| dbo:abstract
|
- A nemesség kiváltságokat jelentő rang és jogállás, illetve az ezekkel rendelkező társadalmi osztály volt Európa nagy részén. A középkorban és az újkorban a társadalom uralkodó csoportját alkotta és a fő politikai és gazdasági hatalmat birtokolta. Ma már inkább csak jelképes társadalmi jelentőségű öröklődő rang egyes európai országokban. A legrégibb nemesség megnevezésére használatba jött a kékvérű jelző. A sangre azul kifejezést állítólag Spanyolországban a mórok korszakában használták először, ahol a nyugati gót nemesek fehér bőre alatt áttetsző kék szinű vérerei feltünően elütöttek a mórok sötétebb árnyalatú bőrszine alatt látszódó erek színétől. Más értelmezés szerint a királyok és a királynők, a fejedelmek és a hercegnők idejük nagyrészét kastélyaikban töltötték, napfénytől védett kényelmes életmódban éltek, távol az egyszerű halandók által elszenvedett megpróbáltatásoktól, akiknek a tűző nap lebarnította a bőrét. A bőr fehérsége egyfajta presztízs jele volt, a fehér bőr a kiváltságosság szinonimája volt, pusztán azért, mert ez azt jelentette, hogy a sápadt színű ember az nem dolgozott hajnaltól napestig a mezőn, nem árult a piacon, nem szállt a tengerre. (hu)
- A nemesség kiváltságokat jelentő rang és jogállás, illetve az ezekkel rendelkező társadalmi osztály volt Európa nagy részén. A középkorban és az újkorban a társadalom uralkodó csoportját alkotta és a fő politikai és gazdasági hatalmat birtokolta. Ma már inkább csak jelképes társadalmi jelentőségű öröklődő rang egyes európai országokban. A legrégibb nemesség megnevezésére használatba jött a kékvérű jelző. A sangre azul kifejezést állítólag Spanyolországban a mórok korszakában használták először, ahol a nyugati gót nemesek fehér bőre alatt áttetsző kék szinű vérerei feltünően elütöttek a mórok sötétebb árnyalatú bőrszine alatt látszódó erek színétől. Más értelmezés szerint a királyok és a királynők, a fejedelmek és a hercegnők idejük nagyrészét kastélyaikban töltötték, napfénytől védett kényelmes életmódban éltek, távol az egyszerű halandók által elszenvedett megpróbáltatásoktól, akiknek a tűző nap lebarnította a bőrét. A bőr fehérsége egyfajta presztízs jele volt, a fehér bőr a kiváltságosság szinonimája volt, pusztán azért, mert ez azt jelentette, hogy a sápadt színű ember az nem dolgozott hajnaltól napestig a mezőn, nem árult a piacon, nem szállt a tengerre. (hu)
|
