősebb támadásait, és megakadályozta, hogy a németek elfoglalják Moszkvát, illetve Leningrádot. A Barbarossa hadművelet kudarca után Hitler további támadásokat követelt a Szovjetunió legyőzése érdekében, amelyek végül mind kudarcot vallottak: Leningrád ostroma, az (Unternehmen Nordlicht), illetve Sztálingrád ostroma. A Barbarossa hadművelet a világtörténelem egyik legnagyszabásúbb offenzívája volt, de ennek során először sikerült komoly nehézséget is okozni Hitlernek és a Harmadik Birodalomnak. A Barbarossa hadművelet következménye volt, hogy megnyitotta a keleti frontot, amely a világháború és a történelem legnagyobb hadszínterévé vált. A Barbarossa hadművelet során vívták a világháború legnagyobb páncélosütközetei és legnagyobb csatái közül számosat. A hadművelet során mind a német, mind a szovjet fél jelentős veszteségeket szenvedett, ez mindkét fél számára egyaránt nagy megterhelést jelentett és emberfeletti áldozatokat várt el a katonáktól és az érintett lakosságtól. A hadművelet első hónapjaiban több mint 3 millió, 1941 végéig 3,8 millió szovjet katona esett német hadifogságba. Ennyi hadifogoly ellátására a németek nem voltak, és nem is lehettek felkészülve, hiszen a saját ellátásuk is gondokat okozott. Az orosz hadifoglyok alig egyharmada érte meg a háború végét. Családjuk sem járt jobban: Sztálin a fogságba esett katonákat árulókként kezelte, és családjukon állt bosszút. Másfelől az orosz alakulatok parancsba kapták, nem lehet hadifoglyokat ejteni, az ellenséget meg kell semmisíteni. A csekély számú német hadifoglyot ugyancsak embertelen körülmények között dolgoztatták. (hu)
|
dbo:wikiPageExternalLink
| |
dbo:wikiPageID
| |
dbo:wikiPageLength
|
- 147387 (xsd:nonNegativeInteger)
|
dbo:wikiPageRevisionID
| |
prop-hu:author
|
- Henrik Eberle (hu)
- Rupert Butler (hu)
- Klaus Hammel,
Joachim von Schwerin, Horst Rohde, és mások (hu)
- Henrik Eberle (hu)
- Rupert Butler (hu)
- Klaus Hammel,
Joachim von Schwerin, Horst Rohde, és mások (hu)
|
prop-hu:coauthors
|
- Matthias Uhl (hu)
- Matthias Uhl (hu)
|
prop-hu:cím
| |
prop-hu:date
| |
prop-hu:dátum
|
- 1941 (xsd:integer)
- --12-05
|
prop-hu:editor
|
- Christopher Chant (hu)
- H. Poeppel, W. K. Prinz von Preussen, K. G. Hase (hu)
- Christopher Chant (hu)
- H. Poeppel, W. K. Prinz von Preussen, K. G. Hase (hu)
|
prop-hu:eredmény
|
- Német taktikai siker: jelentős területeket elfoglaltak, jelentős veszteségeket okoztak a Vörös Hadseregnek, de nem sikerült villámháborúban legyőzni a Szovjetuniót (hu)
- Német taktikai siker: jelentős területeket elfoglaltak, jelentős veszteségeket okoztak a Vörös Hadseregnek, de nem sikerült villámháborúban legyőzni a Szovjetuniót (hu)
|
prop-hu:haderő
|
- 3600 (xsd:integer)
- 4389 (xsd:integer)
- kb. fő (hu)
- - harckocsi (hu)
- - repülőgép (hu)
- tüzérségi eszköz (hu)
|
prop-hu:hely
|
- Budapest (hu)
- Budapest (hu)
|
prop-hu:helyszín
|
- Fehéroroszország, Ukrajna, Litvánia, Észtország, Nyugat-Oroszország, Lettország (hu)
- Fehéroroszország, Ukrajna, Litvánia, Észtország, Nyugat-Oroszország, Lettország (hu)
|
prop-hu:isbn
|
- 963 (xsd:integer)
- 978 (xsd:integer)
|
prop-hu:kiadó
|
- Metropolis-Press - Intrada (hu)
- Metropolis-Press - Intrada (hu)
|
prop-hu:konfliktus
|
- Barbarossa hadművelet (hu)
- Barbarossa hadművelet (hu)
|
prop-hu:kontextus
| |
prop-hu:kép
|
- Operation Barbarossa.png (hu)
- Operation Barbarossa.png (hu)
|
prop-hu:képfelirat
|
- A németek eredeti hadműveleti terve (hu)
- A németek eredeti hadműveleti terve (hu)
|
prop-hu:közreműködők
|
- szerk: Rátkai Ferenc (hu)
- szerk: Rátkai Ferenc (hu)
|
prop-hu:location
|
- Budapest (hu)
- Debrecen (hu)
- Budapest (hu)
- Debrecen (hu)
|
prop-hu:others
|
- Vitári Zsolt (hu)
- ford. Füsti Molnár Zsuzsa (hu)
- Vitári Zsolt (hu)
- ford. Füsti Molnár Zsuzsa (hu)
|
prop-hu:pages
|
- 444 (xsd:integer)
- 519 (xsd:integer)
|
prop-hu:parancsnok
| |
prop-hu:publisher
|
- Park Könyvkiadó (hu)
- Canissa Könyvkiadó (hu)
- Gabo könyvkiadó és kereskedelmi KFT (hu)
- Hajja és Fiai Könyvkiadó (hu)
- Park Könyvkiadó (hu)
- Canissa Könyvkiadó (hu)
- Gabo könyvkiadó és kereskedelmi KFT (hu)
- Hajja és Fiai Könyvkiadó (hu)
|
prop-hu:szerző
|
- Joseph Goebbels (hu)
- Joseph Goebbels (hu)
|
prop-hu:területváltozások
|
- km² került német fennhatóság alá (hu)
- km² került német fennhatóság alá (hu)
|
prop-hu:title
|
- A Hitler-dosszié (hu)
- A Wehrmacht katonái (hu)
- A Sztálini terror eszközei – (CSEKA – OGPU – NKVD – KGB 1917-től 1991-ig) (hu)
- A Harmadik Birodalom hadviselése – Hitler hadseregének felemelkedése és összeomlása (hu)
- A Hitler-dosszié (hu)
- A Wehrmacht katonái (hu)
- A Sztálini terror eszközei – (CSEKA – OGPU – NKVD – KGB 1917-től 1991-ig) (hu)
- A Harmadik Birodalom hadviselése – Hitler hadseregének felemelkedése és összeomlása (hu)
|
prop-hu:támadó
| |
prop-hu:url
|
- http://sd.kfz.%20250/ (hu)
- http://sd.kfz.%20250/ (hu)
|
prop-hu:veszteségek
|
- 2093 (xsd:integer)
- 2758 (xsd:integer)
- halott (hu)
- harckocsi (hu)
- sebesült (hu)
- eltűnt (hu)
- hadifogoly (hu)
- halott( ) (hu)
- repülőgép (hu)
|
prop-hu:védekező
| |
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
prop-hu:year
|
- 1997 (xsd:integer)
- 2001 (xsd:integer)
- 2006 (xsd:integer)
- 2008 (xsd:integer)
|
prop-hu:év
| |
dct:subject
| |
rdfs:label
|
- Barbarossa hadművelet (hu)
- Barbarossa hadművelet (hu)
|
owl:sameAs
| |
prov:wasDerivedFrom
| |
foaf:isPrimaryTopicOf
| |
is dbo:battle
of | |
is dbo:wikiPageRedirects
of | |
is prop-hu:csatái
of | |
is prop-hu:háborúsRészvétel
of | |
is foaf:primaryTopic
of | |