| dbo:abstract
|
- Báthory István (1533-1586) erdélyi fejedelem és lengyel király zuglói kőszobra. Eredetileg Magyarország, Erdély és Lengyelország egységére, illetve összetartozására, továbbá a török, a Habsburg- és az orosz terjeszkedés meggátlására emlékeztetett az uralkodó személyén keresztül. 1933-ban készült, de csak 1958-ban állították fel a Hungária körút és a Thököly út sarkán található kis parkban, amelyet Báthoryról neveztek el. Kétszeres életnagyságú, piszkei mészkőből készült, lépcsős talapzaton áll. Az uralkodó trónon ül, kezében szablyát tart. Testtartása hasonló a Jan Matejko által megfestett Báthory-képhez, méltóságteljes és erőt sugároz. A szobrot Pásztor János szobrász mintázta, az eredeti talapzatot Lechner Jenő építész, építőtörténeti szakíró tervezte. A kivitelezésben Gaál Mihály kőfaragó működött közre, aki a fel nem avatott mű hosszú éveken át tartó védelmét és őrzését is ellátta. (hu)
- Báthory István (1533-1586) erdélyi fejedelem és lengyel király zuglói kőszobra. Eredetileg Magyarország, Erdély és Lengyelország egységére, illetve összetartozására, továbbá a török, a Habsburg- és az orosz terjeszkedés meggátlására emlékeztetett az uralkodó személyén keresztül. 1933-ban készült, de csak 1958-ban állították fel a Hungária körút és a Thököly út sarkán található kis parkban, amelyet Báthoryról neveztek el. Kétszeres életnagyságú, piszkei mészkőből készült, lépcsős talapzaton áll. Az uralkodó trónon ül, kezében szablyát tart. Testtartása hasonló a Jan Matejko által megfestett Báthory-képhez, méltóságteljes és erőt sugároz. A szobrot Pásztor János szobrász mintázta, az eredeti talapzatot Lechner Jenő építész, építőtörténeti szakíró tervezte. A kivitelezésben Gaál Mihály kőfaragó működött közre, aki a fel nem avatott mű hosszú éveken át tartó védelmét és őrzését is ellátta. (hu)
|
