| dbo:abstract
|
- Bolgárnak két nyelvet nevezünk: a bolgárok eredeti, türk (egyes szerzők szerint: iráni) eredetű nyelvét, az ősbolgár vagy bolgár-török néven is emlegetett bolgár nyelvet, s a bolgárok által nyelvcsere miatt felvett bolgár-szlávnak is nevezett bolgár nyelvet. Ez a cikk az utóbbiról szól. A bolgár nyelv (bolgárul български език/bălgarszki ezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv csoportjához tartozik. Bolgárul kb. 9 millióan beszélnek: főleg Bulgáriában (kb. 7,3 millió), de Kelet-Európa más államaiban és Görögországban (1970: 20 000), Romániában (1970:13 000), Macedón Köztársaságban, Moldáviában (2005: 40 000), Szerbiában (20 000), valamint Fehéroroszországban és Törökországban is élnek bolgárok. Az egész Szovjetunióban 1970-ben 257 000 bolgárul beszélő ember volt. A pomákok (muszlim vallású bolgárok) is bolgárul beszélnek. A bolgár nyelv három területi nyelvváltozatot tartalmaz: a bánáti bolgár nyelvet, a macedón nyelvet, s a szabványos bolgár nyelvet, ez a cikk csak ez utóbbiról szól. Az összehasonlító nyelvészet szerint a macedón a bolgárral diarendszert alkot, azaz ez a két nyelv valójában egyetlen nyelv két területi nyelvváltozata, melyeket politikai és kulturális akaratból választottak szét. A két nyelv között a kölcsönös érthetőség mind a mai napig 99%-os, a fennmaradó 1% a macedónba bejött szerb jövevényszavakat és egyes nemzetközi szavak eltérő használatát jelentik. A többi szláv nyelvtől eltérően a bolgár nyelvben nincsenek nyelvtani esetek, de van határozott névelő és több igeidő. A kiejtésben a bolgár nyelv keményebb hangzású, mint az orosz nyelv. A bolgár nyelv azonosnak mondható az óegyházi szláv (óbolgár) nyelvvel. A keleti szláv nyelvek sok szót kölcsönöztek az óegyházi szláv nyelvből. Sok török eredetű szó is megtalálható a bolgár nyelvben. (hu)
- Bolgárnak két nyelvet nevezünk: a bolgárok eredeti, türk (egyes szerzők szerint: iráni) eredetű nyelvét, az ősbolgár vagy bolgár-török néven is emlegetett bolgár nyelvet, s a bolgárok által nyelvcsere miatt felvett bolgár-szlávnak is nevezett bolgár nyelvet. Ez a cikk az utóbbiról szól. A bolgár nyelv (bolgárul български език/bălgarszki ezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv csoportjához tartozik. Bolgárul kb. 9 millióan beszélnek: főleg Bulgáriában (kb. 7,3 millió), de Kelet-Európa más államaiban és Görögországban (1970: 20 000), Romániában (1970:13 000), Macedón Köztársaságban, Moldáviában (2005: 40 000), Szerbiában (20 000), valamint Fehéroroszországban és Törökországban is élnek bolgárok. Az egész Szovjetunióban 1970-ben 257 000 bolgárul beszélő ember volt. A pomákok (muszlim vallású bolgárok) is bolgárul beszélnek. A bolgár nyelv három területi nyelvváltozatot tartalmaz: a bánáti bolgár nyelvet, a macedón nyelvet, s a szabványos bolgár nyelvet, ez a cikk csak ez utóbbiról szól. Az összehasonlító nyelvészet szerint a macedón a bolgárral diarendszert alkot, azaz ez a két nyelv valójában egyetlen nyelv két területi nyelvváltozata, melyeket politikai és kulturális akaratból választottak szét. A két nyelv között a kölcsönös érthetőség mind a mai napig 99%-os, a fennmaradó 1% a macedónba bejött szerb jövevényszavakat és egyes nemzetközi szavak eltérő használatát jelentik. A többi szláv nyelvtől eltérően a bolgár nyelvben nincsenek nyelvtani esetek, de van határozott névelő és több igeidő. A kiejtésben a bolgár nyelv keményebb hangzású, mint az orosz nyelv. A bolgár nyelv azonosnak mondható az óegyházi szláv (óbolgár) nyelvvel. A keleti szláv nyelvek sok szót kölcsönöztek az óegyházi szláv nyelvből. Sok török eredetű szó is megtalálható a bolgár nyelvben. (hu)
|
