| dbo:abstract
|
- A Beniczky család (Beniczky de Benicze et Micsinye, azaz micsinyei és beniczei) az Árpád-korig visszavezethető, a legrégibb magyar nemes családok egyike. Nevük olvasható Beniczki és Benitzky formában is. A családból számosan töltöttek be előkelő tisztségeket. Házasodás révén rokonságukban sok előkelő nemesi és főúri család található, így többek közt a Justh, Jeszenszky, Pongrácz, Földváry, Kubinyi, Okolicsány, Lehoczky, br. Révay, br. Barkóczy, gr. Keglevich, gr. Batthyány, gr. Almásy, br. Prónay, gr. Pejácsevich, gr. Vay, sőt a Koháry-Coburg hercegi család is. A család 1235-ben királyi adományként kapta meg az utódok nélkül elhalt birtokait, köztük Pribócot Turóc vármegyében. Ez lett a család ősi lakhelye, ettől vette először előnevét is. I. Ferdinánd király 1562-ben megújította Beniczky Miklós, Turóc vármegye alispánjának ősi címerét. Szintén a 13. század óta birtokolták már ugyanazon megyében Bene (Benefalva) földjét, melyből a család vezetékneve előbb Bene, majd idővel Beniczkyvé alakult. Ez utóbbi helységre 1269-ben IV. Béla királytól már új adománylevelet nyert a család őse, thuróczi (de Thuruch) Imre. 1413-ban Beniczky Márton vitézsége jutalmául Zsigmond királytól kapott donációkat, többek között a Liptó vármegyei Benic nevű falut. 1619-ben Forgách Zsigmond adományozási okiratával került Cinkota, majd 1623-ban Zsámbok (később ez lett a helyi dinasztia központja) Beniczky Ferenc, a király váci erődjének főkapitánya, aranysarkantyús vitéz tulajdonába katonai szolgálataiért. 1842-ben Beniczky Ádám kezdeményezésére ő lett a Pest megyei ág alapítója. Beniczky Pál 1648-ban nádori adománylevelet kapott több Nyitra vármegyei birtokra. Beniczky Miklós 1808-ban Szegeden a Dugonics családból választott házastársat, Dugonics Ádám lányát Terézt, így lett a (Csongrád vármegyei) szegedi ág megalapítója. Temes vármegyében a Beniczky család az 1830-as évek óta szerepel, ekkor került Beniczky Miklós táblabíró birtokába Klopódia egy része. Nemességüket a Csongrád vármegyének 1843-ban és a Turóc vármegyének 1842-ben kelt bizonyságlevele alapján hirdettették ki. (hu)
- A Beniczky család (Beniczky de Benicze et Micsinye, azaz micsinyei és beniczei) az Árpád-korig visszavezethető, a legrégibb magyar nemes családok egyike. Nevük olvasható Beniczki és Benitzky formában is. A családból számosan töltöttek be előkelő tisztségeket. Házasodás révén rokonságukban sok előkelő nemesi és főúri család található, így többek közt a Justh, Jeszenszky, Pongrácz, Földváry, Kubinyi, Okolicsány, Lehoczky, br. Révay, br. Barkóczy, gr. Keglevich, gr. Batthyány, gr. Almásy, br. Prónay, gr. Pejácsevich, gr. Vay, sőt a Koháry-Coburg hercegi család is. A család 1235-ben királyi adományként kapta meg az utódok nélkül elhalt birtokait, köztük Pribócot Turóc vármegyében. Ez lett a család ősi lakhelye, ettől vette először előnevét is. I. Ferdinánd király 1562-ben megújította Beniczky Miklós, Turóc vármegye alispánjának ősi címerét. Szintén a 13. század óta birtokolták már ugyanazon megyében Bene (Benefalva) földjét, melyből a család vezetékneve előbb Bene, majd idővel Beniczkyvé alakult. Ez utóbbi helységre 1269-ben IV. Béla királytól már új adománylevelet nyert a család őse, thuróczi (de Thuruch) Imre. 1413-ban Beniczky Márton vitézsége jutalmául Zsigmond királytól kapott donációkat, többek között a Liptó vármegyei Benic nevű falut. 1619-ben Forgách Zsigmond adományozási okiratával került Cinkota, majd 1623-ban Zsámbok (később ez lett a helyi dinasztia központja) Beniczky Ferenc, a király váci erődjének főkapitánya, aranysarkantyús vitéz tulajdonába katonai szolgálataiért. 1842-ben Beniczky Ádám kezdeményezésére ő lett a Pest megyei ág alapítója. Beniczky Pál 1648-ban nádori adománylevelet kapott több Nyitra vármegyei birtokra. Beniczky Miklós 1808-ban Szegeden a Dugonics családból választott házastársat, Dugonics Ádám lányát Terézt, így lett a (Csongrád vármegyei) szegedi ág megalapítója. Temes vármegyében a Beniczky család az 1830-as évek óta szerepel, ekkor került Beniczky Miklós táblabíró birtokába Klopódia egy része. Nemességüket a Csongrád vármegyének 1843-ban és a Turóc vármegyének 1842-ben kelt bizonyságlevele alapján hirdettették ki. (hu)
|
